Karácsony közeledtével gyors és kényelmes megoldást jelent, ha a plázákban való sorban állás és órákig tartó nézelődés helyett az interneten gyorsan és könnyedén kiválasztjuk és megrendeljük a szeretteinknek szánt ajándékokat. Az internetes, bankkártyás fizetés azonban számos veszélyt rejt magában, ráadásul a karácsonyi szezon slágertermékei, az okoseszközök sem minden esetben biztonságosak - hívja fel a figyelmet Solymos Ákos, a Quadron szakértője.

Csábító ajánlatokkal támadnak a hamis webáruházak

Karácsony közeledtével gombamód szaporodnak a hamis webáruházak, amelyek termékeiket az eredeti piaci ár töredékéért, irreálisan alacsony áron kínálják. Előfordul, hogy egy több százezer forintos műszaki terméket mindössze tízezer forintért árulnak, és azt ígérik, hogy ki is szállítják a világ bármely pontjára. Legyünk résen, ha ilyen hirdetést látunk, és mindig bizonyosodjunk meg arról, hogy nem hamis webáruházból készülünk rendelni. Az ilyen oldalak kinézete nagyon egyszerű, a domain nevet pedig általában pár hete vagy hónapja jegyezték be – erről a www.who.is oldalon magunk is meggyőződhetünk.

A hamis webáruházak jellemzően tanúsítványt sem használnak, tehát nem titkosított (https:) a kapcsolat a böngészőnk és a weboldal között, így a regisztrációnál és a vásárlásoknál megadott személyes adataink könnyű prédává válnak. A vásárlás összegét nemcsak levonják a számlánkról, hanem a megadott kártyaadatokat is eladják az internetes feketepiacon, a termékek pedig sosem érkeznek meg. A hamis weboldalakon általában nincs megadva földrajzi cím vagy telefonszám – ha van, akkor az hamis -, így reklamálni is lehetetlen. Ha a közösségi oldalakon gyanús weboldalt vagy reklámot észlelünk, ellenőrizzük le a https://www.scamadviser.com/ oldalon, és ha veszélyesnek ítéljük, jelentsük az üzemeltetőknek – javasolja a Quadron szakértője.

Már a pénzfelvétel sem veszélytelen

Az ünnepek közeledtével készpénzfelvétel esetén is legyünk óvatosak. ATM használat során – főleg forgalmas csomópontokon – minden esetben ellenőrizzük, hogy csalók nem helyeztek-e fel egy plusz csőrt, azaz műanyag előtétet a kártyabeadó nyílásra. Mozgassuk meg finoman a csőrt, és nézzünk körbe az ATM felületén, nincs-e rejtett kamerára utaló kis nyílás, vagy egy plusz PIN kód beviteli billentyűzet az eredeti felett, amivel a támadók a kódunkat szeretnék ellopni. Ha bármi gyanúsat tapasztalunk, értesítsük a banki ügyfélszolgálatot.

A fentiek mellett sokat segít, ha limitet állítunk be a kártyánkon, valamint üzenetes értesítést kérünk a banki tranzakcióinkról, hogy minden esetben azonnal értesüljünk a sikeres és sikertelen fizetésekről. A kártyánkat se adjuk ki a kezünkből: elég egy fotó a két oldaláról, és csalók máris tudnak fizetni a kártyaadatainkkal. Szintén hasznos, ha elmentjük a telefonunkba bankunknak azt a számát, amelyen le tudjuk tiltatni a kártyánkat, hogy vészhelyzet esetén azonnal tudjunk intézkedni.

Legyünk okosabbak okoseszközeinknél

Az idei karácsony várhatóan nagy kedvencei lesznek a különböző okoseszközök, mint az okostelevíziók, okosporszívók, okoshűtők, vagy akár az okosfogkefék. Ne felejtsük el azonban, hogy ezek az eszközök igencsak sérülékenyek, szinte nem telik el úgy hét, hogy ne lenne olyan hír, amely valamely gyártó okoseszközének feltöréséről szólna. Sikerük mégis töretlen: 2016-hoz képest idén 31 százalékkal nőtt az internetre kapcsolódó okoseszközök száma, sőt, már régen meg is haladta a világban található normál számítógépek számát. A gyártók sajnos a gyors piacra lépés és alacsony árak érdekében a biztonságot áldozzák fel, amelynek hiánya azt jelenti, hogy beengedünk a lakásunkba olyan eszközöket, amelyeken keresztül megfigyelhetnek, lehallgathatnak minket, ellophatják az adatainkat, vagy egyéb, számunkra kellemetlen meglepetést okozhatnak – elég csak a kémkedő okostévékre, webkamerákra vagy Internetre kapcsolódó gyerekjátékokra gondolnunk. Sőt, bármilyen hihetetlenül hangzik, de megtörtént eset, hogy feltört okoshűtőn keresztül lopták el a tulaj e-mail postafiókjának belépési adatait, ezen keresztül pedig szinte a teljes internetes személyazonosságát.

Sajnos jelenleg nincs felhasználóbarát, könnyen alkalmazható védelem az okoseszközök védetté tételére, ám már apró lépésekkel is sokat tehetünk: rendszeresen frissítsünk minden alkalmazást, ami az eszközünkön van, beleértve a vezérlőprogramját (firmware) is. Gondosan olvassuk el a felhasználói útmutatót – az apróbetűs részeket is –, és állítsuk olyan szigorúra a beállításokat, amennyire csak lehet. Ha értünk a belső hálózatunk kezeléséhez, akkor szervezzük külön hálózatba az okoseszközöket, és végül ne csak kikapcsoljuk, hanem áramtalanítsuk is az eszközeinket. Habár a hálózati szeparáció sajnos nem egy átlag felhasználó tudásszintje, mégis tudomásul kell vennünk, hogy erre halad a világ, és vagy mi is „felokosodunk”, vagy az okosgépek fognak maguk alá gyűrni bennünket – tanácsolja Solymos Ákos.