Tomin István, a Hankook műszaki vevőszolgálatának vezetője összefoglalja, hogy mire érdemes odafigyelnünk, ha a gépkocsinkkal a változékony ősz folyamán is biztonságban szeretnénk célba érni.
A KSH személysérüléses közúti közlekedési balesetek statisztikái szerint éves átlagban több személysérüléses közúti baleset történik az őszi hónapokban, mint az év többi hónapjában. Az évszak átmeneti jellegéből fakadóan rendkívül gyorsan változhat az időjárás – és így a közúti közlekedés feltételei is –, ezért nagy gépjárművezetői és -tulajdonosi tudatosságra van szükség a közlekedésbiztonság fenntartásához. Érdemes lehet jó előre átgondolnunk, hogy egy megelőző szervizelés során nézessük át a járművünket, különös tekintettel az autónk világítására, a fékrendszerre, az abroncsokra és a biztonságtechnikai rendszerekre.
Legyünk előrelátók!
Amint a hőmérséklet 7 Celsius-fok alá esik, érdemes lehet elkezdeni gondolkozni a téli gumiabroncs vásárlásán és felszerelésén. Mielőtt azonban megvásárolnánk a téligumit, érdemes bizonyos biztonsági szempontokat figyelembe venni, ezért mindenekelőtt időben kérjük ki egy szakértő véleményét is. Nem feltétlenül kell a legdrágább abroncsot választanunk: gondoljuk át vezetési szokásainkat, ez alapján konzultáljunk szakértővel, majd ez alapján keressük meg a legjobb ár-érték arányú abroncsot.
Ősszel már vizesebbek az utak is
Mivel a vizes úton történő vezetés közben történő balesetek aránya majdnem olyan magas lehet, mint havas úton, a vezetőknek tisztában kell lenniük a vizes úton való vezetés alapvető kockázataival. A gumiabroncs például ilyenkor könnyebben „úszhat fel” a vízre (ezt a jelenséget hívják aquaplaningnek), ami miatt átmenetileg megszűnhet az irányíthatósága. Az abroncs tapadása is gyengébb lehet, mint havas úton, ezért az autónk féktávolsága is jelentősen megnőhet.
• Vezessünk defenzíven, körültekintőbben és lassabban, hogy időben reagálhassunk a váratlan esetekre!
• Ne feledjük előzetesen ellenőrizni a gumiabroncsaink kopottságát!
• A csökkenő hőmérséklet miatt az abroncsnyomás is ereszkedhet, ami az autónk megfelelő kezelhetőségét veszélyeztetheti. Mindig ellenőrizzük az abroncsnyomást is!
• Esőzés közben, vizes úton érdemes lehet az előttünk haladó autó szárazabb keréknyomaiban haladnunk, mert így tovább csökken az abroncs és az aszfalt közé „szoruló” víz mennyisége, és így az aquaplaning kockázata is.
• Nem csak a nagy vihar és a hatalmas pocsolyák jelentenek veszélyt: egy kisebb zápor is összegyűjtheti az útra kerülő olajat, port és koszt, amik szintén csúszósabbá teszik az utakat.
• A lehulló falevelek jégpáncélt meghazudtolóan csúszósak lehetnek (különösen esőzés vagy hajnali pára, fagy hatására), ráadásul kisebb-nagyobb kátyúkat és úthibákat is elfedhetnek, így fokozottan figyeljünk az átgondolt manőverezésre.
Mi is lássunk, mások is lássanak minket
Mindannyian ismerjük, mi történik, amikor a hidegből beszállunk a kocsiba, és elkezdenek párásodni az ablakok. Hogy ne csak tenyérnyi foltokon keresztül láthassuk az utat és a közlekedés többi szereplőjét, például a pocsolyákat kerülgető gyalogosokat és kerékpárosokat, alaposan nézessük át az autó hűtő- és fűtőrendszerét is, illetve az ablaktörlőink és az ablakmosó folyadékok állapotát is.
A lámpák mellett külön ellenőrizzük az izzóinkat is. Egy 50 éves sofőrnek ugyanis már akár kétszer annyi fényre lehet szüksége, mint egy 30 évesnek, és ez nemcsak gyalogosok és kerékpárosok, hanem útjelző táblák, úthibák és egyéb tényezők szempontjából is elengedhetetlen. Egy 60 évesnél is idősebb sofőrnek pedig még nagyobb nehézséget okozhat az útjelző táblák azonosítása, illetve akár a sebesség és a távolság megítélése is, különösen akkor, ha autója világítását nem ellenőrizte körültekintően.
A rekordszámú drón mellett négy ballisztikus rakétát is kilőttek az oroszok. 
