Hirdetés
Hirdetés

Piros tojás, fehér nyuszi - te tudod, honnan ered a locsolkodás?

Balkó Rita, 2018. április 02., 08:01

Bár már ez is egy kihalófélben lévő hagyomány, még mindig sok – elsősorban fiatal – fiú kel útra húsvéthétfő reggel kölnivel vagy szódásszifonnal a kezében, hogy meglocsolja a hölgyismerőseit. De honnan ered a locsolkodás, és miért követelnek piros tojást a locsolók a lányoktól? Összegyűjtöttük, honnan ered ez a szép népi hagyomány.

Mint minden, a húsvéthoz köthető népszokásunknak, ennek is van egy ősi és egy egyházi magyarázata. A locsolkodás ősibb szokás a kereszténységnél, régen ugyanis erősen hittek a víz tisztító és megújító erejében, konkrét szokással azonban az egyház ruházta fel. A locsolás ugyanis nem csak a keresztelésre utal, hanem arra a legendára is, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat vízzel öntötték le, hogy elhallgattassák őket, írja a Körkép. Különös, hogy bár a keresztény vallás az egész világon elterjedt, a húsvéti locsolkodásnak leginkább csak Közép-Európában jutott kiemelkedő szerep.

Zöld erdőben jártam…

A hagyomány szerint a vízbevető vagy vízbehányó hétfőn, vagyis a mai napon a falvak, városok fiatal férfijai és fiúi kölnivel vagy valamilyen jó nagy, vízhordásra alkalmas eszközzel (vödörrel, szódásszifonnal vagy az extrémebbek tűzoltóautóval…) felfegyverkezve keltek útra, hogy meglocsolják a lányokat. Ez a hagyomány él ma is, régen azonban a fiúk bandákba verődve járták végig a környéket, és ahol lányt találtak, azt elrángatták a kútig, ahol aztán vödörszám hordták a szerencsétlenre a vizet, hogy „nehogy keléses legyen”.

Hirdetés

A locsolkodást először minden fiú a keresztanyjánál kezdte, majd innen folytatták a sort. Egyes helyeken élt a tradíció, hogy csak az eladósorban lévő lányokat lehetett meglocsolni – innen eredhet a versikékből ismert „hogy ne hervadozzál”, az a lány ugyanis, akit senki sem locsolt meg, az nem számíthatott kérőre, vagyis „elhervadt”, míg a bőrig ázott lányok voltak a legkapósabbak az adott környéken. Egyes falvakban a locsolás mellett fűzfakorbácsot hordtak magukkal a fiúk, amivel megcsapkodták a lányokat, hogy ne legyenek betegek a következő esztendőben – a korbácsot mindig a család idősebb férfitagja, az apa vagy a nagyapa fonta. Minél több csomó volt rajta, annál erősebb rontásűző hatást tulajdonítottak neki.

Kék ibolyát láttam…

Amellett, hogy ilyen módon lehetett udvarolni a kiszemelt lánynak, a fiúk sosem távoztak üres kézzel a háztól, ahová locsolni mentek. A locsolásért a keresztanyjuktól 8-10, a többi lánytól háztartásonként egy – jellemzően pirosra festett – tojást kaptak. Ezeket akár már előző vasárnap este megkezdték gyűjteni, majd miután megették őket, a tojáshéjakat annak a lánynak az ablaka alá szórták, akit valamiért nem szerettek. A házaknál emellett borral, rántottával és szalonnával várták a locsolókat. A mai hagyomány szerint már inkább csokoládétojást és egy kis költőpénzt adnak a locsolóknak – sok fiatal fiú így keresi meg az éves zsebpénzét.

Húsvétkor egyébként nem csak a legkelendőbb lány kilétére derült fény, de a legsármosabb fiúéra is: a lányok ugyanis minden locsolónak virágot tűztek a gomblyukába. Akinek a legszínesebb, legnagyobb bokréta díszelgett a mellényén, az volt a legkelendőbb a legények közül. Bár a második világháború alatt sajnos megszűnt, a húsvéthétfőt követő kedden a lányok is viszonozhatták a fiúk kedvességét: ekkor ők locsolták meg őket, jellemzően hasonló módon vödörrel.

De miért éppen piros a tojás?

Ahogy arról már korábban is írtunk, a tojás elsősorban az élet, az újjászületés és a termékenység legősibb szimbóluma – nem véletlenül, hogy része a húsvéti menünek is. A keresztény hagyomány szerint a tojás mindemellett Krisztus feltámadására is utal, a piros színe pedig a Megváltó kiontott vérét jelképezi, amit az emberiségért ejtett. A tojásfogyasztás szintén egyházi okokra vezethető vissza, régen ugyanis ez is böjti tilalom alá esett, így a negyven napos böjt alatt elég sok tojás gyűlt össze a házaknál, amit meg kellett enni.

A tojások színezése azonban még ennél is ősibb szokás, a különböző színű festéseknek ugyanis mágikus erőt tulajdonítottak – a vér, az élet szimbólumának pedig épp a piros bizonyult, ezáltal ez volt a legerősebb szín is. A színt hagymahéjjal, börzsönnyel vagy bíbortetűvel érték el. Sok háznál nevesített tojást készítettek, itt a héjra először viasszal felírták a kiválasztott nevét, majd a festés után lekaparták a viaszt, így ott világosabb maradt a héj.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Egy amerikai tömeggyilkosság anatómiája

Egy amerikai tömeggyilkosság anatómiája

Az amerikai gyógyszeripar kilóra vette meg a politikai osztályt, nem számít évi több tízezer ember halála sem. A túladagolásos halálesetek száma 2006 és 2016 között 400 százalékkal nőtt abban az Ohióban és Pennsylvaniában, amely két szövetségi államnak kulcsszerepe volt Trump két évvel ezelőtti győzelmében Hillary Clinton felett.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Szavazás

Ön tud félretenni a nyugdíjas éveire?