Szinte mindenki szedi, tehát óriási biznisz, ebből pedig következik, hogy nagyon sokan próbálnak meg csalni az étrend-kiegészítőkkel. Erre a megállapításra jutott a NÉBIH is a kormányhivatalokkal egy közös kutatás eredménye után, melyből kiderült: a szerek 61 százaléka nem felelt meg az előírásoknak.Az eredményeket a Hungalimentaria 2017 konferencián ismertettek, a Laboratorium.hu pedig összeszedte a fontosabb megállapításokat.
Aki teheti, szedi
Kiderült például, hogy már rég nem a profi sportolók a kizárólagos fogyasztói ezeknek a termékeknek, hanem a szabadidős sportolást űzők közel 70 százaléka is rendszeresen szed táplálékkiegészítőt. A legnépszerűbbek a fehérjék, aminosavak, a kreatin és az ezeket tartalmazó készítmények, valamint a vitaminok, illetve az ásványianyag-tartalmú étrend-kiegészítők tartoznak, ezeket követték a sportitalok és az energiaszeletek, amelyeket azért fogyasztunk, mert abban bízunk, hogy fittebbek, ellenállóbbak és erősebbek leszünk tőlük.
A baj csak az, hogy sok esetben egy hobbisportoló nem nézi, hogy mit vesz magához, és vakon megbízik a nagyszerű ígéretekkel kecsegtető szereknek, pedig az is megeshet, hogy egyáltalán nincs rá szüksége. Az étrend-kiegészítők használatával felmerülő legfőbb problémák: nem indokolt a szedésük, túladagolják azokat, fogyasztásuk a későbbiekben doppingszerek használatához vezethet, szennyező anyagokat tartalmaznak.
Korábban Dr. Tiszeker Ágnessel, a Magyar Antidopping Csoport elnökével beszélgettünk arról, kell-e tartani egészségügyi kockázatoktól a táplálékkiegészítők esetében, és kell-e egyáltalán szednünk ezeket a kiegyensúlyozott élethez. A videóinterjút itt tudja megnézni.
Sajnos a vizsgált étrend-kiegészítőkön alapuló vizsgálat szerint ezek kétharmada kukába való. Az étrend-kiegészítők vizsgálata során a boltok polcain vásárolt áruk (92 db termék, köztük testtömeg-csökkentők, potencianövelők, vitaminok, halolajok, proteinek) 61%-a valamilyen szempontból nem felelt meg az előírásoknak: ezek 39%-a minőségi-, illetve összetételbeli-, 9%-a élelmiszer-biztonsági-, és 71%-a jelölési problémát mutatott. Az internetes ellenőrzés során rendelt termékek 87%-ánál találtak nem-megfelelőséget.
A legnagyobb aranyban itt is jelölési hiányosságok jelentettek a problémát – beleértve az internetes honlapokon található információkat, de szép számban jelentkeztek élelmiszer-minőségi- és biztonsági hibák, illetve hat termek esetében élelmiszer-hamisítás miatt is szükséges volt az eljárás megindítása - ismertette Szilvássy Blanka az eredményeket.
Mire figyeljünk oda?
Gyanút kelthetnek többek között a túl sokat ígérő üzenetek, a nagyon drága ár különösen kis kiszerelésnél, az OÉTI szám hiánya. A potencianövelők, fogyást segítőanyagok, mellfeszítő és hasonló nagyon nagy mértékben nem feleltek meg az elvárásoknak: 87% jelölés hiba, 26% jelölési hiba és biztonság, sokban gyógyszerhatóanyagokat találtak, ami tiltott, jellemzőek voltak a fordítási hibák is. A számos hiba közül csak egyet kiragadva: volt olyan C-vitamin, amely egyáltalán nem tartalmazott aszkorbinsavat.
A káros mellékhatásokért több faktor is felelős: a hatóanyag vagy kísérőanyag toxicitása, a kölcsönhatás más gyógyszerrel vagy étrend-kiegészítővel, a hamisítás, a szennyeződés és az allergén anyagok, ráadásul a mellékhatások az életkorral, az összetevők számával és az alkalmazás idejével arányban fokozódnak.
A bosznia-hercegovinai külügyminisztérium pénteken felfüggesztette egy, Magyarországgal kötött egyezményét. 
