Szinte nincs olyan magyar turista, akinek ne szerepelne a bakancslistáján legalább valamelyik magyar borvidék, ehhez azonban szükség van a borturizmus fejlesztésére, ezt közölte a HNT a Privátbankár.hu-val. Az 1500 fős, személyes megkérdezésen alapuló reprezentatív felmérésből számos információ kiderült a lakosságról, a kedvenc italaink mellett az is, hogy melyek a legnépszerűbb borvidékek, és hogy mennyi bort iszik általában a magyar lakosság.
Pörög a borturizmus
A HNT elnöke, Légli Ottó szerint a spontán válaszok alapján megnevezett legismertebb borvidékeknek Tokaj, Eger, Badacsony, Villány, Sopron, Balaton és Szekszárd számít. A fogyasztók leginkább a Tokaji (58%) és Egri (53%) borvidéket látogatnák meg, míg a Badacsonyi (26%) és a vörösborairól méltán ismert Villány (21%) a harmadik, illetve negyedik helyen áll. A magyarok egyébként alapvetően a hazai borokat isszák szívesebben a külföldiekkel szemben, a válaszadók háromnegyede egyáltalán nem is fogyaszt határon túli nedűt, a külföldi borok mennyiségi aránya az összfogyasztás tizedét sem teszi ki.
Tisztán vagy fröccsként – máshogy semmiképp?
Általánosságban elmondható, hogy a magyar felnőtt lakosság kétharmada fogyaszt bort, ami így túlnyomó többséget képvisel az alkoholfogyasztásban, felük havi, egyötödük pedig heti rendszerességgel vesz magához. Érdekesség, hogy ezek a fogyasztók küldik le az éves országos átlag háromnegyedét. Azok, akik elutasítják a borfogyasztást, döntő részben a bor ízét nem kedvelik, vagy egész egyszerűen minden alkoholtól tartózkodnak. Pezsgőt kevesebben isznak, ez jellemzően az újévi ünneplés eszköze, azon kívül azonban még a havi rendszerességnél is ritkábban isszák a magyarok.
Egy átlagos fogyasztó évente 36,4 litert iszik meg évente, ráadásul a bormennyiség 60 százaléka tisztán fogy el, a fröccs mennyiségi aránya magas, közel 30 százalék körül van. Forralt borként fogyasztók a mennyiség 3 százalékát kortyolják el. Egyedül a fiatalok törik meg a sort – a fiatalok harmada a jól ismert kóla-bor kombinációban kerül először kapcsolatba a borfogyasztással. Az édes és a száraz borok egyébként nagyjából egyező arányban vannak jelen a piacon, általánosságban elmondható, hogy az alkalmi borozók az előbbit, míg a rendszeres fogyasztók az utóbbit részesítik előnyben.
De mennyi az annyi?
A magyar borpiac modellje szakértői interjúkon, szekunder adatokon (Euromonitor) és a reprezentatív felmérés eredményein alapszik a HNT közlése szerint. A számítások alapján 1,64 millió hektoliter és 195 milliárd forint értékű csendes bort értékesítenek a kereskedelemben Magyarországon. Ebből a hipermarketek félmillió hektoliter csendes bort értékesítenek, amelyből 52,3 milliárd forint árbevételre tesznek szert. Fogyasztás szempontjából egyébként társaságban isznak a magyarok, leginkább otthon vagy baráti körben. Vendéglátóhelyeken átlagosan a bormennyiség 13 százalékát fogyasztjuk, míg rendezvényeken, borászati eseményeken csupán a mennyiség 6, illetve 3 százaléka fogy.
Hogyan választunk bort?
A három fő vásárlási szempont a bor íze (száraz, édes), színe (vörös, fehér), és az ára. A fogyasztó csak ezután veszi figyelembe a borral kapcsolatos egyéb tulajdonságokat, mint például a borvidéket, szőlőfajtát, földrajzi eredetet. Ezt követi a szakértők ajánlása, a palack formája, valamint a versenyeredmény és a reklám dönti el végül, bekerül-e az adott palack a kosárba vagy sem.
A borvásárlók elismerik az érmek pozitív jelentőségét is. A válaszok alapján a legismertebb magyarországi borászati megmérettetés a Országos Borverseny (korábbi nevén: Magyar Bormustra), amelyet a fogyasztók 22 százaléka ismer.
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
