Hirdetés
Hirdetés

Nem csak a NAV-tól kell majd félniük az adócsalóknak

2012. július 04., 12:33

A becslések szerint az adóelkerülés uniós szintje meghaladja az évi 1000 milliárd eurót, ami nagyságrendileg tízszerese a magyar GDP-nek. A gazdasági válság miatt egyre nagyobb érdek fűződik az adóbevételek növeléséhez, így most az Unió is egy komplex javaslatcsomaggal állt elő a probléma kezelésére.

Az EU adóügyi biztosa a következő lépéseket emelte ki az adócsalás és az adóelkerülés elleni közös uniós politika célkitűzései közül: az adóbűncselekmények minimum büntetési tételeinek uniós egységesítése, az EU-s adóazonosító jel bevezetése, automatikus információcsere, közös adózói charta és erőteljesebb fellépés az adóparadicsomi adótervezéssel szemben.

Európai Parlament - az ülésterem vagy a zseb telik meg előbb?

Amennyiben a néhány napja közzétett uniós javaslatcsomag megvalósul, az adóelkerülésben érintettek már nemcsak a magyar, hanem más uniós tagállamok adóhatóságaitól is egyre inkább tarthatnak. Az Európai Bizottság régi szándéka, hogy létrehozzanak egy harmonizált adórendszert, melynek részeként közösen léphetnének fel az adóelkerüléssel szemben. A tagállamok eddig azonban erőteljesen ellenálltak, mivel az adójog azon utolsó gazdaságpolitikai eszközök egyike, amellyel a nemzeti kormányok saját tagállamuk versenyképességének javítását egyénileg is befolyásolni tudják.

Hirdetés

Továbbra is nagy a tagállamok ellenállása

Dr. Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere elmondta: az adópolitikák terén az elmúlt évtizedekben csak nagyon lassú, fokozatos előrelépés történt. Bár a tagállamok ellenállása továbbra is nagy, úgy véli, az adóügyi biztos mostani megnyilvánulása is arra utal, hogy felgyorsulhat a közös célkitűzések megvalósításának folyamata. A tervezett új feladatok egyébként az egyes tagállamokat, az Uniót és az EU-n kívüli országokat egyaránt érinthetik, mindez pedig Magyarország számára is új feladatokat jelenthet majd.

A tagállamok elsődleges feladata az adóbeszedés hatékonyságának javítása. A Bizottság korábban 10 tagállamot kifejezetten felszólította arra, hogy fokozottan ellenőrizze az adózókat, és ehhez technikai segítséget is felajánlott. Az adóelkerülés elleni küzdelem uniós szinten is fontos feladat, amit a tagállami adóhatóságok közötti automatikus információcsere kibővítése nagymértékben segíthet.

A Bizottság célja, hogy az adócsalók ne élhessenek vissza a tagállami adójogszabályok különbözőségéből fakadó előnyökkel, és ne rejtőzhessenek el az EU-n belül egy másik tagállam adóhatósága elől. Az elrettentő erőt az szolgálná, ha meghatároznák uniós szinten az adóbűncselekmények büntetési tételeinek alsó határát. A Bizottság mostani ígérete szerint záros időn belül ki fogja dolgozni ezen feltételeket.

Az adóparadicsomok is célkeresztben vannak

Dr. Békés Balázs elmondta, hogy a tagállamok közötti automatikus információcsere jelenleg a magánszemélyek megtakarításai kapcsán már érvényesül. Az irányelv a bankbetétek más országokban történő elrejtését úgy kívánja megakadályozni, hogy főszabályként automatikus adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a forrásország, vagyis a kamatot fizető állam számára. Az automatikus információcserében jelenleg Ausztria és Luxemburg kivételével valamennyi tagállam részt vesz.

A szakértő szerint az adóügyi biztos mostani közleménye arra is felhívja a figyelmet, hogy az automatikus információcserét tovább kellene bővíteni más területeken is, és ki kellene terjeszteni harmadik országokra. Ezzel a jövedelmek adóparadicsomokba való mentésének lehetne elejét venni. Dr. Békés Balázs szerint várhatóan több évre lesz még szükség, míg a tervek megvalósulnak, még akkor is, ha a pénzügyi válság és a körvonalazódó fiskális integráció elősegítheti a tagállami együttműködést az Európai Unióban.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 2 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Mennyit visz haza egy átlag magyar 2015-ben?

Mennyit visz haza egy átlag magyar 2015-ben?

Idén első két hónapban 3,7 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához képest, de havi szinten januárban és februárban is csökkent az átlagbér. Egy átlagos magyar februárban 15 ezer forinttal vitt haza kevesebbet, mint decemberben. Mennyit keres most egy átlag magyar, és ebből mennyit visz haza? Melyik területen magasak a bérek és hol a legalacsonyabbak?

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

A nap kommentárja

Hirdetés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Utánajártunk

Hirdetés

Facebook

Heti várható események, adatok

  • április 20
    április 21
    09:00 Keresetek, 2015. január–február (második becslés)
    11:30 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció
    14:00 MNB Monetáris Tanács kamatdöntő ülése

    11:00 ZEW német üzleti hangulatindex
    11:00 ZEW euróövezeti hangulatindex
    április 22
    11:30 államkötvény csereaukció
    01:50 Kereskedelmi mérleg
    11:00 ZEW svájci üzleti hangulatindex
    16:00 Fogyasztói bizalmi index
    16:00 Folyamatban lévő lakáseladások
    április 23
    16:00 NGM: tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének márciusi helyzetéről (részletes adat)
    08:00 Feldolgozóipari BMI
    08:00 Feldolgozóipari BMI
    09:30 Feldolgozóipari BMI
    10:00 Feldolgozóipari BMI
    14:30 Munkanélküli-segély kérelmek
    15:45 Feldolgozóipari BMI
    16:00 Új lakásértékesítések száma
    április 24
    09:00 Kiskereskedelem, 2015. február (második becslés)
    Az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek találkozója
    IFO hangulatindex
    14:30 Tartós fogyasztási cikkek havi rendelésállománya

Szavazás

Magyarország 150 katonát küld az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen Irakba. Ön egyetért ezzel?