Hirdetés
Hirdetés

Nem csak a NAV-tól kell majd félniük az adócsalóknak

2012. július 04., 12:33

A becslések szerint az adóelkerülés uniós szintje meghaladja az évi 1000 milliárd eurót, ami nagyságrendileg tízszerese a magyar GDP-nek. A gazdasági válság miatt egyre nagyobb érdek fűződik az adóbevételek növeléséhez, így most az Unió is egy komplex javaslatcsomaggal állt elő a probléma kezelésére.

Az EU adóügyi biztosa a következő lépéseket emelte ki az adócsalás és az adóelkerülés elleni közös uniós politika célkitűzései közül: az adóbűncselekmények minimum büntetési tételeinek uniós egységesítése, az EU-s adóazonosító jel bevezetése, automatikus információcsere, közös adózói charta és erőteljesebb fellépés az adóparadicsomi adótervezéssel szemben.

Európai Parlament - az ülésterem vagy a zseb telik meg előbb?

Amennyiben a néhány napja közzétett uniós javaslatcsomag megvalósul, az adóelkerülésben érintettek már nemcsak a magyar, hanem más uniós tagállamok adóhatóságaitól is egyre inkább tarthatnak. Az Európai Bizottság régi szándéka, hogy létrehozzanak egy harmonizált adórendszert, melynek részeként közösen léphetnének fel az adóelkerüléssel szemben. A tagállamok eddig azonban erőteljesen ellenálltak, mivel az adójog azon utolsó gazdaságpolitikai eszközök egyike, amellyel a nemzeti kormányok saját tagállamuk versenyképességének javítását egyénileg is befolyásolni tudják.

Hirdetés

Továbbra is nagy a tagállamok ellenállása

Dr. Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere elmondta: az adópolitikák terén az elmúlt évtizedekben csak nagyon lassú, fokozatos előrelépés történt. Bár a tagállamok ellenállása továbbra is nagy, úgy véli, az adóügyi biztos mostani megnyilvánulása is arra utal, hogy felgyorsulhat a közös célkitűzések megvalósításának folyamata. A tervezett új feladatok egyébként az egyes tagállamokat, az Uniót és az EU-n kívüli országokat egyaránt érinthetik, mindez pedig Magyarország számára is új feladatokat jelenthet majd.

A tagállamok elsődleges feladata az adóbeszedés hatékonyságának javítása. A Bizottság korábban 10 tagállamot kifejezetten felszólította arra, hogy fokozottan ellenőrizze az adózókat, és ehhez technikai segítséget is felajánlott. Az adóelkerülés elleni küzdelem uniós szinten is fontos feladat, amit a tagállami adóhatóságok közötti automatikus információcsere kibővítése nagymértékben segíthet.

A Bizottság célja, hogy az adócsalók ne élhessenek vissza a tagállami adójogszabályok különbözőségéből fakadó előnyökkel, és ne rejtőzhessenek el az EU-n belül egy másik tagállam adóhatósága elől. Az elrettentő erőt az szolgálná, ha meghatároznák uniós szinten az adóbűncselekmények büntetési tételeinek alsó határát. A Bizottság mostani ígérete szerint záros időn belül ki fogja dolgozni ezen feltételeket.

Az adóparadicsomok is célkeresztben vannak

Dr. Békés Balázs elmondta, hogy a tagállamok közötti automatikus információcsere jelenleg a magánszemélyek megtakarításai kapcsán már érvényesül. Az irányelv a bankbetétek más országokban történő elrejtését úgy kívánja megakadályozni, hogy főszabályként automatikus adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a forrásország, vagyis a kamatot fizető állam számára. Az automatikus információcserében jelenleg Ausztria és Luxemburg kivételével valamennyi tagállam részt vesz.

A szakértő szerint az adóügyi biztos mostani közleménye arra is felhívja a figyelmet, hogy az automatikus információcserét tovább kellene bővíteni más területeken is, és ki kellene terjeszteni harmadik országokra. Ezzel a jövedelmek adóparadicsomokba való mentésének lehetne elejét venni. Dr. Békés Balázs szerint várhatóan több évre lesz még szükség, míg a tervek megvalósulnak, még akkor is, ha a pénzügyi válság és a körvonalazódó fiskális integráció elősegítheti a tagállami együttműködést az Európai Unióban.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 2 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Horvát-magyar kapcsolatok: túszul ejtve

Horvát-magyar kapcsolatok: túszul ejtve

A két évvel ezelőtti EU-csatlakozás nem hozta el a várt fellendülést déli szomszédunknál, az államadósság nő. A Mol-INA perpatvar továbbra is beárnyékolja a kétoldalú kapcsolatokat, holott a két országnak energiabiztonsága hosszú távú biztosítására kellene törekednie. A friss zágrábi alkotmánybírósági döntés javítja a Mol pozícióját a horvát állammal szemben az amerikai és svájci választott bíróságok előtt zajló, anyagi természetű perében.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Napi kommentár

Utánajártunk

Hirdetés
Hirdetés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX22637.03+0.21%
    DAX11306.3-0.02%
    EUR/HUF307.38-0.07%
    EUR/USD1.0967-0.13%
    Arany1093.65-0.25%

Heti várható események, adatok

  • augusztus 3
    KSH: májusi külkereskedelmi termékforgalom (második becslés)
    júliusi beszerzésimenedzser-index
    feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index
    feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index
    feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index
    ISM feldolgozóipari index

    augusztus 4
    AXA (2015 Q1)
    ipari rendelésállomány
    BMW (2015 Q2)
    augusztus 5
    KSH: júniusi kiskereskedelemi adat (első becslés)
    MNB: Monetáris Tanács ülésének rövidített jegyzőkönyve
    Mol (2015 Q2)
    Magyar Telekom (2015 Q2)
    szolgáltatóipari beszerzésimenedzser-index
    szolgáltatóipari beszerzésimenedzser-index
    Motorola (2015 Q2)
    külkereskedelmi mérleg
    beszerzésimenedzser-index
    Tesla (2015 Q2)
    augusztus 6
    NGM: gyorstájékoztató az államháztartás központi alrendszerének július végi helyzetéről
    Adidas (2015 Q2)
    ipari rendelésállomány
    BoE eszközvásárlási cél és kamatdöntés
    munkanélküli-segély kérelmek
    augusztus 7
    KSH: júniusi ipari termelési adat (első becslés)
    MNB: nemzetközi tartalékok (júliusi előzetes és júniusi végleges adat)
    ipari termelés
    munkanélküliségi ráta

Szavazás

Ön szerint engedélyezni kellene Magyarországon az azonos neműek házasságát?