A lakosság több mint 70 százaléka szerint hálapénzre azért van szükség, mert anélkül rosszabb ellátást kapnak – állapította meg a GKI Gazdaságkutató reprezentatív felmérése, amely a magyarok hálapénzhez való hozzáállását vizsgálta.
A magyarok kétharmada fizetősnek tartja az egészségügyet, és a válaszokból az is kiderül, ha legálisan megvásárolhatóak lennének az egészségügyi szolgáltatások, akkor szóba sem kerülne a hálapénz. Egyébként az egészségügyi államtitkár szerint is a hálapénz eltüntetése lenne az első lépés egy jobb egészségügy felé, és vannak orvosok is, akik hasonlóan gondolják.
A magyarországi egészségpénztárak cirka háromnegyedét tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség felkérésére a GKI Gazdaságkutató 2014 szeptemberében 1000 fő megkérdezésével készített felmérést a magyarok hálapénzzel kapcsolatos attitűdjéről.
Ingyenes vagy fizetős az egészségügy?
A felmérés végeredménye szerint a felnőtt magyar lakosság 30 százaléka tartja ingyenesnek az állami egészségügyi ellátást. Ők úgy látják, külön fizetés, hálapénz nélkül is megkapható az a szolgáltatás, és ellátás, amelyre szükségük van.
A megkérdezettek több mint fele, 55 százaléka úgy véli, részben ingyenes, részben fizetős a rendszer, vagyis az egyes ellátásokért hálapénzt vagy külön díjat kell fizetni, míg vannak szolgáltatások, amelyek ingyenesek.
A magyarok 15 százaléka kifejezetten fizetős rendszerről beszél. Ők úgy vélik, hálapénz vagy külön díj nélkül nem kapnak megfelelő ellátást és elég figyelmet.
Egy bírósági ügyben például, ahol több szülész-nőgyógyász vádlott is van, több kismama és családtagjaik arról beszéltek, maguktól nem is adtak volna, de úgy érezték, nincs választásuk. Erről itt írtunk részletesen >>
Kevesen fizetnek hálapénzt
A felmérés szerint a válaszadók negyede – 24 százaléka – adott az elmúlt két évben hálapénzt az orvosnak vagy ápolónak. Ezen belül elsősorban a diplomások, a 60 év felettiek, a nyugat-dunántúliak és a magas jövedelmi kategóriába soroltaknál volt nagyobb arányú a hálapénz-fizetés. Ezek közül egyébként a diplomások és a nyugat-dunántúliak is inkább olyan csoportot jelentenek, amelynek az átlagnál magasabb jövedelme lehet.
A magyarok többsége szerint a hálapénzre azért van szükség, mert annak hiányában rosszabb ellátást kapnak: az utóbbi 2 évben hálapénzt adók 71 százaléka, illetve a hálapénzt nem fizetők 72 százaléka válaszolta ezt. Vagyis függetlenül attól, hogy valaki ténylegesen fizetett-e, a többség szerint a jobb ellátáshoz szükség van a hálapénzre – mutat rá a felmérés.
|
| Orvos és páciense. |
A hálapénzt fizetők és nem fizetők sem értenek egyet azzal az állítással, hogy az emberek azért adnának hálapénzt, mert tudják, hogy az orvosok keveset keresnek, és ez bele van kalkulálva a bérükbe. Ennek ellenére a felnőtt lakosság közel kétharmada úgy véli, a kapott hálapénz meghaladja az orvos fizetését, 15 százalék szerint az orvosok fizetése megegyezik a hálapénz összegével, mindössze 7 százalék gondolja úgy, hogy az orvosok bevételeinek csak elenyésző részét képezi a hálapénz.
Idén év elején a Magyar Rezidensszövetség főtitkára beszélt nekünk a fizetéséről és a hálapénz kérdéséről. Az interjút itt találja>>
Tiszta rendszer jobb lenne
A válaszadók szerint átláthatóbb, és tisztább lenne a rendszer, ha azok a többletszolgáltatások, amelyekért ma hálapénzt fizetnek, legálisan, számla ellenében akár egészségpénztárakon keresztül megvásárolhatóak lennének.
A jelenleg hálapénzt adók kétharmada nem adna külön pénzt, ha jogszerűen megvásárolhatná azt az egészségügyi szolgáltatást, amit ma hálapénzért kell megszereznie: 14 százalékuk sokkal, 12 százalékuk kicsivel kevesebbet adna ez esetben, míg a fennmaradó 9 százalékuk nem változtatna hálapénz-adási szokásain, ugyanannyit adna, mint korábban.
A magyarok 31 százaléka olyan rendszert szeretne, amelyben magáért az ellátásokért nem kellene fizetni, de az orvosválasztásért, a más tartalmú, többletszolgáltatásért, például külön elhelyezésért, amennyiben erre igénye van, legálisan fizethetne. A megkérdezetteknek 32 százaléka azonban nem értene egyet egy ilyen rendszerrel sem.
Arról, hogy mitől lehetne jobb az egészségügy, itt írtunk részletesen >>
Jövő héten érkeznek Budapestre a küldöttség tagjai. 
