Sok a fiatal munkanélküli, miközben a hallgatók fele dolgozik
Magyarországot is érinti az Európai Unióra jellemző trend, a fiatal, 15-29 év közöttiek körében terjedő munkanélküliség: itthon mindössze a korosztály tagjainak 18,3 százaléka dolgozik - derül ki az EU szakosított szervezete, az Eurofound októberi elemzéséből. Emiatt szinte minden területen egyre nagyobb a verseny, ezért már érdemes az egyetemen vagy a szakképzés során elkezdeni a karrierépítést.
A statisztikák azt mutatják, hogy sok hallgató is így gondolkodik, vagy egyszerűen muszáj munkát vállalnia. (Az Eurofound értékébe ők nem számítanak bele, mivel az a sem nem dolgozó, sem nem tanuló fiatalok arányát mutatja.) A felvi.hu áprilisi Diplomás Pályakövetési Rendszer összegzése szerint a hallgatók 43 százaléka dolgozik az egyetem vagy főiskola mellett. Esti, levelező és távoktatásos munkarendben több, mint 80, a nappali tagozatosok körében pedig 25 százalék azoknak az aránya, akik egyszerre dolgoznak és tanulnak is. A kutatás 31 felsőoktatási intézményben, 46 ezer fő részvételével zajlott.
|
|
Már az iskolában érdemes figyelni a lehetőségeket
A szakmai tapasztalat megszerzésének egyik eszköze a sok szakon és képzésben – kommunikációs, gazdasági, tanári, fizikai munkák – kötelező gyakorlat. Minden egyetem, főiskola tart fenn kapcsolatot néhány céggel, szervezettel: az együttműködés a szakmai gyakorlaton túl kiterjedhet úgynevezett duális képzésre – amikor az oktatás nagy része a cégnél zajlik -, gyakornoki programokra, munkaerő-toborzásra is.
A vállalatok leginkább a műszaki, gazdasági, agrár- és informatikai képzésekben tanulók iránt érdeklődnek - derül ki a Studiorum Consulting Kft. 191 cég és 19 felsőoktatási intézmény megkérdezésével készült kutatásából. A legtöbben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet (68), a Budapesti Corvinus Egyetemet (29) és a Budapesti Gazdasági Főiskolát említették. A cégek egyharmadának azonban egyáltalán nincs egyetemi vagy főiskola kapcsolata, és nem is tervez ilyet.
Az együttműködést ugyanakkor segítheti, hogy jövőre újra el lehet majd számolni a felsőoktatásból érkezők gyakorlati képzésére fordított összeget is a kötelezően fizetendő szakképzési hozzájárulás keretében (az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékalap 1,5 százaléka). A jelenlegi, 2011-ben elfogadott szakképzési hozzájárulási törvény ugyanis ezt nem teszi lehetővé.
A Profession.hu állásportál júniusi kutatása is a Studiorum Consulting felméréséhez hasonló eredményeket mutat: 2012 első félévében leginkább mérnököt, informatikai szakembert, könyvelőt kerestek a cégek, de ügyfélszolgálati és kereskedelmi területeken is könnyen el lehetett helyezkedni. A válság miatt egyre népszerűbb alacsonyabb bérigényű – legtöbbször pályakezdő - gyakornokokat foglalkoztatni.
Sokrétű tapaszatalat és célzott álláskeresés kell a sikerhez, meg egy nagy adag szerencse
Az elején nem éri meg válogatósnak lenni
„Szerencsére egyre több a gyakorlati feladat a felsőoktatási képzésben is, amely során a diákok megtapasztalhatják, hogy miben emelkednek ki, milyen szerepet tudnak a csapatmunkában betölteni. A reális énkép fontos kiindulópont az álláskereséshez” – mondta Viniczai Dóra, kommunikációs ügynökségi HR tanácsadó.
Ugyanakkor nem csak az iskolában vagy a kötelező szakmai gyakorlaton, hanem azon kívül is megéri munkatapasztalatot szerezni az egyetemi, főiskolai évek alatt - ha van a tanulónak kapacitása rá. „Minél közelebb áll a munka a diák szakmájához, annál jobb, de ha valaki közgazdásznak tanul, és közben boltban eladó, az is jobb, mint a semmi. Egyrészt lesz már munkatapasztalata, nem az első rendes munkahelyén kell szembesülnie azzal, hogy milyen, ha az embernek főnöke van, milyen a kötelezettség, felelősség. Másrészt pedig a munkaadók szemében ez bizonyítja a jelentkező önállóságát, talpraesettségét, tenni akarását – ezért a pályakezdőknek minden munkatapasztalatot érdemes beleírni az önéletrajzba” – sorolta a minél korábbi munkavállalás előnyeit Viniczai Dóra.
A szakember szerint a pályakezdőknek egyébként is érdemes minél sokrétűbb tapasztalatot szerezni, de fontos, hogy legyen egy közös vezérfonal, ami a későbbi álommunkához kapcsolódik. Ugyanakkor ezt a „több lábon állást” megnehezíti, hogy Magyarországon még mindig nem igazán elterjedtek a részmunkaidős és projekt alapú szerződések. „A teljes munkaidős, határozatlan idejű foglalkoztatás a jellemző – mondta. - Ezért, ha valaki megteheti, figyelje a cégek gyakornoki programjait is, amelyek során egy cégen belül több pozíciót is ki lehet próbálni, például féléves váltásban” – tette hozzá.
Minden csatornát kutassunk fel, ami az álomálláshoz vezet
Bár ártani biztos nem árt, nem muszáj száz helyre elküldeni az önéletrajzot, ha igényes a jelentkezési anyag, és célzottan jelentkezünk az általunk leginkább preferált munkaadókhoz. Az állás megtalálását az is segítheti, ha megkeressük a szakterületnek megfelelő csatornákat, például az arra specializálódott munkaerő-közvetítő cégeket, blogokat, honlapokat, konferenciákat.
A szakember szerint, ha mindenképpen egy adott szervezetnél szeretnénk dolgozni, akkor is küldjük el a jelentkezésünket, ha éppen nincs álláshirdetés. „Mindig megnézem a korábban beérkezett anyagokat, mielőtt feladom a hirdetést. Sok cég honlapján van is olyan online adatbázis, ahová bármikor fel lehet tölteni a jelentkezési anyagokat” – mondta Viniczai Dóra.
A szakember szerint nem érdemes sablon önéletrajzot használni: a CV inkább illeszkedjen a megpályázott pozícióhoz, és koncentráljon a kiemelkedő kompetenciákra. „Minél átfogóbb, színesebb a kép, annál jobb: ha valaki blogot ír, fényképez, nyugodtan linkelje be az oldalát. A kreatív szakmákban elhelyezkedni kívánók készítsenek online portfóliót, akár az egyetemi projektfeladatokból is. A motivációs levél legyen tömör és frappáns, azokat a szempontokat emelje ki, amelyek miatt a munkáltatónak megéri a jelentkezőt alkalmazni” – ajánlja a HR tanácsadó.
Ilyen bérre számíthat egy pályakezdő
Magyarországon az általános minimálbér jelenleg bruttó 93 000, a középfokú végzettséggel rendelkezőké 108 000 forint. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2012 első nyolc hónapjában az átlagkereset nemzetgazdasági szinten bruttó 220 505 forint, valamint nettó 142 492 forint volt. A versenyszférában 148 932, a költségvetésiben 128 678 – a közfoglalkoztatottak nélkül 137 562 -, a nonprofit szektorban pedig 130 726 forintot kerestek a munkavállalók. A fizikai foglalkozásúak nettó 99 400, a szellemi foglalkozásúak átlagosan 188 000 forintot kerestek. Pályakezdőként ezeknél alacsonyabb bérre kell számítanunk, de a keresetek nagyon változóak az egyes ágazatokban.
Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek ágazatonként.Önbevallás alapján, 20 453, 2008-ban illetve 2010-ben végzett pályakezdő részvételével. Forrás: felvi.hu
A felvi.hu 2008-ban és 2010-ben végzett diplomások körében végzett, márciusban publikált felmérése szerint a legjobb fizetésre az informatikai és műszaki végzettségű fiatalok (nettó 219, illetve 200 ezer forint), a legalacsonyabbra pedig a pedagógusok számíthattak (nettó 110-130 ezer forint). Az átlagos havi nettó bér 148 710 forint volt, a 2008-ban végzettek, mivel már régebb óta voltak a munkaerőpiacon, 20 ezer forinttal többet kerestek a 2010-ben végzetteknél. A mesterképzést végzett válaszadóknak magasabb a fizetésük azoknál, akik csak alapképzésben szereztek diplomát.
Ha helyben nincs munka
Ha csak az állandó lakhelyünktől messze találunk munkát, igényelhetjük az október elsejétől elérhető lakástámogatást. Erre azok pályázhatnak, akiknek a munkahelye az állandó lakhelyüktől legalább 100 kilométerre van, vagy tömegközlekedéssel az ingázás ideje naponta több, mint hat órát vesz igénybe. A támogatás maximum 18 hónapig adható, összege fix, amely hathavonta változik: az első hat hónapra 100 ezer, a másodikra 60 ezer, a harmadikra 40 ezer forint támogatás adható, amelyből a bérleti díj és a rezsiköltség finanszírozható, számlával igazolva. A Nemzetgazdasági Minisztérium múlt heti közlése szerint a legtöbb kérelmet eddig budapesti, Pest megyei és Győr-Moson-Sopron megyei munkavállaláshoz adták be.
Munkáltatói kedvezmények, pályázatok
2013. január 1-jétől Start kártya nélkül is igénybe vehetők lesznek a pályakezdő munkavállalók utáni kedvezmények. A legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező, 25 év alatti pályakezdő esetén a munkáltató két évig teljes mentességet élvez a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alól – a versenyszférában. Korábban a pályakezdők minimálbérét tervezték csökkenteni, végül ez lekerült a napirendről. A Start kártya január 1-jén megszűnik, de az addig kiváltott kártyákkal érvényességük végéig a korábbi kedvezmények még igénybe vehetők lesznek.
Legkésőbb a jövő év elején kiírnak két uniós forrásból megvalósuló pályázatot is, amelyek a gyakornokok, illetve a nonprofit szektorban pályakezdők foglalkoztatását fogják támogatni - jelentette be Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára októberben.
A gyakornoki program keretében mikro-, kis- és középvállalkozások kaphatnak kilenc hónapon keresztül teljes vagy részleges bér- és járuléktámogatást, ha gyakornokot vesznek fel. A keret 8,5 milliárd forint, ez a tervek szerint 4000 és 10 000 közötti fiatal elhelyezkedését segíti majd. Emellett 12 hónapon keresztül bértámogatást kapnak a fiatalokat, elsősorban pályakezdőket alkalmazó non-profit szervezetek. A tervezett 5 milliárd forintból 1600-2700 közötti fiatal munkába állása támogatható.
Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon, az euró és a svájci frank ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 0,6 százalékkal. 
