Kijöttek a KSH friss adatai a foglalkoztatottságról. Az álláskeresők közel 37 százaléka már egy éve nem talál munkát, 41,5 százalékuk még három hónapja se keres.

Sok diák derűlátó: az iskola befejezése után 50 százalékuk arra számít, hogy könnyen munkába tud majd állni – derül ki a K&H ifjúsági indexéből. Ettől magasabb eredmény a kutatás elmúlt kilenc éve alatt csak 2017-2018-ban fordult elő. Ettől függetlenül akadnak pesszimisták is, a diákok 17 százaléka attól tart, hogy nehezen talál majd munkát, 5 százalékuk szerint pedig nagyon nehéz lesz.

Intenzív évet zárt tavaly az álláshirdetési és - keresési piac. A jelentkezők száma közel tizedével emelkedett az előző évhez képest, míg a cégek automatizálási szándéka magasabb fordulatszámra kapcsolt. Az év jellemző tendenciáinak markáns eleme, hogy a munkáltatók nyitottabbá váltak az atipikus foglalkoztatási formákra.

Időnként minden politikusnak vannak furcsa megszólalásai, nem volt ezzel máshogy Emmanuel Macron sem.

A telefonkönyvben és a hirdetőlistában szereplő nevünk, legyen az a saját vagy a cégünké, alapjaiban határozza meg a sikerességünket. Mennyire lehet az ember kreatív? Tényleg csak a Kovácsoké, Tóthoké és Szabóké a világ? Megnéztük, mennyibe kerülhet, ha szokatlan névvel áldott – vagy vert meg – minket a sors, és hogyan hozhatjuk ki belőle a legtöbbet.

Pályakezdőként vagy két munkahely között – az álláskeresés egy hosszú és nehéz folyamat, kiváltképp, ha egyik beadott jelentkezésünkre sem érkezik válasz. Telnek a napok, lassan elemészt a pánik, a hó vége pedig egyre csak közeledik? Nem kell beletörődni a helyzetbe – összeszedtünk néhány dolgot, ami megkönnyíti az álláskeresést.

Sokat elárul a magyar közállapotokról a képen látható hirdetés. Egy cég azzal próbál lelkes munkatársakat toborozni, hogy hivatalosan bejelenti a fizetésüket, és megígéri, hogy nem veri át őket. Nyilván sokaknak rossz a tapasztalatuk, főleg a kisebb hazai vállalatokkal. Ez is magyarázza, miért van az, hogy a legtöbben multiknál szeretnének dolgozni.

Decemberben egy bírósági döntés nyomán kiderült, hogy az EU-ból érkező külföldieknek már hat hónap németországi tartózkodás után jár a segély. Ez sokakat kiakasztott, de most a kormány törvénymódosítással orvosolná a hiányosságot, módosítaná a szabályt. Az új törvény szerint csak öt év munka után lennének jogosultak segélyre a külföldiek.

Egy friss kutatás szerint az aktív magyar munkavállalók 86 százaléka kisebb vagy nagyobb mértékben ki van égve. Noha a kiégés a legveszélyesebb és a leggyakoribb pszichés stresszbetegség, odafigyeléssel el lehet kerülni.

A kereslet élénkülésével a jó szakemberek hiánya egyre komolyabb kihívások elé állítja a HR szakembereket, részben azért, mert tartósan külföldön vállalt munkát az a jelölti kör, amiből korábban lehetett meríteni. 2015-ben ez a tendencia várhatóan folytatódik, és a 2017-ig tartó időszakra vonatkozó előrejelzések is hasonló képet festenek. Minden eddiginél jobban felértékelődik, hogy a cégek hogyan tudják a lehetséges munkavállalókat megtalálni és megnyerni maguknak, mindebben pedig a közösségi média megkerülhetetlenné válik.

Az euronews írta nemrég, hogy miközben Európa digitális gazdasága hétszer gyorsabban növekszik, mint bármely másik szektor, addig az informatikai készségek hiánya miatt kilencszázezer állás betöltetlen a kontinensen.

Tegezni vagy magázni is lehet az állást keresőket, mindez attól függ, hogy mi illeszkedik jobban a vállalat stratégiájába - ez az egyik fontos megállapítása annak a felmérésnek, amely a magyar karrier aloldalakat vizsgálta, és arra kereste a választ, mitől jó egy ilyen oldal.

A gazdaság stagnálása és a digitális eszközök előtérbe kerülése alapvetően megváltoztatta a munkát keresők és az állást kínálók egymásra találásának módját. Az idei nyár a korábbitól lényegesen eltérő hozzáállást és megoldásokat igényel. Gyorsnak, nyitottnak és rugalmasnak kell lennie a munkakeresőknek, a legjobb munkaerőre pedig azok a cégek számíthatnak, amelyek a digitális eszközöket is bevetik a keresésbe.

A Deloitte nemzetközi felmérése szerint nem alkotnak homogén csoportot az úgynevezett „Y generáció” tagjai (azaz a 80-as évek végén, illetve a 90-es évek elején születettek), mert eltérően viszonyulnak a munkához és másként ítélik meg a munka és a szabadidő optimális egyensúlyát. A felmérésben résztvevő magyar diákokra általában igaz, hogy vonzónak tartják a multinacionális vállalatokat, de sokan nem reálisan mérik fel saját munkaerő-piaci lehetőségeiket.

Regisztrációs díj, irreális bér, hangzatos külföldi munka, vállalati e-mailcím helyett Gmail, vagy Hotmail. Ez csak néhány példa a hamis álláshirdetések özönéből, melyek az egyre növekvő számú tartósan munkanélküliek kétségbeesésére alapoznak. Mik a gyanús jelek? Milyen praktikákkal vértezzük fel magunkat?

Az egyre növekvő munkaerőpiaci versenyben fontos a minél korábbi és minél sokrétűbb tapasztalatszerzés, amellyel talpraesettnek és önállónak tűnhetünk a munkáltatók szemében. Ha már az első "igazi" állás keresésénél tartunk, koncentráljunk az általunk kiszemelt szervezetekre és munkakörökre. Pályakezdőként érdemes tisztában lenni a munkáltatóknak járó kedvezményekkel, a várható bérekkel és a mobilitási lehetőségekkel is.

A kormány tervei szerint az a dolgozó, aki otthonától legalább száz kilométerre talál magának állást, s amiatt odaköltözik, másfél évig állami támogatást kapna a lakásbérleti, illetve a közüzemi díjakhoz.

Az álláskeresők gyakran csak arra koncentrálnak az állásinterjúk előtt, hogy mik azok a dolgok, amiket feltétlenül szeretnének elmondani magukról - arról azonban sokszor megfeledkeznek, hogy bizonyos dolgokat mindenképp érdemes elkerülni a beszélgetések során.

„Munkatárs-közvetítő 50+” néven online munkaközvetítőt indított a Nagy Generáció Egyesület. A részletesen kereshető adatbázisban a fizetős és az önkéntes munkát kínálók és keresők is egymásra találhatnak. Az EU-ban az alacsony születési szám miatt fontos, hogy a munkaképes idősek minél tovább dolgozhassanak. Az Európai Bizottság több kutatásban igazolta, hogy az idősebbek továbbfoglalkoztatása nem rontja a fiatalok munkavállalási esélyeit.