Magyarországon hasonló a helyzet: az IT szektor dinamikusan fejlődik, ugyanakkor számos munkakör betöltését megakadályozza a jelentkezők IT- és nyelvismeretének hiánya.
Két idegen nyelv ismerete, vagy egy kisebb európai nyelvben való jártasság pedig óriási előnyt jelenthet. A JobGroup szerint számítástechnikai ismeretek és idegennyelv tudás nélkül jövőre minden eddiginél nehezebb lesz elhelyezkedni.
Nem kell félni a követelményektől
“Sokszor találkozunk azzal, hogy a nálunk jelentkező pályázó tisztában van azzal, mennyire fontosak az informatikai ismeretek és a nyelvtudás, egyelőre mégis csak töpreng azon, hogy hogyan is vágjon ezek elsajátításába. Márpedig aki nem lép ezekben a kérdésekben, az kimarad a lassan növekedésnek induló gazdaság kínálta álláslehetőségekből.”- véli Dobár Attila, a munkaerő-közvetítéssel és kölcsönzéssel foglalkozó Job Kft. ügyvezető igazgatója.
Idén is már azok jártak sikerrel, akik mertek bátrak lenni, és jövőre ez még inkább így lehet. A meghirdetett állások egy részénél a vállalatok szinte önmagukban is ellentmondó követelményeket fogalmaznak meg. Egyszerre várják el, hogy belülről motivált, a feladatokat kereső és megtaláló, kezdeményező fiatalok jelentkezzenek hozzájuk, ugyanakkor megkövetelik az elvárásokhoz, a munkahelyi struktúrához vagy épp az ügyfélszolgálati munka kezeléséhez való alkalmazkodást.
Az egyetemen nemrég végzett munkatárs merjen akár részleteiben kidolgozott projekt kezdeményezést mutatni a főnökének, ugyanakkor fogadja el, hogy az esetleges megvalósítás során szinte teljesen átalakulhat az eredeti elképzelés. Ezek az ellentmondások gyakran eltántorítják a jelentkezőket.
Gyerek mellett is próbálja meg
A hivatalos munkanélküliség 7% körül jár, azonban ha figyelembe véve, hogy a foglalkoztatottak közül hányan dolgoznak közmunkásként, vagy kifejezetten a pályakezdő fiatalok körében vizsgálódva látszik, hogy nagyon sokan keresnek állást. Az elkövetkező évben ennek a többszázezer embernek a következő 3 dolgot érdemes figyelembe vennie. Először is, úgy tűnik folytatódik a gazdaság lassú magára találása, ami azt jelenti, hogy egyre több cég bővít és vesz majd fel új munkatársakat. Érdemes nyitva tartaniuk a szemüket, figyelni a hirdetéseket, böngészni az internetet, ismerőseik, barátaik között kérdezgetni, milyen lehetőségről tudnak. Fontos az is, hogy az önéletrajzukat mindenképpen adják be valamelyik munkaerő-közvetítő, munkaerő-kölcsönző céghez.
Másodszor, terjednek az ún. rugalmas foglalkoztatási formák. Ezek azok a munkakörök, amelyeket ún. atipikus foglalkoztatási módon töltenek be. Ide tartozik például a távmunka, a részmunkaidős foglalkoztatás vagy a megosztott munkaidő. A részmunkaidős lehetőségek terjedése például egyre több kisgyerekes anyukának kínál arra lehetőséget, hogy a gyermeknevelés után újból visszatérjen dolgozni, és hogy 4 vagy 6 órás munkakörben munkát vállaljon.
Szintén rendhagyó modellnek tekinthető a kölcsönzés is, ahol a főállású munkavállalókkal megegyező feltételekért, de mégis rugalmas módon lehet elhelyezkedni. A munkavállaló ugyanolyan jogi védettséget élvez, és ugyanolyan juttatásokban részesül, mint a cég által alkalmazott, főállású társai. Ráadásul, minden rugalmas és atipikus foglalkoztatási forma nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy később a munkavállaló már teljes munkaidőben, főállásban dolgozzon az adott cégnél.
“A legfontosabb tartalékot azonban mindenki saját maga hordozza. A mentalitásbeli váltással, a megváltozott hozzáállással, kellő rugalmassággal, a lehetőségekhez történő alkalmazkodással egyszeriben számos új lehetőséggel kerülhetünk szembe. Érdemes arra vállalkozni, hogy újat tanuljunk, megéri bátornak lenni és olyan feladatban is gondolkodni, amit korábban nem végeztünk. Ha valaki mindezt meglépi, akkor jó eséllyel el tud jövőre helyezkedni. Ehhez azonban az kell, hogy január elsején megfogadja, min változtat azért, hogy munkát találjon.” - összegezte Dobár Attila, a Job Kft. ügyvezető igazgatója.
Az elmúlt időszakban ismét a figyelem középpontjába került az arany, mint jegybanki tartalékeszköz, a stabilitás szimbóluma. 
