Az állásinterjú után jön a munkakeresési folyamat leginkább idegőrlő része: a várakozás a visszajelzésre. Sok esetben azonban a jelölt hiába vár, a cégek – kapacitáshiányból vagy más okokból –, de nem jelentkeznek többet. Ez a jelenség túlmutat azon, hogy a jelentkező csalódottan veszi tudomásul, hogy valószínűleg nem őt választották – hosszú távon a cég hírnevére nézve súlyos következményei lehetnek.

Egy orosz startup cég mesterséges intelligenciával könnyítené a munkaerő-felvételt.

Az év elején rengeteg munkavállaló keres új munkahelyet és sok munkáltató a munkaerő bővítésével kívánja fellendíteni cégét. Ebből adódóan az év első hónapjaiban nagyobb figyelem irányul az álláskeresőkre, az álláshirdetésekre és ezzel együtt az állásinterjúkra is.

Egyetlen ruhadarabon áll vagy bukik egy állásinterjú – és nem, nem a nyakkendő az.

Egyre több cég alkalmaz videóinterjút a pályázók kiválasztásához, hiszen így még a személyes találkozó előtt benyomást alkothatnak a jelentkezők kompetenciájáról. Pályázóként is előnyös az új megoldás, így akár a földrajzi távolságot áthidalva, időpont egyeztetés nélkül is lehetőségünk van az írásbeli jelentkezésnél személyesebb, azonban professzionális bemutatkozásra.

Hogyan keresnek állást a magyarok? Egy felmérés szerint döntő többségük csak akkor szól főnökének, ha már konkrét ajánlata van vagy le is szerződött új munkaadójával. De mi történik addig? Mi hangzik el az állásinterjún? Milyen helyzetekre és kérdésekre kell készülnünk? És ha (nem) sikerül az interjú, meddig várjunk az értesítésre?

Az elmúlt években folyamatosan csökken az új állásokra jelentkező pályázók száma. Miközben bővül a meghirdetett állások mennyisége, addig a Job felmérése szerint 5 év alatt átlagosan ötödére esett vissza a többnyire felsőfokú végzettséget igénylő pozíciókra érkező jelentkezések száma.

Munkabírás jó, maximalizmus közepes, és színészkedni is jól tudunk az állásinterjúkon – többek között ez derült ki egy friss felmérésből. Ugyanakkor egy rosszul kiválasztott munkatárs akár sokmilliárdos veszteséget is okoz a vállalatoknak.

Havi átlagban 180 ezer közfoglalkoztatott dolgozott tavaly, az idén ez 220 ezerre nőhet. A 2013-2014-es években a közfoglalkoztatottak 11-13 százaléka tudott elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon a közfoglalkoztatás befejezését követő 180. napon.

Az euronews írta nemrég, hogy miközben Európa digitális gazdasága hétszer gyorsabban növekszik, mint bármely másik szektor, addig az informatikai készségek hiánya miatt kilencszázezer állás betöltetlen a kontinensen.

Az önéletrajzok, a kapcsolódó interjúk és az állásbörzéken történő tanácsadás, valamint a vállalatok visszajelzései alapján az a trend rajzolódik ki, hogy a cégek a megfelelő képzettség mellett elsősorban a motivált, csapatjátékos, pozitív személyiségeket keresik.

A válság átalakította a globális munkaerőpiacot és azokat a követelményeket is, melyeket a cégek a jelentkezőktől megkövetelnek. Sok cégvezető gondolja úgy, hogy a hatékonyságot egyetlen módon lehet csak "megmérni": keménységgel.

Az adatvédelmi törvénnyel és az alkotmánnyal is szembe megy, ráadásul milliós bírságot is kockáztat az a munkaadó, amelyik a munkára jelentkezőket személyiségteszttel vagy közösségi médiás profiljaik elemzésével szűri. Az eljárás azonban lehet szabályos is.

Az álláskeresők gyakran csak arra koncentrálnak az állásinterjúk előtt, hogy mik azok a dolgok, amiket feltétlenül szeretnének elmondani magukról - arról azonban sokszor megfeledkeznek, hogy bizonyos dolgokat mindenképp érdemes elkerülni a beszélgetések során.

A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) diplomás pályakövetési felmérése szerint a 2008-ban és 2010-ben végzett fiatal diplomások 51 százaléka első munkahelyén dolgozik, negyedük viszont egyszer már váltott állást. A frissen végzettek egyre több helyre küldik el pályázatukat mégis tovább tart elhelyezkedniük.