Nincsenek elragadtatva az oktatás színvonalától a diákok, de a munkanélküliségtől kevesen félnek

A diákok 50 százaléka szerint az iskola befejezése után könnyen talál majd magának munkát, az érintettek egyötöde azonban nehéz álláskeresésre számít – derül ki a K&H ifjúsági indexéből, amely a csütörtöki ponthatárhirdetés apropóján vizsgálta, hogy a diákok mivel számolnak a tanulás után.

A diákok ötöde aggódik csak a munkába állás miatt

A felmérés szerint a megkérdezett diákok nyolcada, azaz 12 százaléka számít arra, hogy nagyon könnyen el tud majd helyezkedni, 38 százalékuk pedig úgy látja, hogy nem lesz nehéz ezt megugrania. Ez azt jelenti, hogy a diákok 50 százaléka optimista a munkakeresés tekintetében, ez pedig az egyik legjobb eredmény a felmérés 2021 íródó történetében, 50 százalék feletti érték csak néhányszor – például 2016 harmadik, 2017 utolsó negyedévében – született.

A diákok egy jelentős csoportja, 28 százalékuk átlagos álláskeresésre számít, azaz szerintük nem lesz könnyű, de különösebben problémás sem. A megkérdezettek ötöde azonban borúlátóbb, hiszen 17 százalékuk gondolja úgy, hogy nehéz időszak elé néz majd, a diákok 5 százaléka pedig kifejezetten pesszimista, ők attól tartanak, hogy nagyon nehezen tudnak majd munkába állni.

Sokakat foglalkoztat egy esetleges külföldi munka: a válaszadó diákok 43 százaléka tervezi, hogy egy időre a határon túl próbál szerencsét. A külföldi tanulást a diákok alig több mint negyede, 28 százaléka tartja elképzelhetőnek.

Jól választottak szakot, de nincsenek elragadtatva az oktatás színvonalától a diákok

Az is kiderült a K&H ifjúsági indexéből, hogy a diákok többsége jól választott: 63 százalékuk szereti, amit tanul, és csak minden tizedik diák nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nincs oda a választott szakterületért.

A magyar felsőoktatási színvonal megítélése pedig vegyes. Míg a megkérdezett diákok 16 százaléka szerint európai összevetésben megfelelő színvonalúnak tartja a oktatást, ennél többen, 24 százalék szerint viszont alacsony a színvonal a magyarországi felsőoktatási intézményekben. 35 százalékuk semlegesen látja a kérdést.

Kihirdették a ponthatárokat - mik voltak a slágerszakok?

Tavalyhoz képest ebben az évben 10 ezer 300-zal többen - mintegy 102 ezren jelentkeztek - a felsőoktatásba. A kormány szerint nőtt az érdeklődés az agrár- és pedagógusképzések, valamint a műszaki-informatikai képzések, valamint az orvosképzés iránt is, a "slágerszakok" ugyanakkor továbbra is a gazdaságtudományi képzések. A felvételi ponthatárokat csütörtökön este hirdették ki, néhány érdekesebb eredményt az mfor.hu is szemlézett.