„Versenyképes fizetés – bejelentett!” – írja egy álláshirdetés valahol a magyar interneten, mintha az, hogy a dolgozó teljes bérét hivatalosan kapja, valami hatalmas extra lenne. (Képünk lejjebb.) Dél-dunántúli, kelet-alföldi, észak-magyarországi kistelepülések vállalkozásainál biztosan a legtöbbször az, de ez egy budapesti cég. Törvények ide, törvények oda, az is luxus ma már Magyarországon, hogy valakinek valóban kiadják a szabadságát? Sok helyen igen.
„Ha olyan céget keresel, amely nem húz le, nem ver át...” – folytatják. Mivel lehet egy munkavállalót lehúzni, átverni? Főként azzal, ha nem fizetik ki a munkája ellenértékét vagy annak egy részét. Ha máshonnét nem, az újságból biztosan mindenki hallott olyan eseteket, amikor dolgozók bér nélkül maradtak, vagy késve kapták a bérüket. (Vagy alvállalkozókat hagytak kifizetetlenül.) Vagy az eredeti megállapodásnál sokkal többet dolgoztatták ugyanannyiért, és ha meg mert szólalni, azt mondták, el lehet menni, van hat másik a pályázó a helyedre.
A „ha csak be akarsz menni valahova lerobotolni 8 órát” kezdetű mondat viszont arra enged következtetni: valószínűleg a túlóra itt is a normál üzletmenet része, nemigen lehet majd kibújni alóla.
Talán a kisebb magyar vállalkozások tőkehiánya, kiszámíthatatlansága, megbízhatatlansága, a munkavállalók gyakori kiszolgáltatottsága miatt is lehet, hogy miközben a politikusok egy része előszeretettel gerjeszti a hangulatot a multinacionális nagyvállalatok ellen, a legtöbben náluk szeretnek dolgozni. Ezt nem egy, nem két felmérés tanúsítja, hanem sok.
Az egyik ilyen például az Y generációs fiatalokról szóló cikkünk volt, ahol a saját vállalat vezetése utáni második legnépszerűbb státusz multi alkalmazottjának lenni. „A két legnépszerűbb pozíció a saját cég vezetőjeként dolgozni, illetve egy multinacionális cégnél alkalmazottként tevékenykedni” - írtuk.
Az is nagyon árulkodó, hogy a tíz legnépszerűbb munkahely listájára 2015-ben, majd 2016-ban is csak egy-egy magyar cég fért fel (2015-ben a Richter, az is csak a nyolcadik helyre, 2016-ban a Szerencsejáték Zrt. a harmadikra). Erre a listára kis cégek aligha kerülhettek rá, de valami azt súgja, ez sem a magyar kisvállalkozások mellett szól.
Majdnem 200 aktivista érintett. 
