Egy friss magyar felmérés szerint a 18-30 év közötti fiatalok a gyorsabb karrier elérése érdekében hajlamosak a gyakori munkahelyváltásra. A kutatásból az is kiderült, hogy a 1982-95 között született, úgynevezett Y generáció jól akarja érezni magát a munkahelyén, számukra a munkavégzés közbeni szabadság és a munkahelyi légkör oldottsága kiemelkedően fontos.
„Ehhez kapcsolódik, hogy a munkavégzés során igénylik a szabadságot, a szabad kezet. Azonban az is kiderült, hogy igenis kedvelik, és tisztelik, ha egy nagy tudású, tapasztalatú kollégával tudnak együtt dolgozni, hiszen belőlük nem az életkor, hanem a szaktudás vált ki elismerést. Azt nézik, hogy ki mit ért el, ki mit tett le az asztalra, nem azt, hogy ki milyen idős vagy hány évet töltött már el az adott cégnél” – mutat rá a felmérés eredményeire Lerf Andrea kutatásvezető. A szakember elmondása szerint a fiatalok kifejezetten igénylik a visszajelzéseket, és erős bennük a megfelelési vágy, szeretik a precíz kommunikációt, sőt amennyiben indokolt, akkor felvállalják a konfliktusokat is. Ha úgy érzik, hogy nincsenek a helyükön, vagy nem látják a számukra megfelelő karrier lehetőséget, akkor könnyen váltanak munkahelyet, bevállalva ezzel akár a munkanélküliséget is.
Ezt a korosztályt különösen jellemzi a türelmetlenség, mind a szakmai „beérés”, előrelépés terén, mind az anyagi juttatások tekintetében és a munkavégzéssel kapcsolatban is, derül ki a Coaching Team kutatásából. Ez az általános türelmetlenség azzal is magyarázható, hogy ők egy rendkívül felgyorsult világ gyermekei, számukra az internet közelsége minden kérdésre szinte azonnali választ eredményez. A munkahelyen azt látják, hogy naprakész friss tudással érkeznek, tisztában vannak az értékeikkel, el tudják látni a magasabb szinten dolgozók feladatait is. Türelmetlenek, hogy megkapják a magasabb pozíciót, a magasabb fizetést, jobb juttatásokat, és így hamar feloldódik bennük az alázat a munka iránt.
HR szakemberek nehézségként élik meg a fiatalok motiválását, és az is fejtörést okoz nekik, hogy miként lehet megtartani őket, főleg hosszabb ideig egy cégnél, egy pozícióban. A szervezetbe való integrálásukat szignifikánsan nehezebben élik meg a HR-esek, mint maguk a fiatalok.
„A mai fiatal korosztály fejtörést okoz a munkahelyen. Másként szocializálódott, mint elődeik, az internet és a technikai vívmányok közelsége és ennek használata teljes mértékben beépült a mindennapjaikban ennek minden előnyével és hátrányával együtt. A végtelen szabadságvágyhoz párosul hazánkban egy erős megfelelési kényszer. Ez vezet gyakran a „work hard, play hard” életformához is” – mutat rá Lerf Andrea kutatásvezető.
| Egy másik felmérés szerint a gyerek külföldi továbbtanulását a szülők harmada tartja valószínűnek, a gyerek későbbi külföldi elhelyezkedésével pedig a megkérdezettek közel fele számol. A Jobline a Privátbankárral azt közölte: a reprezentatív kutatás rámutat arra, hogy az első számú motivációt a külföldi munka esetében a magasabb, értékarányosabb fizetések jelentik, ezt követi a nyelvtanulási lehetőség és a jobb karrierlehetőségek. |
A Coaching Team által végzett felmérés elgondolkodtató eleme, hogy a válaszadók több mint egyharmada külföldön képzeli el az álompozíció elérését. A válaszadók több mint egyharmada (35%) külföldön képzeli el a számára ideális álompozíciót, jellemzően USA és Németország a két leggyakoribb célország, de Anglia, Svájc, Ausztria és Ausztrália is sokszor említett. A két legnépszerűbb pozíció a saját cég vezetőjeként dolgozni, illetve egy multinacionális cégnél alkalmazottként tevékenykedni. Negyedük úgy gondolja, hogy három éven belül el is éri saját kitűzött célját, összesen 60%-uk mondta, hogy maximum öt évet ad magának ehhez.
|
A kutatásról A Coaching Team kezdeményezésére, Lerf Andrea vezetésével és független szakértők bevonásával egy 499 fős mintavételű on-line kutatás készült 2013 őszén, amelyben fiatalokat (1982-1995 között születettek), az úgynevezett Y generáció képviselőit kérdezték meg a munkavállalással kapcsolatos témákról. A kérdések között szerepelt a többi között, hogy milyennek látják magukat, miként képzelik el saját álompozíciójukat, mi alapján választanak munkahelyet, hogyan látják az Y-os vezetőket, miben és milyen formában szeretnének fejlődni. |
Ukrajna import helyettesítési folyamatot kezdeményez az élelmiszerek állami beszerzésében. 
