A MediMass Kft. 2008-ban a SOTE-vel együttműködésben alakult magyar kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kkv, amely Takáts Zoltán kutató találmányára épül, akinek öt magyar magánszemély közeli munkatársa és partnere volt a kezdetektől fogva. A tulajdonosi csoport az elmúlt években többször bővült, a Euroventures IV. alap több magánbefektetővel együtt csatlakozott hozzá, 2011-ben 400 milliót fektetett a cégbe. 2014-ben aztán az amerikai Waters Corporation felvásárolta a céget. Tallós Ákos, a cég CEO-ja a Privátbankár.hu Cégértékesítés, tőkebevonás, akvizíció konferenciáján csütörtökön.
Intelligens sebészkés: ha elkészül, hatalmas áttörés lesz az orvostudományban A MediMass fejlesztése, az onkokés vagy intelligens sebészkés olyan sebészi kés, amely az operáció közben azon nyomban információt nyújt a vizsgált szövet kémiai jellegzetességéről és arról, hogy tartalmaz-e rákos sejteket. A műtét közben folyamatosan adott információ az operációt végző orvos felé az érintett szövet rákos vagy egészséges voltáról jelentősen felgyorsítja a biológiai szövetanalízist, és segítséget nyújt a műtétet végző orvosnak abban, hogy maradéktalanul eltávolíthasson minden rákos sejtet. Az intelligens kést nemcsak a daganatos betegségekkel kapcsolatos műtéteknél lehet majd felhasználni. |
Olyasmibe vágtak bele, ami még nem volt
Egyetemi spinoffként, néhány fővel indult a cég; egy rendkívül komplex, sokféle problémát felvető technológia fejlesztésébe kezdtek egy olyan területen, amely a legszigorúbb szabályozási környezetben, az orvosi műszerek területén kerülhet alkalmazásra - mondta el Tallós Ákos. Emellett komoly technológiai korlátokba ütköztek, amelynek egy része abból fakadt, hogy nem volt példa még csak hasonló eszközre sem, ami korábban sikeresen bekerült volna a műtőkbe. A tagok emiatt hamar szembesültek azzal, hogy nem boldogulnak egyedül – és nem csak anyagi értelemben, hanem technológiai értelemben is.
Ahogy megismerte a világ, megjelentek a befektetők
A komplexitást látva rájöttek: a technológiát kell fejleszteniük, megvédeniük (szabadalmi oltalommal), miközben ismertté teszik azt, publicitást adnak neki. A finanszírozást is biztosítani kellett – ezt megnehezítette, hogy egy átlagos startupnál lényegesen tovább kell biztosítani egy ilyen, kutatás-fejlesztési vállalkozás számára a külső forrást, magyarán jóval később kezd profitot termelni.
Tallós Ákos a Privátbankár.hu konferenciáján |
A projekthez rendkívül korán csatlakozott egy üzleti angyal, és az első hazai K+F támogatást is megkapta már a cég, mire az első működő prototípust legyártották. Az első állatmintákon és ex-vivo kísérleti humán vizsgálatok során elért eredmények után viszonylag hamar kiléptek a nemzetközi porondra egy kutatás-fejlesztési partnerségi programban. Rá egy évre sikeres tőkebevonás történt a Euroventures IV. kockázati tőke alap részéről, ezután újabb nemzetközi K+F-támogatási projektekbe jutottak be. Ezután a fejlesztés olyan fokra ért, hogy uniós támogatást is igénybe tudtak venni.
A BBC-től az Al Jazeeráig mindenki felkapta a fejét az intelligens sebészkésre
A projekt a sok együttműködőnek köszönhetően komoly nemzetközi visszhangot kapott - a BBC-től az Aljazeeráig számos szakmai és közéleti médium is beszámolt a fejlesztésről. Ennek köszönhetően 2014-ben a korábbi partner úgy döntött, hogy tulajdonosként is beszáll a cégbe – ebből lett a tranzakció.
Tallós Ákos ugyan többször is a szerencsét említette, mint a siker egyik fontos tényezőjét - ennél azért nyilván többről van szó. A szenzációs, világújdonságnak számító fejlesztés összetettsége, az úttörő szerepből fakadó technológiai kényszer olyan együttműködésekre „kényszerítette rá” a céget, ami végül nemzetközi sikerhez vezetett.
Nehéz elengedni a céget?
Amikor a Waters bejelentkezett a cégért, a döntésnél az játszott szerepet: inkább vigyék a gyereket, minthogy kettévágják - fogalmazott Tallós. Azt szerették volna, ha mindenképp megvalósul a projektjük (az álmuk), az pedig már korábban nyilvánvalóvá vált, hogy ehhez szükségük van külső segítségre. Emiatt viszont nagyon fontos volt a vevő személye – elengedhetetlen volt, hogy erős legyen a szándék a projekt megvalósítására - válaszolta egy kérdésre a szakember.
Miért nem tudta megtartani Magyarország a találmányt?
Az ország technológiailag képtelen volt a megvalósításra - válaszolta Tallós Ákos arra a kérdésre, miért nem sikerült az országhatáron belül megvalósítani azt a találmányt, ami Semmelweis óta a legnagyobb magyar áttörést hozhatta volna az orvostudományban. Az még elképzelhető, hogy a finanszírozás megoldható lett volna itthon, a projektvezetés így talán itthon tartható lett volna - az új tulajdonos azonban más megvalósítás mellett döntött.
Jelenleg egy 150 fős, magasan képzett, sok éves szakmai múlttal rendelkező szakemberekből álló csapat dolgozik most azon, hogy az intelligens sebészkés működő és használható formában bekerülhessen a műtőkbe – ezt a csapatot itthon nem lehetett volna összeállítani, mondta Tallós.