A kormány által meghirdetett munkahelyvédelmi akcióterv többek között a járulékok csökkentését, egyes esetekben a járulékok elengedését tartalmazza, valamint a kisadózók adó és adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében bevezetik a tételes adózást. Az akcióterv alapján a kormány 16 százalékos kisvállalkozói adót vezet be a legfeljebb 25 főt alkalmazó cégek esetében. Mindezek mellett az 500 ezer euró árbevétel alatti vállalkozások csak akkor kötelesek befizetni az áfát, ha nekik azt már kifizették. A cégeknek tőkehelyzetük megítélésénél nem kell beszámítaniuk a devizaárfolyamok változásából származó veszteségüket. Egyszerűsödik a házipénztárakra vonatkozó adminisztráció is.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzésében a meglévő és elérhető adatok alapján megbecsülte a várható, vállalkozások számára elérhető előnyöket, illetve a várható költségvetési kiadásokat.
A járulékok csökkentésétől nem fog bővülni a foglalkoztatás
A Gazdaságkutató az akcióterv TB járulékokat érintő kedvezményeivel kapcsolatban megállapította, hogy az közel 1 millió 200 ezer munkavállalóra vonatkozik, és 200-210 milliárd forinttal mérsékelheti a munkáltatók terheit. A felmérés szerint minél több kedvezményezett munkavállalót foglalkoztatnak a cégek, annál nagyobb a nyereség. Ugyanakkor a jellemző magyar vállalati méret mellett a cégenkénti megtakarítás csekély, így érdemben ettől nem várható foglalkoztatás bővülés.
| Foglalkoztatottak | 2011 (ezer fő) | TB megtakarítás a cégeknél (milliárd Ft) |
| 25 év alattiak | 218 | 38 |
| 55 év felettiek | 528 | 92 |
| 25-55 év közötti képzetlen | 355 | 57 |
| GYES, GYED vissza | 60 | 19 |
| Összesen | 1160 | 206 |
| Forrás: GKI | ||
A GKI úgy véli, hogy a tartós munkanélküliekre vonatkozó kedvezmény látványos ugyan, de az eddigi példák (Start kártya, átképzési programok) azt jelzik, hogy nem a bérköltség nagysága az elhelyezkedésük gátja. Másrészt már eddig is léteztek az alkalmi munkára vonatkozó, igen kedvező adózási módszerek (napi 500 Ft-tal kiváltható volt a bérek közterhe).
A kisadózók tételes adójától a felmérés szerint elviekben nagy hatás várható. ugyanakkor a beépített korlátozások (pl. hogy számláik nem írhatók le költségként, 6 millió Ft árbevételig alkalmazható) erősen szűkítik az érdekeltek lehetséges körét. 2009-es adatok szerint az egyéni vállalkozók száma 266 ezer fő volt, az átlagos árbevétel már 3 évvel ezelőtt is meghaladta a 7 millió forintot. Ezen belül a főállásúaké (131 ezer fő) 9, a mellékállásúaké (81 ezer fő) 3, a nyugdíjas vállalkozóké (54 ezer fő) 6 millió Ft volt. Az egyéni vállalkozók közül 78 ezer veszteséges tevékenységet folytatott, 25-25 ezer vállalkozó pedig nullás bevallást tett vagy átalányadózó volt már akkor is.
Tételes adózás a mellékállású vállalkozóknak érheti meg
Az elemzés szerint leginkább a mellékállású vállalkozóknak érheti meg a belépés az új rendszerbe, mivel átlagos árbevételük nem érte el a 3 millió Ft-ot, s a fizetendő évi 300 ezer Ft adó kedvező lehet. A tényleges éves megtakarítás azonban vállalkozónként jellemzően 100 ezer Ft alatt marad, inkább az egyszerűbb adminisztráció lehet vonzó számukra. Nagy valószínűséggel a tényleges megtakarítás ebben a körben 15-20 milliárd Ft lehet.
A GKI elemzése szerint a kisvállalati adó az akcióterv leghomályosabb pontja. A benyújtott javaslat alapján a TB járulékot is kiváltja más adók és járulékok mellett. Másrészt a pénzügyi vagyon változásához kötődik az adó, ami elvben azt jelentené, hogy minél veszteségesebb egy cég, annál kevesebb TB járulékot kell fizetnie. A GKi feltételezése szerint a KIVA a TB járulékot váltja ki és veszteség esetén nullát kell a személyi költségekhez hozzáadni, úgy a vállalkozók 30-35 milliárd Ft-ot nyerhetnek ezzel (a nyereséges cégek 5, a veszteségesek 28 milliárd Ft-ot). A veszteséges cégek vesztesége 2012-ben várhatóan 500 milliárd Ft felett lesz, így nem várható, hogy létszámbővítést hajtsanak végre.
Az akcióterv ezen intézkedései így 260-270 milliárd Ft könnyítést jelentenek. Mivel a kedvezmények nem vonhatók össze (s nem világos, hogy pl. a KIVA-t és a TB járulék kedvezményeket együttesen is igénybe lehet-e venni), ezért a tényleges hatás ennél valószínűleg kisebb lesz.
Romlani fog a cégek átláthatósága
Az elemzés szerint az áfa befizetések új szabályozása javíthatja a kisebb cégek likviditását, de tekintettel arra, hogy a ki nem fizetett alvállalkozó számla áfa tartalmát sem lehet majd elszámolni, ezért érdemben csak mérsékelt hatást fog gyakorolni. Becslésünk szerint ez a kamatkiadásokon keresztül 10-15 milliárd Ft megtakarítását fogja jelenteni a cégek egy szűk csoportja számára.
A tőkehelyzetre és a házipénztárra vonatkozó javaslatok nem teremtenek újabb munkahelyeket és jelentősebb megtakarításokkal sem járnak. Másrészt rontja a cégek átláthatóságát az, hogy a devizaárfolyam veszteségeket nem számolják el, így jobbnak látszik ezen cégek tőkehelyzete, mint amilyen az a valóságban.
Az akciótervnek nem lesz jelentős hatása
A GKI elemzése szerint az akcióterv teljes hatása a tervezett 300 milliárd forint körül lehet, vagyis ennyit takaríthatnak meg a cégek. Figyelembe véve, hogy a cégeknek évente 63-63 ezer milliárd forint költségük van, amiből az akcióterv szerint 0,5 százalék takarítható meg, belátható, hogy különösebb hatást nem fog gyakorolni a javaslat - írja a GKI.
A gazdaságkutató szerint elsősorban azért nem lesz az akciótervnek számottevő hatása, mert a vállalkozások jövőre telefonadót, tranzakciós adót fizetnek, miközben az idei adójóváírás kivezetés és minimálbéremelés miatti kompenzáció is csökken. Ezek együttesen 150-200 milliárd Ft költségnövekedést okoznak számukra. Közben pedig a fogyasztói keresletet mérséklik a mind több termékre kivetett „chips” adó, a különböző – esetenként az átlagos áremelkedést meghaladó – díjemelések, illetve a jövedéki termékek ugrásszerű áremelkedése.
A GKi szerint összességében az akcióterv úgy rontja számottevően a költségvetés pozícióját, hogy érdemben nem járul hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez. Azért nem, mert ahhoz kiszámíthatóságra, jogbiztonságra, beruházásokra és főleg hitelességre lenne szükség.
