Hirdetés
Hirdetés

GKI: a 300 milliárdos akcióterv ellenére sem fognak többen dolgozni

2012. július 18., 16:30

A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint a kormány által meghirdetett munkahelyvédelmi akcióterv teljes hatása 300 milliárd forint körül lehet, ugyanakkor érdemben nem járul majd hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez, mivel a cégek költségei emelkedni fognak a fogyasztói kereslet pedig tovább fog mérséklődni.

Hirdetés

A kormány által meghirdetett munkahelyvédelmi akcióterv többek között a járulékok csökkentését, egyes esetekben a járulékok elengedését tartalmazza, valamint a kisadózók adó és adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében bevezetik a tételes adózást. Az akcióterv alapján a kormány 16 százalékos kisvállalkozói adót vezet be a legfeljebb 25 főt alkalmazó cégek esetében. Mindezek mellett az 500 ezer euró árbevétel alatti vállalkozások csak akkor kötelesek befizetni az áfát, ha nekik azt már kifizették. A cégeknek tőkehelyzetük megítélésénél nem kell beszámítaniuk a devizaárfolyamok változásából származó veszteségüket. Egyszerűsödik a házipénztárakra vonatkozó adminisztráció is.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzésében a meglévő és elérhető adatok alapján megbecsülte a várható, vállalkozások számára elérhető előnyöket, illetve a várható költségvetési kiadásokat.

A járulékok csökkentésétől nem fog bővülni a foglalkoztatás

A Gazdaságkutató az akcióterv TB járulékokat érintő kedvezményeivel kapcsolatban megállapította, hogy az közel 1 millió 200 ezer munkavállalóra vonatkozik, és 200-210 milliárd forinttal mérsékelheti a munkáltatók terheit. A felmérés szerint minél több kedvezményezett munkavállalót foglalkoztatnak a cégek, annál nagyobb a nyereség. Ugyanakkor a jellemző magyar vállalati méret mellett a cégenkénti megtakarítás csekély, így érdemben ettől nem várható foglalkoztatás bővülés.

Foglalkoztatottak 2011 (ezer fő) TB megtakarítás a cégeknél (milliárd Ft)
25 év alattiak 218 38
55 év felettiek 528 92
25-55 év közötti képzetlen 355 57
GYES, GYED vissza 60 19
Összesen 1160 206
Forrás: GKI


A GKI úgy véli, hogy a tartós munkanélküliekre vonatkozó kedvezmény látványos ugyan, de az eddigi példák (Start kártya, átképzési programok) azt jelzik, hogy nem a bérköltség nagysága az elhelyezkedésük gátja. Másrészt már eddig is léteztek az alkalmi munkára vonatkozó, igen kedvező adózási módszerek (napi 500 Ft-tal kiváltható volt a bérek közterhe).

A kisadózók tételes adójától a felmérés szerint elviekben nagy hatás várható. ugyanakkor a beépített korlátozások (pl. hogy számláik nem írhatók le költségként, 6 millió Ft árbevételig alkalmazható) erősen szűkítik az érdekeltek lehetséges körét. 2009-es adatok szerint az egyéni vállalkozók száma 266 ezer fő volt, az átlagos árbevétel már 3 évvel ezelőtt is meghaladta a 7 millió forintot. Ezen belül a főállásúaké (131 ezer fő) 9, a mellékállásúaké (81 ezer fő) 3, a nyugdíjas vállalkozóké (54 ezer fő) 6 millió Ft volt. Az egyéni vállalkozók közül 78 ezer veszteséges tevékenységet folytatott, 25-25 ezer vállalkozó pedig nullás bevallást tett vagy átalányadózó volt már akkor is.

Tételes adózás a mellékállású vállalkozóknak érheti meg

Az elemzés szerint leginkább a mellékállású vállalkozóknak érheti meg a belépés az új rendszerbe, mivel átlagos árbevételük nem érte el a 3 millió Ft-ot, s a fizetendő évi 300 ezer Ft adó kedvező lehet. A tényleges éves megtakarítás azonban vállalkozónként jellemzően 100 ezer Ft alatt marad, inkább az egyszerűbb adminisztráció lehet vonzó számukra. Nagy valószínűséggel a tényleges megtakarítás ebben a körben 15-20 milliárd Ft lehet.

A GKI elemzése szerint a kisvállalati adó az akcióterv leghomályosabb pontja. A benyújtott javaslat alapján a TB járulékot is kiváltja más adók és járulékok mellett. Másrészt a pénzügyi vagyon változásához kötődik az adó, ami elvben azt jelentené, hogy minél veszteségesebb egy cég, annál kevesebb TB járulékot kell fizetnie. A GKi feltételezése szerint a KIVA a TB járulékot váltja ki és veszteség esetén nullát kell a személyi költségekhez hozzáadni, úgy a vállalkozók 30-35 milliárd Ft-ot nyerhetnek ezzel (a nyereséges cégek 5, a veszteségesek 28 milliárd Ft-ot). A veszteséges cégek vesztesége 2012-ben várhatóan 500 milliárd Ft felett lesz, így nem várható, hogy létszámbővítést hajtsanak végre.

Az akcióterv ezen intézkedései így 260-270 milliárd Ft könnyítést jelentenek. Mivel a kedvezmények nem vonhatók össze (s nem világos, hogy pl. a KIVA-t és a TB járulék kedvezményeket együttesen is igénybe lehet-e venni), ezért a tényleges hatás ennél valószínűleg kisebb lesz.

Romlani fog a cégek átláthatósága

Az elemzés szerint az áfa befizetések új szabályozása javíthatja a kisebb cégek likviditását, de tekintettel arra, hogy a ki nem fizetett alvállalkozó számla áfa tartalmát sem lehet majd elszámolni, ezért érdemben csak mérsékelt hatást fog gyakorolni. Becslésünk szerint ez a kamatkiadásokon keresztül 10-15 milliárd Ft megtakarítását fogja jelenteni a cégek egy szűk csoportja számára.

A tőkehelyzetre és a házipénztárra vonatkozó javaslatok nem teremtenek újabb munkahelyeket és jelentősebb megtakarításokkal sem járnak. Másrészt rontja a cégek átláthatóságát az, hogy a devizaárfolyam veszteségeket nem számolják el, így jobbnak látszik ezen cégek tőkehelyzete, mint amilyen az a valóságban.

Az akciótervnek nem lesz jelentős hatása

A GKI elemzése szerint az akcióterv teljes hatása a tervezett 300 milliárd forint körül lehet, vagyis ennyit takaríthatnak meg a cégek. Figyelembe véve, hogy a cégeknek évente 63-63 ezer milliárd forint költségük van, amiből az akcióterv szerint 0,5 százalék takarítható meg, belátható, hogy különösebb hatást nem fog gyakorolni a javaslat - írja a GKI.

A gazdaságkutató szerint elsősorban azért nem lesz az akciótervnek számottevő hatása, mert a vállalkozások jövőre telefonadót, tranzakciós adót fizetnek, miközben az idei adójóváírás kivezetés és minimálbéremelés miatti kompenzáció is csökken. Ezek együttesen 150-200 milliárd Ft költségnövekedést okoznak számukra. Közben pedig a fogyasztói keresletet mérséklik a mind több termékre kivetett „chips” adó, a különböző – esetenként az átlagos áremelkedést meghaladó – díjemelések, illetve a jövedéki termékek ugrásszerű áremelkedése.

A GKi szerint összességében az akcióterv úgy rontja számottevően a költségvetés pozícióját, hogy érdemben nem járul hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez. Azért nem, mert ahhoz kiszámíthatóságra, jogbiztonságra, beruházásokra és főleg hitelességre lenne szükség.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 1 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

Egyre szebb az arány: egy esküvő, három temetés

2014. december 22., 09:00
Egyre szebb az arány: egy esküvő, három temetés

Idén októberig több gyermek született, és kevesebben haltak meg, min tavaly. Az első tíz hónapban 76 ezer gyerek született és 103 ezren haltak meg. Ez azt jelenti, hogy fogy a lakosság, de már lassabban, mint 2013-ban.

Hirdetés

Utánajártunk

Mi történt az elmúlt órákban?

AJÁNDÉK OKOSTELEFON

DíjNullázó Plusz Számlához új ügyfelek ajándék okostelefont kaphatnak!
(x)


Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Hirdetés

Facebook

Szavazás

Ön szerint kiknek kellene kötelezővé tenni a drogtesztet?