Jelentős a külföldi „hot money” jelenléte a forintpiacon

„Közgazdászként és magánemberként is régóta vártuk, hogy az euró bevezetése valódi politikai programmá váljon. Remélhetőleg ezzel véget érhet a folyamatos, káros forintgyengítő politika. Ezt az álmot a piac már szépen beárazta – és továbbra is árazza” – írja Barlai Róbert tőkepiaci szakértő, a Gránit Alapkezelő igazgatóságának tagja közösségi oldalán.

Barlai szerint azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az euróbevezetés irányába mutató árfolyammozgás eddig döntően külföldi szereplők spekulatív, tőkeáttételes forintpozícióin keresztül valósult meg. Az MNB kimutatásai szerint jelentős a külföldi „hot money” jelenléte a forintpiacon: a forint melletti pozicionáltság talán történelmi csúcson, valahol 5 milliárd euró körül járhat.

Hasonlóan nagy a külföldiek jelenléte a forintkötvények piacán is, lassan megközelítve a korábban soha nem látott 9000 milliárd forintos szintet.

„Nem véletlen, hogy az MNB az FX-swapokra fizetett kamatokban egy jelzésértékű, 50 bázispontos kamatvágást jelentett be” – tette hozzá.

Eddig csak fiskális lazítások látszódnak

Az elmúlt hetek hozamesését és a forint erősödését kétségtelenül az új kormány sikerének tudja be, de arról is írt, hogy közben a világban, a nemzetközi piacokon egészen más szelek fújnak.

Újraéled a globális inflációs félelem, a piacok pedig ismét vadászni kezdtek az eladósodott országokra. Nem mellékesen a politikában sorra erősödnek azok a szereplők, akik további fiskális lazításokat ígérnek. Japánban például vér folyik a kötvénypiacon, miközben a jegybank hatalmas tételekben igyekszik interveniálni és lassítani a jen gyengülését.

„Ma éppen az angol font gyengül közel 1 százalékot nyitásban arra a hírre, hogy [Keir] Starmert egy költekezésre hajlamosabb politikus válthatja. Az EKB kamatemelési várakozásai pedig szintén meghatározóak a magyar mozgástér szempontjából” – mondta. Szerinte Magyarországnak ezért lesz nagyon gyorsan szüksége konkrét intézkedésekre, intézkedési tervekre és világos gazdaságpolitikai iránymutatásra. „Az az intézkedési terv, hogy a kormány augusztusig szeretné hazahozni az uniós forrásokat, önmagában nem elég ennek a helyzetnek a kezelésére” – tette hozzá.

A magyar piac olyan mértékben megy szembe a nemzetközi trendekkel, különösen a kötvénypiacon, amire korábban alig láttunk példát. A mozgás spekulatív jellege miatt pedig reális veszélynek tartja, hogy támogató, konkrét intézkedések hiányában jelentős korrekció érkezhet.

A konkrét üzenetek szintjén – jövedelemadó-csökkentés, áfacsökkentés, a kata visszavezetése, amely önmagában több száz milliárd forintos hatású lehet, állami szolgáltatások javítása, közlekedésfejlesztés és hasonlók – egyelőre inkább további fiskális lazítások rajzolódnak ki. Barlai szerint ezért ha csak ígéretek és tervek szintjén is, de jó volna végre hallani valamit a megtakarítási oldalról is.