Megijedt a brit kormány – így maradnának továbbra is EU-tagok

David Cameron brit miniszterelnök. (MTI/AP/Pool/Toby Melville)

David Cameron a The Sunday Telegraph című tekintélyes konzervatív brit vasárnapi lapnak írt cikkében úgy fogalmaz, hogy a kilépés egyetlen bizonyossága a bizonytalanság lenne, és a távozás mellett kampányolók érvrendszere hirtelen rendkívül gyengévé válik, ha arra kérik őket, hogy vázolják fel konkrét elképzeléseiket az Európai Unión kívüli életről.

Kiszorulnának a döntésekből

Azok az EU-n kívüli országok, amelyeknek kétoldalú megállapodások alapján teljes hozzáférésük van az EU egységes belső piacához, fizetnek az uniós költségvetésbe, és el kell fogadniuk a személyek szabad áramlását, miközben nincs beleszólásuk e szabályok kialakításába - írta Cameron, válaszul a távozást pártolók azon érvelésére, hogy Nagy-Britannia az EU-n kívülről is hozzáférhetne az unió egységes piacához.

Norvégia fejenkénti hozzájárulása az EU-költségvetéshez például nagyjából ugyanannyi, mint Nagy-Britanniáé, és lakosságarányosan kétszer annyi EU-munkavállalót fogad, viszont nincs jelen az EU döntéshozó testületeiben.

Svájcnak tíz évébe telt, mire megállapodásra jutott az EU-val a kétoldalú viszonyrendszer kialakításáról. Kanada esetében ugyanez hét évig tartott, ráadásul ez a megállapodás még nem is lépett érvénybe. A kormányfő szerint az is fontos különbség, hogy Kanada exportjának tíz százaléka, míg a brit kivitelnek viszont a fele irányul az EU-piacra.

Cameron szerint a kilépés mellett kampányolók azon érvelése is megkérdőjelezhető, hogy Nagy-Britannia a világgazdaság más erőközpontjaival is köthetne kereskedelmi megállapodásokat. Mennyire életszerű, hogy India, Kína vagy Brazília kereskedelmi egyezményt köt velünk, mielőtt tudná, hogy milyen lesz az új viszonyrendszerünk Európával - teszi fel a kérdést cikkében a brit miniszterelnök.