Hirdetés
Hirdetés

Miért a bankok pénzén akarja reklámozni magát a kormány?

2016. március 09., 14:53
Cimkék
reklám
, bank
, csok
, propaganda

A Magyar Reklámszövetség aggályosnak tartja a banki kereskedelmi hirdetésekbe való kormányzati beavatkozást - szakmai indokokkal kérik a kormányt, hogy vonják vissza a rendeletet.

Részlet az Arculati kézikönyvből
Részlet az Arculati kézikönyvből

Miért kellene a kormányt hirdetnie a bankoknak?

Az MRSZ a hirdetések tartalmát egyértelműen a hirdető szuverén területének tartja, hiszen a reklám egy olyan költséges befektetés, amelynek célja, hogy az elérni kívánt hatás révén megtérüljön. Ezért a Magyar Reklámszövetség semmi olyan hatósági kötelezvényt nem tart elfogadhatónak, amely nem a fogyasztó érdekeinek védelmét célozza (mint pl. a gyógyszerreklámok esetében a kötelező fogyasztói tájékoztatás), mert az akár negatívan is befolyásolhatja a hirdető üzenetét.

Többe kerül a reklám a kormány miatt

A „Magyar Reformok Működnek – Otthonteremtési Program arculat használatával kapcsolatos jogszabály” alapján a kormány üzenetekre eső kötelező reklámidő, - felület aránya egyértelműen a reklámhatás rovására mehet, mert a megnövekedett hirdetési felület vagy szpot idő egyértelműen növeli a hirdetői költségeket, amely semmiképpen nem elfogadható - írja a Reklámszövetség. Ezen kívül a médiatulajdonosoknak a jelenleg érvényes gyakorlat szerint jogában áll úgynevezett ’második hirdetői felárat’ kérni, ha egy hirdetőn kívüli másik termék vagy szolgáltatás is megjelenik a hirdetésében.

Hirdetés

Így a kormány nem csak a saját kommunikációja költségviselését hárítja át, hanem akár a többlet költség finanszírozására is kényszeríti a banki szolgáltatókat. Mindezt úgy, hogy a bank ezért semmiféle ellenszolgáltatást nem kap a kormánytól, hiszen a folyósított hitelösszeget a fogyasztó veszi igénybe - írja a Reklámszövetség.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Meddig tarthat a 10 százalék fölötti bérnövekedés?

Meddig tarthat a 10 százalék fölötti bérnövekedés?

Miután az utóbbi egy évben stabilan 10 százalék fölötti a bérek növekedése a KSH szerint, felmerül a kérdés, hogy meddig fenntartható ez, hisz a gazdaság közben csak 3 százalék körül növekszik, és mindenki tudja vagy sejti, hogy ez így akármeddig nem működhet, így mentek csődbe a görögök is. Szerencsére nálunk még van mozgástér, nézzük, mennyi.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • augusztus 21
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2017. július végi helyzetéről
    augusztus 22
    KSH: Keresetek (január–június)
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (15 mrdFt)

    ZEW-index (augusztus)
    ZEW-index (augusztus)
    augusztus 23
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, június)
    ÁKK: 2026/D államkötvény csereaukciók, 2019/A - 20 mrdFt és 2019/C - 20 mrdFt
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari BMI (előzetes)
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari BMI (előzetes)
    Fogyasztói bizalom (előzetes)
    Feldolgozóipari BMI (augusztus)
    Hewlett-Packard (2017 Q3)
    augusztus 24
    GDP (év/év, Q2)
    Munkanélküli segély adatok
    Első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók
    augusztus 25
    MNB: Hitelintézetek prudenciális adatai (2016. év végi auditált adatokkal, Q2)
    IFO üzleti hangulatindex (Q2)
    GDP (év/év, Q2)
    Fogyasztói árindex (év/év, július)

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint létezik globális felmelegedés?