Hirdetés
Hirdetés

Putyin olajat önt a balkáni parázsra

Káncz Csaba, 2016. szeptember 23., 08:31

Egy népszavazás Boszniában kinyithatja Pandóra szelencéjét a térségben. A nyugati hatalmak tiltakozása közepette Moszkva támogatásáról biztosítja a jogellenesnek tekintett referendumot. Brüsszel geopolitikai űrt hagy a térségben, holott a Balkán hagyományosan Európa lőporos hordója.

Mostar (Bosznia-Hercegovina). A várost átszelő Neretva folyó és az Öreg híd (Stari most), amelyet a szerb-bosnyák háborúban 1993. november 9-én horvát katonák leromboltak. A hidat 2004-ben nemzetközi összefogással újjáépítették. Az UNESCO 2005-ben a Kulturális Világörökség részévé nyilvánította a hídat. Kép forrása: MTI
Mostar (Bosznia-Hercegovina). A várost átszelő Neretva folyó és az Öreg híd (Stari most), amelyet a szerb-bosnyák háborúban 1993. november 9-én horvát katonák leromboltak. A hidat 2004-ben nemzetközi összefogással újjáépítették. Az UNESCO 2005-ben a Kulturális Világörökség részévé nyilvánította a hídat. Kép forrása: MTI

Egy referendum nem csak hazánkban tud hisztérikus politikai viszonyokat teremteni. A napokban kiéleződött a helyzet a Balkánon is annak kapcsán, hogy a boszniai szerbek vasárnap népszavazást tartanak entitásuk napjának kikiáltásáról, holott a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság ezt az alaptörvénnyel ellentétben álló tevékenységnek nyilvánította. A provokatív referendum kapcsán Sefer Halilović, az egyik korábbi bosnyák muszlim háborús parancsnok azt mondta, ha mégis megtartják, nem lesz többé boszniai Szerb Köztársaság.

Bosznia drámája

Hirdetés

Ezt a kijelentést sokan háborús uszításként értelmezték, a szerb államvezetés pedig arra a megállapításra jutott, hogy valóban léteznek háborús tervek a boszniai szerb entitás megsemmisítésére. Bár a belgrádi kormány nem támogatja a referendumot, külügyminisztere, Ivica Dacic kijelentette, hogy Szerbia megvédi a Boszniai Szerb Köztársaságot, ha azt támadás éri. A bosnyák békét felügyelő nyugati hatalmak diplomatái eközben állásfoglalást tettek közzé, amelyben felszólították a boszniai szerbeket, hogy álljanak el a népszavazástól, mert az destabilizálhatja az országot és kétségessé teszi EU-s kilátásait.

Bosznia-Hercegovinát (BiH) a délszláv háborút lezáró 1995-ös daytoni békeszerződés két részre osztotta: az ország területének 51 százalékát kitevő Bosznia-hercegovinai Föderációra, amely bosnyák, illetve horvát többségű kantonokból áll, és a közigazgatásilag egységes Szerb Köztársaságra, a két részt pedig a közös kormány és törvényhozás forrasztja össze. A reformok azóta elmaradtak, és a multi-etnikus állam nem igazán tekinthető működőképesnek. A 3,8 milliós országban a két - tehát a bosnyák-horvát és a szerb - entitás 10 kantonjában összesen 155 miniszter szolgál. Az egész szervezet élén pedig a külföldről odahelyezett ENSZ-főképviselő áll, akinek komoly jogosítványai vannak az ország irányításában. Az ország bevételeinek 64 százalékát az államapparátus fenntartása emészti fel.

Káncz Csaba
Káncz Csaba

Moszkva beépített embere

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke már hosszú évek óta igyekszik bomlasztani az állami intézményeket és szabotálni az állam működését függetlenedési ambícióinak érdekében. Dodik 2014-ben, a Krím elcsatolása kapcsán kijelentette, hogy „egyszer majd mi is rendezünk népszavazást, de a pillanatot nagy körültekintéssel kell megválasztani”. Moszkva a boszniai Szerb Köztársaságot egy hídfőállásának tekinti a hagyományosan geopolitikai tűzfészeknek tekinthető Balkánon.

Ebben a feszült a helyzetben fogadta Putyin elnök tegnap Dodikot Moszkvában. Megfigyelők a találkozó időzítését világos diplomácia jelzésnek tekintik arra vonatkozóan, hogy a Kreml támogatja a politikailag vitatott referendumot. Dodik a tárgyalások előtt kijelentette, hogy szeretne beszámolni az orosz vezetőnek a boszniai ENSZ-főképviselő „illegális tevékenységéről”.

Putyin a Balkánra úgy tekint, mint hagyományosan az orosz érdekszférába tartozó térségre, ezért mindent elkövet, hogy megállítsa a NATO egyre keletebbre nyújtózkodó befolyását.Az orosz diplomácia többször is ellehetetlenítette a Dodik megfékezésére tett nemzetközi törekvéseket, illetve Bosznia-Hercegovina csatlakozását a NATO-hoz és az EU-hoz. Az orosz nagykövet az ENSZ Biztonsági Tanácsában megvétózta, hogy az 1995-ös srebrenicai mészárlást hivatalosan is népirtásnak nyilvánítsák.

Ambíciótlan Brüsszel

Az EU újpopulistái is vérszagra gyűlnek: a részben Moszkva pénzügyi támogatását élvező francia Nemzeti Front már jó viszonyt ápol Dodikkal, Bécsben pedig a populista jobboldali FPÖ támogatja a boszniai szerbek jogát az önrendelkezéshez.De merre fordulna a bosnyák muszlim lakosság? Érzékelve a muszlim-ellenesség erősödését Európában és látva a szerb nacionalizmus menetelését Boszniában, az egyetlen esély lehet számukra, hogy az amúgy is radikalizálódó Ankara és Rijád segítségét kérjék. Kicsi az esélye, hogy ez a hatalmi átrendeződés békésen fog lezajlani.

Brüsszel sajnos elveszítette a lendületét és ambícióit a Balkánon, annak ellenére, hogy az EU tagállamai éppen három napja fogadták el Bosznia-Hercegovina tagsági kérelmét. Juncker bizottsági elnök két éve hivatalba lépésekor világossá tette, hogy az évtized végéig a térség egyetlen országát sem várják az Unióba. Pedig ahogyan már többször bizonyította a történelemben, a Balkánnak megvan a képessége, hogy destabilizálja Európát egy regionális válság eredményeképpen.

Káncz Csaba jegyzete

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Az amerikai elnök népszerűsége orosz és kínai kollégáié mögé csúszott

Az amerikai elnök népszerűsége orosz és kínai kollégáié mögé csúszott

Donald Trump beiktatása után pár hónappal egy 37 országra kiterjedő felmérés készült Amerika, mint vezető hatalom, és maga az elnök megítéléséről. Barack Obama elnöksége végén az ország nemzetközi elfogadottsága 64 százalékos volt, most 49. Az elnökben mindössze 22 százalék bízik, ennél az orosz és a kínai elnököt is többen favorizálják.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • június 26
    IFO üzleti hangulatindex - június
    június 27
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 15 mrdFt
    Ipari vállalatok profittömege - május
    S&P/Case-Shiller házárindex - április
    Conference Board fogyasztói bizalmi index - június
    június 28
    KSH: Foglalkoztatottság - március-május
    KSH: Munkanélküliség - március-május
    ÁKK: 2026/D államkötvény csereaukciók, 2019/A - 20 mrdFt és 2019/C - 20 mrdFt
    Jelzáloghitel igénylések - június
    Függőben lévő lakásértékesítések (év/év) - május
    június 29
    Kiskereskedelmi forgalom (év/év) - május
    Fogyasztói árindex (év/év, előzetes) - június
    Fogyasztói bizalom (végleges) - június
    GDP (negyedév/negyedév, évesített, végleges) - 2017 Q1
    Tartós és friss munkanélküli-segély kérelmek
    Nike - 2017 Q4
    június 30
    KSH: Ipari termelői árak - május
    KSH: Külkereskedelmi termékforgalom (második becslés) - április
    MNB: Pénzügyi számlák - 2017 Q1
    MNB: Befektetési alapok mérlege - május
    Munkanélküliségi ráta - május
    Fogyasztói árindex (év/év) - május
    Szolgáltatóipari és feldolgozóipari BMI - június
    Munkanélküliségi ráta - június
    GDP (év/év, végleges) - 2017 Q1
    Fogyasztói árindex (év/év) - június
    Chicagói beszerzési menedzser index - június

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint hogyan kellene hívni a 2018-as költségvetést?