Hirdetés
Hirdetés

Putyin olajat önt a balkáni parázsra

Káncz Csaba, 2016. szeptember 23., 08:31

Egy népszavazás Boszniában kinyithatja Pandóra szelencéjét a térségben. A nyugati hatalmak tiltakozása közepette Moszkva támogatásáról biztosítja a jogellenesnek tekintett referendumot. Brüsszel geopolitikai űrt hagy a térségben, holott a Balkán hagyományosan Európa lőporos hordója.

Mostar (Bosznia-Hercegovina). A várost átszelő Neretva folyó és az Öreg híd (Stari most), amelyet a szerb-bosnyák háborúban 1993. november 9-én horvát katonák leromboltak. A hidat 2004-ben nemzetközi összefogással újjáépítették. Az UNESCO 2005-ben a Kulturális Világörökség részévé nyilvánította a hídat. Kép forrása: MTI
Mostar (Bosznia-Hercegovina). A várost átszelő Neretva folyó és az Öreg híd (Stari most), amelyet a szerb-bosnyák háborúban 1993. november 9-én horvát katonák leromboltak. A hidat 2004-ben nemzetközi összefogással újjáépítették. Az UNESCO 2005-ben a Kulturális Világörökség részévé nyilvánította a hídat. Kép forrása: MTI

Egy referendum nem csak hazánkban tud hisztérikus politikai viszonyokat teremteni. A napokban kiéleződött a helyzet a Balkánon is annak kapcsán, hogy a boszniai szerbek vasárnap népszavazást tartanak entitásuk napjának kikiáltásáról, holott a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság ezt az alaptörvénnyel ellentétben álló tevékenységnek nyilvánította. A provokatív referendum kapcsán Sefer Halilović, az egyik korábbi bosnyák muszlim háborús parancsnok azt mondta, ha mégis megtartják, nem lesz többé boszniai Szerb Köztársaság.

Bosznia drámája

Hirdetés

Ezt a kijelentést sokan háborús uszításként értelmezték, a szerb államvezetés pedig arra a megállapításra jutott, hogy valóban léteznek háborús tervek a boszniai szerb entitás megsemmisítésére. Bár a belgrádi kormány nem támogatja a referendumot, külügyminisztere, Ivica Dacic kijelentette, hogy Szerbia megvédi a Boszniai Szerb Köztársaságot, ha azt támadás éri. A bosnyák békét felügyelő nyugati hatalmak diplomatái eközben állásfoglalást tettek közzé, amelyben felszólították a boszniai szerbeket, hogy álljanak el a népszavazástól, mert az destabilizálhatja az országot és kétségessé teszi EU-s kilátásait.

Bosznia-Hercegovinát (BiH) a délszláv háborút lezáró 1995-ös daytoni békeszerződés két részre osztotta: az ország területének 51 százalékát kitevő Bosznia-hercegovinai Föderációra, amely bosnyák, illetve horvát többségű kantonokból áll, és a közigazgatásilag egységes Szerb Köztársaságra, a két részt pedig a közös kormány és törvényhozás forrasztja össze. A reformok azóta elmaradtak, és a multi-etnikus állam nem igazán tekinthető működőképesnek. A 3,8 milliós országban a két - tehát a bosnyák-horvát és a szerb - entitás 10 kantonjában összesen 155 miniszter szolgál. Az egész szervezet élén pedig a külföldről odahelyezett ENSZ-főképviselő áll, akinek komoly jogosítványai vannak az ország irányításában. Az ország bevételeinek 64 százalékát az államapparátus fenntartása emészti fel.

Káncz Csaba
Káncz Csaba

Moszkva beépített embere

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke már hosszú évek óta igyekszik bomlasztani az állami intézményeket és szabotálni az állam működését függetlenedési ambícióinak érdekében. Dodik 2014-ben, a Krím elcsatolása kapcsán kijelentette, hogy „egyszer majd mi is rendezünk népszavazást, de a pillanatot nagy körültekintéssel kell megválasztani”. Moszkva a boszniai Szerb Köztársaságot egy hídfőállásának tekinti a hagyományosan geopolitikai tűzfészeknek tekinthető Balkánon.

Ebben a feszült a helyzetben fogadta Putyin elnök tegnap Dodikot Moszkvában. Megfigyelők a találkozó időzítését világos diplomácia jelzésnek tekintik arra vonatkozóan, hogy a Kreml támogatja a politikailag vitatott referendumot. Dodik a tárgyalások előtt kijelentette, hogy szeretne beszámolni az orosz vezetőnek a boszniai ENSZ-főképviselő „illegális tevékenységéről”.

Putyin a Balkánra úgy tekint, mint hagyományosan az orosz érdekszférába tartozó térségre, ezért mindent elkövet, hogy megállítsa a NATO egyre keletebbre nyújtózkodó befolyását.Az orosz diplomácia többször is ellehetetlenítette a Dodik megfékezésére tett nemzetközi törekvéseket, illetve Bosznia-Hercegovina csatlakozását a NATO-hoz és az EU-hoz. Az orosz nagykövet az ENSZ Biztonsági Tanácsában megvétózta, hogy az 1995-ös srebrenicai mészárlást hivatalosan is népirtásnak nyilvánítsák.

Ambíciótlan Brüsszel

Az EU újpopulistái is vérszagra gyűlnek: a részben Moszkva pénzügyi támogatását élvező francia Nemzeti Front már jó viszonyt ápol Dodikkal, Bécsben pedig a populista jobboldali FPÖ támogatja a boszniai szerbek jogát az önrendelkezéshez.De merre fordulna a bosnyák muszlim lakosság? Érzékelve a muszlim-ellenesség erősödését Európában és látva a szerb nacionalizmus menetelését Boszniában, az egyetlen esély lehet számukra, hogy az amúgy is radikalizálódó Ankara és Rijád segítségét kérjék. Kicsi az esélye, hogy ez a hatalmi átrendeződés békésen fog lezajlani.

Brüsszel sajnos elveszítette a lendületét és ambícióit a Balkánon, annak ellenére, hogy az EU tagállamai éppen három napja fogadták el Bosznia-Hercegovina tagsági kérelmét. Juncker bizottsági elnök két éve hivatalba lépésekor világossá tette, hogy az évtized végéig a térség egyetlen országát sem várják az Unióba. Pedig ahogyan már többször bizonyította a történelemben, a Balkánnak megvan a képessége, hogy destabilizálja Európát egy regionális válság eredményeképpen.

Káncz Csaba jegyzete

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Amerika hazazavarná az iráni milíciákat Irakból

Amerika hazazavarná az iráni milíciákat Irakból

A mór megtette kötelességét, a mór mehet. Végigharcolták az Iszlám Állam elleni háborút, sőt a kurdoknak is adtak egy nyaklevest, de már nincs rájuk szükség, legalábbis az amerikai külügyminiszter szerint. Amerika az iráni befolyás eszközeinek tekinti őket, de nem biztos, hogy az iraki kormány is hasonlóan gondolkozik.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • október 16
    Fogyasztói árindex (év/év) - szeptember
    Netflix - 2017 Q3
    október 17
    KSH: Építőipar - augusztus
    MNB: Havi fizetési mérleg -- augusztus
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 15 mrdFt
    ZEW index - október
    ZEW index - október
    Fogyasztói árindex (végleges) - szeptember
    Morgan Stanley - 2017 Q3
    Goldman Sachs - 2017 Q3
    IBM - 2017 Q3
    október 18
    Munkanélküli segélykérelmek számának változása - szeptember
    ILO munkanélküliségi ráta - augusztus
    Fed Bézs Könyv
    eBay - 2017 Q3
    American Express - 2017 Q3
    október 19
    KSH: Keresetek - január–augusztus
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2017. szeptember végi helyzetéről
    GDP (év/év) - 2017 Q3
    GDP (negyedév/negyedév) - 2017 Q3
    SAP - 2017 Q3
    Philadelphiai Fed index - október
    Friss és tartós munkanélküli-segélykérelmek alakulása
    PayPal - 2017 Q3
    Philip Morris International - 2017 Q3
    Verizon Communications - 2017 Q3
    október 20
    Daimler - 2017 Q3
    General Electric - 2017 Q3

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint létezik globális felmelegedés?