A jogerős ítélet szerint egy szegedi takarékszövetkezet tisztességtelenül módosított egyoldalúan szerződéseket. Tömeges perek indulhatnak

A szegedi Ítélőtábla márciusban kimondta, hogy a Partiscum Takarékszövetkezet szerződésmódosításainak többsége tisztességtelen volt, ezért ezek évekre visszamenőleg semmisnek tekintendőek.

Az ítélőtábla a pénzintézet egyoldalú módosításokra lehetőséget adó általános szerződési feltételei közül a legtöbb olyan kitételt érvénytelenítette, melyek alapján a Partiscumnak joga volt a hitelkamatok emelésre.

Az Index megkeresésére az ügyet közvetetten ismerő források csak háttérbeszélgetéseken ismerték el, hogy az egész bankszakmát és a szakjogászokat nagyon foglalkoztatja a per, miközben a hivatalos csatornákon keresztül ezt mindenhol cáfolták, ahogyan azt is, hogy a per során a Partiscum jogi képviselőt nagybankok jogászai is segítették tanácsokkal.

A döntéssel lényegében minden olyan hiteldrágítás érvénytelen lett, amit a takarékszövetkezet Magyarország hitelbesorolásának és országkockázati felárának változásával, a jegybanki alapkamat módosulásával vagy a bankközi kamatok, illetve a lekötött betéti kamatok változásával indokolt. Szintén semmis lett minden olyan, az ügyfélnek kedvezőtlen kamat-, díj vagy költségváltoztatás, ami a hitelintézetre kötelező szabályozók megváltozásából vagy valamilyen jegybanki rendelkezésből fakadóan korábban minden akadály nélkül beépülhetett a hiteltörlesztőkbe - írja az Index.

Eldől, érdemes-e további pereket indítani

Az ítélőtábla szerint a Partiscum általános szerződési feltételei azért tisztességtelenek, mert lehetőséget adnak arra, hogy a pénzintézet bármikor, saját érdekei szerint módosítsa a hitelszerződéseket, miközben ugyanilyen egyoldalú változtatásra a takarékszövetkezet ügyfeleinek nincs lehetősége. Pedig a bíróság szerint a magánjogi szerződésekben a jogok és kötelezettségek meghatározásakor a felek egyenjogúak. Az ítélet indoklása alapján a pénzügyi intézmény gazdasági erőpozíciója ellenére jogi értelemben nincs fölérendelve a kölcsönvevőnek, éppen ezért nem erőltethet az utóbbiakra számukra hátrányos feltételeket.

Az ítélőtábla indoklásában kifejti, hogy a szerződés módosítása általában nem kérhető az olyan körülmények megváltozása miatt, amelyek „csak az egyik szerződő fél tevékenységi, működési körében merülnek fel”.

Az Index értesülései szerint a bankok kedvezőtlen kilátásait alátámasztja, hogy a másodfokú ítéletet hozó bírósági tanács elnöke precedenst teremtene a döntésből. Ugyan a magyar jogrendszer a precedensjogot nem ismeri, egy ilyen döntés orientálhatja a többi bírót is - ez pedig rendszerkockázatként jelenhet meg a bankszektor számára.

Az ügy a jogerős döntés ellenére még nem zárult le: a takarékszövetkezet ugyanis a márciusi ítélethirdetés után felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, amely a jövő héten tárgyal róla. Ha az LB elfogadja a bírósági jogi érvelést, pereskedési lavina indulhat meg a bankok ellen, akiket ezáltal akár 100 milliárdos nagyságrendű kár is érhet.

Bár a kimenetele nagyon bizonytalan, a Partiscum-ügy kapcsán hozott döntés a későbbiekben mindenképpen irányadó lehet, mert eldől, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások miatt érdemes-e újabb pereket indítani.

Index