Továbbra sem csitulnak Renee Good, a január 7-én, az ICE maszkos ügynökei által lelőtt 37 éves minneapolisi nő halála által magasra korbácsolt hullámok az Egyesült Államokban.
Minnesota állam fővárosában azóta is mindennaposak a Trump-kormányzat által felduzzasztott ICE (Immigration and Customs Enforcement, azaz bevándorlási és vámrendészet) ügynökei, valamint az eljárásuk ellen fellépő tüntetők és civil aktivisták – ilyen volt Good is – közti kisebb-nagyobb összetűzések. Az ICE emberei közben nem lassítanak, január 20-án egy ötéves kisfiút vettek apjával együtt őrizetbe, de nagy felháborodást váltott ki az is, amikor egy mozgáskorlátozott nőt rángattak ki az autójából, majd vonszoltak el végtagjainál fogva.
Fotó: MTI/EPA/Craig Lassig
Emlékezhetünk arra is, hogy George Floyd 2020-as, szintén Minneapolisban, akkor helyi rendőrök intézkedése során bekövetkezett halála országos, sőt világszintű mozgalommá vált, a Black Lives Matter mozgalomhoz kapcsolódó tüntetések során néhány hónap alatt 19-en vesztették életüket, 140 hatósági személy sebesült meg, és nagyjából 17 ezer embert tartóztattak le. Az Egyesült Államok modern kori történetében talán ekkor állt legközelebb a polgárháborúhoz (bár a Capitolium 2021. januári ostrománál is kevésen múlt, hogy nem lett még nagyobb balhé a dologból).
BREAKING: The racist White House has used AI to edit a normal photograph of Minneapolis church protester Nekima Levy Armstrong, making her face crying and ugly.
— Brian Krassenstein (@krassenstein) January 22, 2026
Did the White House care to state why they are manipulating photographs of people, as their DOJ arrests them on… pic.twitter.com/eFDMjribac
Good halála (meggyilkolása?) ugyan egyelőre még nem vezetett országos, erőszakos tüntetésekhez, de az ICE fellépése már sok helyen torkollt erőszakos jelenetekbe (és néhány ellentmondásos halálesetbe) az Egyesült Államokban, és nagyon úgy tűnik, hogy Minneapolisban sem a szövetségi hatóságok, sem a helyi, demokrata vezetés által is támogatott tüntetők nem akarnak meghátrálni, a helyzet tehát tovább is eszkalálódhat.
Szimulált valóság
De meddig? Nos, egy történész szerint egyáltalán nem kizárható egy polgárháborús helyzet kialakulása, sőt. Claire Finkelstein, a Pennsylvaniai Egyetemen működő etikai és jogállamisági központ (CERL) igazgatója arra figyelmeztet, hogy ami Minnesotában történik, az pontosan egy olyan szcenárió, amelyből valódi polgárháború alakulhat ki.
A CERL kutatói különböző, polgárháborús veszéllyel fenyegető helyzeteket modelleztek 2024-ben, és az egyikben az amerikai elnök egy nagy társadalmi ellenérzéseket kiváltó rendészeti akciót kezdeményezett Pennsylvania államban, majd megkísérelte irányítása alá vonni a Nemzeti Gárda az állam kormányzója alá rendelt egységeit is. Amikor a kormányzó ellenállt, a gárda egységei pedig hűek maradtak hozzá, az elnök a haderő aktív szolgálatban álló egységeit vezényelte a helyszínre, és fegyveres konfliktus alakult ki az állami és szövetségi erők között.
Fotó: MTI/EPA/Olga Fedorova
Márpedig pontosan ebbe az irányba haladnak jelenleg az események. Trump első körben újabb ezer ICE-ügynököt vezényelt Minnesotába, miközben Renee Good halálának vizsgálatát kivették a helyi hatóságok kezéből, és a Trumphoz lojális, szoros felügyelet alatt álló FBI-nak adták át. A Pentagon pedig készenlétbe helyezte a hadsereg 11. légideszantos hadosztályát, nagyjából 1500 katonát, hogy adott esetben bevethessék „a hatóságok jogszerű munkáját” akadályozók ellen.
Minneapolis is at -16° and the streets are STILL packed.
— Brian Allen (@allenanalysis) January 23, 2026
Businesses shut down. Skyways open. Thousands marching anyway.
Trump thought fear would work.
Minnesota chose defiance. pic.twitter.com/3U3GLlfuIJ
Finkelstein szerint az általuk elképzelt szcenárió ugyan egy másik államban zajlott, illetve az események láncolata sem pontosan felel meg a mostani helyzetnek, az amerikai állampolgárok különböző csoportjai közötti ellentétek fegyveres erőszakká fajulásának lehetőségéről levont konklúzióik alkalmazhatók a mostani helyzetre. A kutató kiemeli, hogy a szimulációba bevont résztvevők – sokan volt katonai és kormányzati tisztviselők – egyáltalán nem találták a valóságtól elrugaszkodottnak az általuk felvázolt eseményláncolatot, amelynek a végén két, az államhatalom különböző „arcához” hűséges csoport fegyverrel próbál érvényt szerezni a maga igazának. A helyzetet Finkelstein szerint különösen veszélyessé teszi az a tavalyi legfelsőbb bírósági döntés, amely gyakorlatilag immunitást biztosított Trump számára az elnökként elkövetett cselekedetei esetén.
Today ICE Agents violently dragged a U.S. veteran out of her car near Minneapolis:
— Morgan J. Freeman (@mjfree) January 21, 2026
ICE: “Get out of the f*cking car!”
Vet: “You know I'm a Marine Corps veteran?”
ICE: “I don't care what you are!”
pic.twitter.com/9GIq2RKEB3
A kutatók arra jutottak, hogy egy ilyen gyorsan alakuló krízishelyzetben a bíróságok valószínűleg nem tudnának vagy nem akarnának időben beavatkozni, ezzel bizonytalanságban tartva az állami vezetőket.
Meg szabad tagadni a parancsokat?
Nagyon kényes helyzetbe kerülhetnek a katonai parancsnokok is, akik utasításokat kaphatnak erő alkalmazására nemcsak a Nemzeti Gárda helyi egységei, de fegyvertelen civilek ellen is. Finkelstein szerint nagyon fontos, hogy fel legyenek készülve az ilyen parancsok jogi megalapozottságának megítélésére. A haderő belföldi bevetését számos törvény szabályozza, de az alkotmány számos passzusa is fontos szerepet kaphat egy ilyen helyzetben. A kutató arra figyelmeztet, hogy a Trump egyik ütőkártyájának tartott, a felkelések és zavargások esetére különleges intézkedéseket lehetővé tevő, 1807-ben elfogadott Insurrection Act (erről bővebben az alábbi ajánlóra kattintva olvashat) is csak abban az esetben engedi meg, hogy szövetségi fegyveres erők tagjai demonstrálókra nyissanak tüzet, ha az életüket védik – az ICE szövetségi ügynökei mégis megtették ezt Minneapolisban.
Az amerikai haderő minden tagja esküt tett arra, hogy megvédelmezi az alkotmányt.
„Ez az eskü jogi erővel rendelkezik. A fegyveres szervezetek tagjainak nem egyszerűen megengedett megtagadni a nyilvánvalóan törvénytelen parancsokat, hanem ez kötelességük is”
– mutat rá Finkelstein, aki arra figyelmeztet, hogy hamarosan előfordulhat, hogy ezek nem elméleti kérdések lesznek, és nagyon komoly tesztje következhet annak, hogy az amerikai jogrend, társadalom és haderő mennyire képes ellenállni egy olyan kormányzatnak, amely a szövetségi intézmények jelentős részét az elnök felé tanúsított lojalitást mindenek felett való szempontként kezelve gyűrte maga alá.
Napok kérdése az eszkaláció?
De nemcsak Finkelsteint tölti el aggodalommal a helyzet. Az ottawai Carleton Egyetem tudósa, Steve Saideman szerint a helyzet már most súlyosabb, mint amit Finkelsteinék elképzeltek szimulációjukban. Saideman szerint az Egyesült Államok „órákra vagy napokra van egy polgárháborútól”.
„Ha Walz [Minnesota kormányzója, Kamala Harris egykori alelnökjelöltje] a Nemzeti Gárdával blokkolja az ICE műveleteit, akkor a szövetségi kormány megszokott válasza a szövetségi hatóságok ellen bevetett Nemzeti Gárda ellen a hadsereg segítségét kérni… Mi történik, ha a hadsereg konfrontációba kerül a minnesotai Nemzeti Gárdával? Nem tudjuk. De az egyik valós lehetőség: bumm”
– írta, és hozzátette, hogy a Trump-kormányzat működésének alapvető tulajdonsága az újabb és újabb krízisek generálása, és ezek közül az egyik „csúnyán el fog fajulni”. „Eddig szerencsénk volt, de ha egy állampolgár rálő az ICE ügynökeire vagy a helyi Nemzeti Gárda összeakaszkodik az ICE-szal, az események nagyon gyorsan eszkalálódhatnak”.
I am more worried about war in Minnesota than in Greenland or Canada. The US is hours or days away from civil war. This might sound extreme, but if Walz has the Minn National Guard blocking ICE ops, the usual response of the fed govt to governors using NG against feds is to call out the army. 1/
— Steve Saideman (@smsaideman.bsky.social) 2026. január 21. 19:02
[image or embed]
Lydia Polgreen, a New York Times publicistája pedig arról írt, hogy már egyáltalán nem túlzás a Minnesotában történteket úgy értelmezni, mint hogy a szövetségi kormányzat háborút visel az egyik tagállam ellen. Szerinte az, ami Minnesotában történik semmiképpen sem jogos bevándorlásügyi hatósági fellépés – sőt már nem is elsősorban a bevándorlásról szól.
„Ez egy megszállás, amelynek célja hogy megbüntessen és terrorizáljon bárkit, aki merészel ellenállni ennek a behatolásnak, és végső soron annak, hogy Trumpnak hatalmában álljon korlátlan erőt bevetni bármilyen, általa megjelölt ellenséggel szemben”
– fogalmaz Polgreen.
