A kapitalizmusba való átmenet Kínában is nagy lehetőségeket tartogatott, ahogy egykor nálunk is. Kína azonban közel 1,4 milliárdos népességével az emberiség közel ötöde, ott egy jó időben és módon kivitelezett vállalkozás valóban a korlátlan lehetőségeket jelenti. Ráadásul a folyamat némileg eltért: nem volt egy pillanat, amikor hirtelen beköszöntött a vadkapitalizmus, mely később szelídült, hanem fokozatosan, a kommunista párt vezényletével jött létre a piacgazdaság.
Feketepiaci kezdés
Wang a 90-es években kezdte meg a feketefuvarozást, hisz akkor csak a kínai posta végezhetett szállítást. A legjobban Hongkong környékén ment az üzlet, és jó sokáig, 2009-ig kellett várni a legalizálásra, amikor Kína megnyitotta a szállítási piacot a vállalkozók számára. Wang addig felgyűlt tapasztalatával és tőkéjével persze könnyen indult az immár legális vállalat, és a hirtelen megnyílt, átmenetileg keresleti piacon óriási lehetőségek adódtak, min nálunk a 80-as években, amikor hirtelen elindulhattak a magántaxik, és az első lelkes maszekok gyorsan meggazdagodtak.
Tőzsdei hátsó ajtó
A piac azóta konszolidálódott, a szolgáltatások ára a felére esett, egészséges verseny alakult ki. A kereslet ugyanakkor összességében tovább növekszik és még évekig fog is, miután az internetes kereskedelem erősen felfutóban van az országban. A gyors bővüléshez a cégeknek tőkére van szüksége, és a kormány bátorítani kezdte őket, hogy forduljanak a tőzsde felé. A tőzsdére lépés többnyire nem elsődleges kibocsátással zajlik, mivel ez a Bloomberg szerint Kínában rendkívül időigényes, hanem a cégek úgy jutnak be, hogy kisebb, már a tőzsdén szereplő cégeket felvásárolnak.
Nagyra nőtt
Ilyen módon az utóbbi időben négy csomagszállító cég jutott tőzsdére. Közülük több tulajdonosi szerkezetében is összefonódás van az Alibabával, ami végül is érthető, hisz az Alibaba messze a legnagyobb megbízó. Tavaly Kínában 31 milliárd csomagot szállítottak ki, és ennek 60 százaléka az Alibabához köthető. Az S.F. Express ugyanakkor más modellt követ: csak 20 százalékban függ az e-kereskedelemtől, a többi a hagyományos áruszállításból adódik. A cég 36 áruszállító repülőgépet és 15 ezer teherjárművet üzemeltet, tavaly 57 milliárd jüan volt a forgalma, és 2,6 milliárd a nettó nyeresége.
Szputnyik
Az adatok a vártnál jobbak lettek, a frissen tőzsdére került részvények az első napokban a 10 százalékos limittel emelkedtek, így Wang elégedetten nézhette, amint vagyona napi 2 milliárd dollárral növekszik (igen, irigyeljük). Persze kezdetben volt egy kis Twitter-effektus is (kevés részvénnyel lehetett kereskedni az első napokban), és egyúttal bónuszt is adott a cég a dolgozóinak, akik rohantak részvényt vásárolni belőle az első napokban (20 ezer számlát nyitottak). Hogy tartós-e a tőzsdei siker, az a következő hónapokban fog kiderülni.
Az anyavállalatnak nem fizetnek osztalékot. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
