Néhány nap múlva, augusztus 1-jén ünnepli a 80. születésnapját a forint, ha azonban a lakosságon múlna, már réges-régen nyugdíjazták volna a magyar fizetőeszközt. Az Európai Unió Eurobarométer kutatása alapján már 80 százalék támogatná az euró bevezetését, és úgy tűnik a statisztikák alapján, hogy a közös európai deviza lassacskán el is kezdte „bevezetni magát” Magyarországon.
Ezt a jelenséget a közgazdaságtan angolul euroization (eurósodás) néven ismeri. A folyamat Magyarországon is tetten érhető. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint például a devizás eszközök aránya a teljes lakossági vagyonon belül 2018 óta folyamatosan nő, akkor még 7 százalék alatt állt, jelenleg a részesedésük már 10,5 százalék. A devizaszámlák száma is egyre magasabb, az MNB adatai szerint a lakossági számlák száma március végén már meghaladta a 967 ezret, ami történelmi rekord, a gazdálkodó és egyéb szervezetek pedig már 166 ezer fölött van.
2018 óta megállíthatatlan a forintból való menekülés
A magyar háztartások teljes bruttó pénzügyi eszközállománya elérte a 124 ezer milliárd forintot, amelyen belül a devizás kitettség növekedési üteme érdemben felülteljesíti a forintalapú megtakarítások dinamikáját.
A részletes állományi bontásból látható, hogy a lakosság nem csupán likvid likviditási tartalékként kezeli a külföldi fizetőeszközöket. A bankrendszeren belüli devizabetétek állománya 4953,4 milliárd forintot tesz ki, míg a közvetlen készpénztartás, vagyis a valuta 460,5 milliárd forintot ér el. A strukturális elmozdulás a befektetési piacon a legszembetűnőbb: a devizaalapú befektetési jegyek volumene 5436,0 milliárd forintra duzzadt, amelyet a devizás hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok további 1999,5 milliárd forinttal egészítenek ki.
A lakossági devizaeszközök teljes értéke tehát már megközelíti a 13 ezer milliárd forintos szintet. Ez azt jelenti, hogy a teljes lakossági megtakarítási torta több mint tizede már teljesen függetlenedett a hazai fizetőeszköz kockázataitól.
A prémium szegmensben viszont 20-30 százalékos a devizaalapú megtakarítások aránya, a privátbanki szegmensben pedig elérheti a 60 százalékot is – mondta a Privátbankárnak Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója.
Fotó: DepositPhotos
A prémium szektorok csendes átállása
A burkolt eurósodás leginkább a nagyobb értékű tranzakcióknál és a hosszú távú szolgáltatásoknál érhető tetten, ha nem is olyan mértékben, mint például Romániában, ahol bevett szokás a lakóingatlanok és autók euróban történő adásvétele. A budapesti luxusingatlan-piacból azonban szép nagy szeletet hasítanak már ki az eurós hirdetések.
Jelenleg Budapesten a kiadó lakóingatlanok teljes piacán 8-9 százalék az euróban hirdetett lakások aránya, főleg a nagy értékű és belvárosi lakások tartoznak ebbe a kategóriába, ezeket ugyanis gyakran külföldiek bérlik – mondta a Privátbankárnak Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Az eladó ingatlanoknál alacsonyabb az eurós hirdetések aránya, Budapesten az Ingatlan.com adatbázisa szerint az eladó lakások 2-3 százalékát hirdetik meg euróban, vidéken az arány 3-4 százalékos, a határmenti településeken viszont felmehet a részesedés akár 10-15 százalékra is Az irodákat, kereskedelmi ingalanokat, logisztikai létesítményeket pedig már évtizedek óta euróalapon adják bérbe a tulajdonosok.
A prémium használtautó-piacon is megjelentek az eurós hirdetések, de az összes autós hirdetésen belül még alacsony az arányuk, jellemzően a használt sport- és luxusautókat kínálják euróért. Az új autókat a szalonokban forintért lehet megvásárolni, bár vannak olyan márkák, amelyek érvényesítik az árakban az euró/forintárfolyam változását. Ha a megrendelt autó ára kiugró mértékben változik a leszállítás idejére, akkor a vevőnek többet kell fizetnie az előre megállapított vételár helyett, vagy pedig elállhat a szerződéstől.
Az IT, a szoftverfejlesztés és a kreatív iparban viszont a HR Portál cikke szerint gyakran előfordul, hogy a magasan képzett szabadúszók és a mikrovállalkozások a belföldi partnereiknek is euróban számláznak. Mivel a szoftverlicenceket és a felhőszolgáltatásokat ők is devizában fizetik, a bevételeiket is ehhez igazítják.
Legális-e az eurós fizetés Magyarországon?
A mindennapi adásvételeknél az euró használata teljesen törvényes, de a munkabérek kifizetése során a jogszabályok szigorú határvonalat húznak. A Polgári Törvénykönyv értelmében a szerződő felek szabadon megállapodhatnak abban, hogy milyen pénznemben számolnak el egymással. Ennek alapján egy lakásbérlés, egy autóvásárlás vagy egy céges megbízás során mind a készpénzes, mind az átutalásos fizetés jogszerűen történhet euróban belföldi szereplők között is.
Ezzel szemben a bérkifizetés szabályai rendkívül szigorúak: a törvény előírja, hogy a rendes munkabérek kifizetése kizárólag forintban történhet, kivéve persze akkor, ha a munkvégzésre külföldön kerül sor. A forintban fizetést kapó magyarok épp ezért gyakran méltatlankodnak, ha euróban vagy más külföldi pénzben kérik tőlük Magyarországon a vételárat vagy a bérleti díjat.
A montenegrói és a török út: nemzetközi példák a csendes pénzcserére
A magyarországi euróhasználat dinamikája jól illeszkedik a nemzetközi gazdaságtörténeti mintákba, ahol a piaci racionalitás rendszeresen felülírja a monetáris politikai szándékokat. A helyzet persze az egyes országokban eltérő.
Montenegró és Koszovó például az intézményi integrációt megkerülve, a jugoszláv hiperinfláció után a lakossági bizalomvesztés miatt előbb a német márkát, majd 2002-ben az eurót tette meg de facto hivatalos fizetőeszköznek. Bosznia-Hercegovinában a nemzeti valuta önálló szabályozása szűnt meg. A konvertibilis márka árfolyamát egy valutatanácsi rendszerben fixen rögzítették az euróhoz, így a gazdaság, az ingatlanpiac és a vállalati szektor valójában tiszta euróalapon áraz.
Törökország devizahasználata hasonlít talán a legjobban a magyarországihoz. A líra volatilitása miatt a bankbetétek több mint fele devizában áll. Bár az állam adminisztratív tilalmakkal próbálja kikényszeríteni a lírahasználatot, a prémium szegmensek és a kereskedelem a gyakorlatban a kemény valutákhoz kötött árazást alkalmazzák.
Horvátországban is bevezette magát az euró már a hivatalos 2023-as euróbevezetést megelőzően. A lakossági megtakarítások több mint 70-80 százaléka ugyanis már évtizedek óta euróban feküdt, és a nagy értékű javakat is euróban hirdették. A hivatalos váltás így már csak egy régóta fennálló piaci helyzetet szentesített.
Versenyfutás az idővel: kormányzati szándék kontra piaci realitás
A Tisza-kormánynak nem lesz könnyű dolga, ha csatlakoztatni szeretné az országot az euróövezethez: a maastrichti kritériumok teljesítése és a hivatalos csatlakozási folyamat éveket vesz igénybe. A piac szereplői viszont a saját kockázatkezelési szempontjaik alapján döntenek, és nem várják meg a bürokratikus menetrendet, vagyis még nagyobb arányban használhatják majd az eurót.
Ez a folyamat viszont érdemben szűkíti a Magyar Nemzeti Bank transzmissziós csatornáit. Minél nagyobb a gazdaságon belül a devizás elszámolások és eszközök súlya, annál kisebb hatásfokkal képes működni a jegybanki kamatpolitika. A belföldi forintkamatok alakítása ugyanis elveszíti ösztönző vagy korlátozó erejét azokban a szektorokban, amelyek már az Európai Központi Bank kamatkörnyezetéhez igazítják a várakozásaikat és az árazásukat.
