Te is gyengének érzed a forintot? Pedig az még istenes

Az euró/forint árfolyam a napokban megközelítette a 317 forintot is, ma pedig 315 forint körül ingadozik. A történelem során csak néhány alkalommal fordult elő, hogy ilyen magasra, 315 fölé jutott volna az árfolyam – a legtöbb esetben 2014-ben és 2015-ben –, a 320-as határ fölé pedig csak kettő alkalommal, 2011 végén-2012 elején, valamint idén januárban jutott.

A grafikonokat elnézegetve továbbra is úgy tűnik, hogy gyengülő trendben mozog a forint, vagy maximum, némi jóindulattal, nagy ingadozásokkal magas szinten stagnál az euró/forint. Egy évvel ezelőtt majdnem pontosan ott volt az árfolyam, mint ma. De hogyan állnak ezzel vajon más országok?

Akik jól állták a sarat

A Stooq.com táblázata szerint nem vagyunk egyedül: a forint és a bolgár leva (melynek árfolyamát fixálták) szinte fillérrel pontosan az egy évvel ezelőtti árfolyamon áll az euróval szemben. Az euró/lengyel zloty is csak 0,4 százalékkal ment fel, vagyis minimális mértékben, pár ezrelékkel gyengült ez a deviza, a román lejnél is csak 0,5 százalék az elmozdulás.

A horvát kuna egy százalékkal, a cseh korona 2,6 százalékkal még erősödött is az euróhoz képest, összességében térségünk volt szocialista országainak devizái kifejezetten jól állták a sarat.

A háborúzás nem tesz jót

Távolabbra tekintve a háború és az embargók fényében, valamint az orosz gazdaságot érintő nyersanyagár-zuhanás miatt nem meglepő, hogy az orosz és az ukrán devizák árfolyama 56, illetve 33 százalékkal magasabb, mint egy éve. A török líra 16 százalékos leértékelődése a júniusi választások után kialakult patthelyzet és a bombázások, terrorcselekmények, a kurdok megtámadása fényében érthető. A norvég koronát alighanem főleg az olajár feleződése sújtja.

A nyerő, felértékelődő oldalon Európában csak két jelentősebb országot találunk, Nagy-Britanniát és Svájcot. A briteknél részben a jól teljesítő gazdaság okozhatott felértékelődést, egy év alatt mintegy nyolc százalékot. Részben pedig az, hogy az EKB megkezdte az év elején a mennyiségi könnyítést, havonta új és új eurót dob a piacra. Az font/euró árfolyam akkor lódult meg igazán, amikor ezt az év elején bejelentették.

Kis- és nagytigrisek

A svájci frank is az év elején táltosodott meg, amikor januárban a jegybank feladta az 1,2 frank/eurós árfolyamküszöböt. Azóta már le is dolgozott valamennyit az akkori meredek erősödésből, de még mindig 10,3 százalék az éves erősödés. (Erről részletesebben itt írtunk.)

Európán kívülre tekintve azt látjuk, hogy Ázsiában csak a maláj ringgit (amelyről szintén beszámoltunk), valamint a nyersanyagfüggő ausztrál és az új-zélandi pénzek gyengültek. A többi kistigris és nagytigris pénze erősödött az euróhoz képest az utóbbi egy évben, a dollárhoz kötött kínai jüannal az élen.

Dollárhoz kötni őrültség?

Annak ellenére erősödött a jüan, hogy Kínában nemrég pár százalékos leértékeléssel egyenértékű intézkedéseket hoztak. Nyilván a jüan felértékelődésében a dollár erősödése is vastagon benne van, hiszen az amerikai pénzből 14,5 százalékkal kevesebbet kell adni egy euróért, mint egy évvel ezelőtt. Hogy mi értelme van a jüant a dollárhoz kötni, kérdéses, ezt itt vitattuk meg.

Az amerikai kontinensen ezen kívül valósággal összeomlott a brazil reál és sokat gyengült a mexikói peso is.

Nincs itt semmi látnivaló – mondhatjuk, a forint nem gyengült különösebben a többi térségbeli devizához képest. Az ING szerint egyenesen az egyik legkevésbé sérülékeny deviza a forint, erről pedig itt írtunk.