A napon belüli átutalás bevezetésével a magyar pénzügyi rendszer átáll a az uniós elszámolásai rendszerre, az ún. SEPA-ra (ez eddig használt, hazai fejlesztésű girorendszerről). A Napi Gazdaság ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy így az uniós bankrendszer is ugyanazt a protokoll-rendszert használja majd, mint a magyar: vagyis minden további nélkül kezelhet majd forintszámlákat vagy forintátutalásokat egy külföldi bank. A napilap szerint ez akár a tranzakciós adóból származó bevételi tervet is boríthatja.

A Giro Zrt. által működtett klíringrendszerbe is könnyedén bekapcsolódhatnak külföldi bankok, főleg a magyar leányintézményekkel rendelkező külföldi anyaintézmények, az utalások július elejétől napon belül megékeznek majd. Az új európai szabvánnyal azonban sokkal egyszerűbb lesz, hogy a vállaltok, de akár a lakosság is, külföldre "exportálják" a tranzakciókat. Utóbbiaknak az is elég ha a csoportos beszedésről egyszerű utalásra áll át az utalásra. A közös európai platform és a napon belüli utalás miatt tehát egy külföldi pénzintézet bekapcsolása a magyar pénzforgalomba július 2-tól nem ütközik majd nagyobb akadályba, sőt még kényelmetlenséget sem fog okozni (még akkor sem, ha mondjuk olyan bankot választunk, melynek nincs magyar leánycége vagy fióktelepe).

Arra pedig már láttunk példát, hogy a szomszédos országok pénzintézetei szívesen várják a magyar ügyfeleket, elég csak az osztrák bankokra gondolni, akik magyar ügyintézőkkel várják a magyar betéteseket...

Ez mindenesetre új helyzetet teremthet a tranzakciós illetékről folyó tárgyalásokban, a költségvetésből az derül ki, hogy a kormány nem számolt azzal a lehetőséggel, hogy a tranzakciók külföldre szökhetnek a magas illetékteher miatt. Megoldást jelenthet, ha a Széll Kálmán Tervben leírtaknak megfelelően az illetékhez meghúznak egy felső plafont (utalásonként 30 ezer forint), ez legalább a vállalatokat meggátolhatná abban, hogy külföldi bankokon keresztül intézzék tranzakcióikat.

A 2013-as büdzsé kormány által elfogadott tervezetében 283 milliárdos bevétellel számol a tranzakciós illetékből, de a Bankszövetséggel továbbra is tárgyal a kormányzat. A költségvetés ugyanis 72 milliárdos bankadóval is számol, vagyis a szektor 355 milliárdos terhet kap jövőre a nyakában.