Sors László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi elnökhelyettese az MTI-nek azt mondta: reális az a becslés, amelyet a Reuters hírügynökség közölt a Bunge amerikai cég számításaira hivatkozva. Eszerint az egyes élelmiszertermékekkel kapcsolatos adócsalás mértéke eléri az évi egymilliárd eurót, jelenlegi árfolyamon a 296 milliárd forintot Magyarországon. Az összes áfacsalás Sors László szerint ennél nagyobb is lehet. A NAV Bűnügyi Főigazgatóságának tapasztalatai alapján a legtöbb visszaélés valóban a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek forgalmazásánál történik, miután a nagy mennyiségű, egyedileg nem azonosítható áru esetében könnyebb kijátszani az áfaszabályokat, de más területekre, például az elektronikai cikkek kereskedelmére is jellemzőek az ilyen típusú csalások.
Sors László szerint az áfacsalás nem új jelenség, de mindig vannak új módszerek. Az uniós csatlakozás után vált gyakorivá, hogy a külföldről behozott termékeket a csalásra szerveződött cégek értékesítik a magyarországi kereskedőknek, de nem fizetik be a forgalmi adót a költségvetésbe. Az általános forgalmi adóval kapcsolatos visszaélések az Európai Unió minden országában gyakoriak, de arányuk a nemzetgazdaságok méretéhez képest általában nem akkorák, mint Magyarországon. A többi országhoz képest magasabb, 27 százalékos áfakulcs miatt a szabályokkal visszaélő hazai és külföldi bűnszervezetek vállalják a kockázatot - mondta az elnökhelyettes. Magyarországon az adóval kapcsolatos bűncselekmények többsége áfacsalás.
Ezek a bűncselekmények nemcsak a költségvetést károsítják, hanem azért is veszélyesek, mert így a tisztességes gazdálkodók kiszorulnak a piacról - közölte Sors László. Úgy fogalmazott, az adóhatóságnak mindenképpen gyanús, amikor áruházláncok nagyon olcsón, nyilvánvalóan előállítási költség alatti áron kínálnak külföldről behozott termékeket, ilyen esetekben rendszeresek az adóellenőrzések. Ez nem azt jelenti, hogy az áruházláncok csalnak, de az ellenőrzések így tudnak elindulni visszafelé a beszerzési láncon - tette hozzá.
A bűnügyi elnökhelyettes szerint a NAV 2011-es létrehozása óta az adóigazgatás, a vám és jövedéki, valamint a bűnügyi szakterület szorosabb együttműködése miatt gyorsabban és hatékonyabban tudnak fellépni az adócsalókkal szemben. 2010-ben a megállapított áfahiány 407 milliárd forint volt, 51 milliárddal több, mint 2011-ben. A nyomozók 83 milliárd forint adócsalást derítettek fel tavalyelőtt, 2011-ben ennél 27 milliárddal többet. Tavaly 76 ezer adóellenőrzést végzett a NAV, ebből 45 ezret kifejezetten az általános forgalmi adóval kapcsolatosan. A csalásra szakosodott cégek gyakran eltűnnek, emiatt tavaly 17 ezer vizsgálat hiúsult meg.
Sors László elmondta: az idén is több olyan jogszabály lépett életbe, amelyek segítenek abban, hogy a visszaéléseket kiszűrhesse a NAV. Július 1-jétől vezetik be a fordított áfát egyes mezőgazdasági termékekre, ami javítja a tisztességes gazdálkodók helyzetét és növeli a költségvetés bevételeit. Ugyanakkor a szakember szerint az áfacsalásokkal kapcsolatos problémákat önmagában hatósági intézkedésekkel nem lehet megoldani, komplex fellépésre, illetve egyes jogszabályok módosítására lenne szükség uniós szinten is.
Bár Fudan Egyetem már nem lesz, helyette mégis jöhet a Diákváros. Azonban egyelőre ez nem elég indok, hogy megszüntessék a négy éve alapított egyetemi alapítványt. 
