Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója közleményben rámutat: különösen olyan, jóhiszemű vállalkozások helyzetét nehezíti az intézkedés, amelyek azért nem tudnak alvállalkozóiknak pontosan fizetni, mert őket sem fizette ki a fővállalkozó.
Januártól 40 eurót hozzá kell csapni a késve fizetett számlához
A cég közleménye emlékeztet arra, hogy a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 2013. július 1-jétől hatályos módosítása több ponton is megváltoztatta a számlák késedelmes kifizetésére vonatkozó szabályokat. A késedelmesen fizető fél a késedelmi kamaton túl köteles megfizetni a behajtással kapcsolatos valós vagy vélelmezett költségeket is.
Ennek mértéke - a megkésett összeg nagyságrendjétől és a behajtással kapcsolatosan felmerült tényleges költségektől függetlenül - legalább 40 eurónak megfelelő forintösszeg, amelytől a felek csak felfelé térhetnek el. A szerződés költségátalányt kizáró vagy a Ptk.-tól egyéb módon eltérő rendelkezése automatikusan semmisnek minősül. A behajtási költségátalány fizetése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei, például a késedelmi kamat fizetése alól.
A rendelkezést a gazdálkodó szervezetek közötti szerződések esetén, valamint a közbeszerzésekre kötelező alkalmazni, a 2013. március 16-án, vagy azt követően kötött szerződések esetében. A magánszemélyekkel kötött szerződésekre az új szabály nem vonatkozik.
Ha nem volt behajtás, miért kell fizetni érte?
Bár a 40 eurós összeg nem tűnik soknak, nagy mennyiségű késedelmesen fizetett számla esetén már jelentős teher. Nagyobb cégek számára a felmerülő adminisztrációs terhek is problémát jelenthetnek, míg a mikro- és kisvállalkozásoknál akár fizetőképességbeli nehézséget is okozhat az új szabály - emeli ki a tanácsadó.
Az új szabályozás a szakértő szerint elvi kérdéseket is felvet. Például azt, hogy mennyire jogos a behajtási költségátalány megfizettetése akkor, ha a jogosultnak egyáltalán nem merült fel a behajtással kapcsolatos költsége, és amikor a kötelezett a fizetési határidő után ugyan, de a behajtás előtt kamatostul fizetett. További torzulás, hogy a behajtási költségátalány összege nem függ az ellenérték nagyságrendjétől, sem a késedelem mértékétől, így alacsony összegű számlák esetén a szankció akár meg is haladhatja az ellenérték összegét, akkor is, ha a késedelem csupán 1-2 nap - mutat rá.
"A szabályozás ugyan uniós irányelven alapul, azonban a hazai törvényszöveg szigorúbbra sikerült, mint a nemzetközi norma; ezért elvileg lenne mód arra, hogy könnyítsenek a magyar szabályokon" - véli Siklós Márta. Az irányelv szövege szerint ugyanis a tagállamoknak csak azt kell biztosítaniuk, hogy amennyiben kereskedelmi ügyletekben késedelmi kamat válik esedékessé, a hitelező jogosult legyen az adóstól legalább 40 euró összegű átalány megfizetését követelni.
Mi van, ha nem kéri a cég a 40 eurót?
Az adószakértő szerint nem tisztázott egyebek között az, hogy a jogosult a késedelembe esést követően jogszerűen lemondhat-e a behajtási költségátalányról, és ha megteszi, hogyan kell ezt dokumentálnia, elszámolnia. Fennáll annak a veszélye is, hogy ha a jogosult lemond a behajtási költségátalányról, a NAV hiányzó bevételnek tekintheti az összeget, amelyre adóhiányt állapíthat meg - figyelmeztet a LeitnerLeitner.
|
Nem is olyan rossz a helyzet Magyarországon A késedelmes fizetés Európa-szerte komoly problémát okoz, az unió 28 tagállamra kivetítve 2013-ban a késve fizetések összege eléri a 340 milliárd eurót. Ez az EU éves költségvetésének több mint kétszerese. Magyarországon 2013-ban a vállalatok között átlagosan 43 nap múlva került sor a számlák kifizetésére, míg az állami intézmények 55 nap múlva fizetnek a vállalatoknak. Az EU átlagban idén a vállalatok közötti kereskedelmi ügyletekben 49 napot vártak a kifizetésre, ami 3 nappal kevesebb a tavalyinál. Az állami intézmények és vállalatok esetében 61 nap telt el a kifizetésig, ami 4 nappal csökkent a 2012-eshez képest. |
A munkaadóknak is érdemes utánaszámolniuk, hogy melyikkel tudják jobban megtartani dolgozóikat. 
