A Mazars könyvvizsgáló és tanácsadó cég szerdán hozta nyilvánosságra nemzetközi összehasonlításon alapuló felmérését, amelyben az európai országok adórendszerével foglalkozott.
A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy Magyarországon a munkát terhelő adók és járulékok nagyon magasak. Igaz ugyan, hogy a személyi jövedelemadó csökkent az elmúlt években és további egy százalékos csökkentés várható jövőre, így ennek mértéke 15 százalék lesz, de az egyéb járulékok miatt a magyarországi bérterhek régiós összehasonlításban így is magasak.
Hogyan jön ki?
Magyarországon 100 egységnyi nettó jövedelem kifizetése alap esetben (a képet a családi kedvezmények árnyalják)majdnem kétszer annyi, 196 egység költséget jelent a munkáltatónak. Ez azt jelenti, hogy míg a főnök 196 forintot fizet, addig ebből a dolgozó csak 100 forintot kap kézhez, 96 forint pedig az államnak megy.
A személyi jövedelemadó mellett ugyanis fizetni kell a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a munkaerőpiaci járulékot. Ezen felül a bérköltség tartalmazza a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást és a munkaadói közterheket.
Mi a helyzet ezen a téren a régióban?
A felmérésből ugyan kiderül, hogy a munkáltatói bérjárulékok nem Magyarországon a legmagasabbak, minden említett költséget figyelembe véve Magyarországon a legmagasabbak a terhek. Csehországban a bérjárulék például 34, Szlovákiában 35,2 százalékos, míg Magyarországon 28, 5 százalék.
Az összes terhet figyelembe véve azonban Magyarország átveszi a vezetést: Szlovákiában 100 egység nettó fizetésért 164, Csehországban 160, Lengyelországban 166, Romániában pedig 175 egységet fizetnek ki a cégek a gyermektelen dolgozóknak, addig Magyarországon a fent említett 196 egységet.
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
