A méhészek a megtermelt méz 73 százalékát nagybani felvásárlóknak, 1 százalékát kiskereskedőknek, üzleteknek, további 1 százalékát ipari felhasználóknak (mézeskalácsos, édesítőipar), 25 százalékát pedig közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik. Az országban több olyan nagyobb mézüzem működik, amelynek alapanyag-feldolgozó kapacitása meghaladja az évi ezer tonnát.
A magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1 százalékát, az állattenyésztésnek mintegy 3 százalékát adja, ami 22-25 milliárd forint.
Az Európai Unió 27 tagállama között a méhsűrűséget figyelembe véve a második helyen áll az ország, a termelés az elmúlt 10 évben 15 ezer és 30 ezer tonna között változott, míg a méhcsaládok száma meghaladja az 1 milliót - tette hozzá.
Kína bezavar a zamatba
Az államtitkár az ágazat egyik legfontosabb feladataként azt jelölte meg, hogy tudatosítani kell a magyar méz előnyösebb tulajdonságait a külföldről, vagy az Európai Unión kívülről érkezettekhez képest. A magyar méz kiváló minőségű és zamatos, ugyanakkor ez a Kínából származó mézekre vagy annak keverékeire már nem minden esetben igaz.
A kormány politikai alapon tiltott ki egy északír együttest Magyarországról. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
