Horvátország legnagyobb magántulajdonú vállalata, a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő Agrokor, évekig nyereséget mutatott ki, miközben milliárdos veszteséget halmozott fel - derült ki a cég konszolidált pénzügyi jelentéséből.
Ante Ramljak, a vállalat élére áprilisban kinevezett kormánybiztos elmondta: az Agrokor-csoport össztőke csökkenése 2014 év végétől, 2016 év végéig elérte a 21,7 milliárd kunát (közel 900 milliárd forint). A veszteség 2016-ban 11 milliárd kunát (455 milliárd forint), 2015-ben pedig 3,6 milliárd kunát (közel 150 milliárd forint) tett ki, szemben az 1,2 milliárd kunás (49 milliárd forint) nyereséggel, amit a cég a pénzügyi jelentésében 2015-ben kimutatott. Jelenleg a cég tőkeérték feletti vesztesége 14 milliárd kuna (közel 580 milliárd forint).
A rendkívüli kormánybiztos mindeközben bejelentette, hogy a PwC független könyvvizsgáló cég számos számviteli szabálytalanságot észlelt az Agrokor pénzügyi átvilágítása során, amelyek potenciális törvényellenes tevékenységre utalnak, ezért a konszern válságmenedzsmentje büntetőjogi feljelentést tesz az Agrokor korábbi vezetői ellen.
A csődközelbe jutott cégcsoport Szlovéniában, Boszniában, Szerbiában és Magyarországon is érdekelt. Az Agrokoron belül mintegy ötven különböző gazdasági szektorhoz tartozó vállalat működik, munkavállalóinak létszáma meghaladja a 60 ezret, a cég éves árbevétele pedig eléri a horvát GDP 15 százalékát.
Katasztrofális következmények
Szakértők szerint a 93 százalékban magántulajdonban lévő vállalat felszámolása beláthatatlan következményekkel járhat a horvát gazdaságra, mert a cégcsoport nemcsak Horvátország legnagyobb munkáltatója, hanem egyben az ország legnagyobb földbirtokosa is: több tízezer munkahely kerülhet veszélybe, és számos kis- és középvállalkozó mehet tönkre.
A horvát parlament április 6-án gyorsított eljárásban fogadta el a lex-Agrokor néven emlegetett törvényt, amely lehetővé teszi a rendszerszinten fontos vállalatok számára, hogy az államtól rendkívüli igazgatási eljárást kérjenek, megelőzve ezzel a csődeljárást. A törvény alkalmazását a tulajdonosnak és a hitelezőknek kell kérniük, az állam pedig egy biztost nevez ki a vállalat élére, akinek 15 hónapja van arra, hogy átszervezze, fenntarthatóvá és fizetőképessé tegye a vállalatot.
Orbán Viktor és Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök telefonon egyeztettek szombaton – azt nem tudni, hogy a NIS felvásárlása is szóba került-e. 
