Szinte már fel sem kapjuk a fejünket az újabb és újabb inflációs csúcsok láttán. De azért az, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az élelmiszerárak októberben átlagban már 40 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét, még így is megdöbbentő. Ráadásul a Privátbankár.hu Árkosár-felméréséből arra lehet következtetni, hogy még korántsincs vége a drágulási folyamatnak, aszerint ugyanis november elején már 42,7 százalékkal került többe a családi nagybevásárlás, mint egy éve.
Írhatnánk, hogy nem véletlen, a kormány a sokkoló KSH-adat közlése után alig egy órával újabb két termékre, a tojásra és a krumplira jelentett be ársapkát. Csakhogy erősen kérdéses, ez csillapítóan hathat-e az inflációra?
A friss ársapkák „felhúzásának” lehetőségét már a bejelentés előtti napokban megszellőztető Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter még arról beszélt, hogy az egy év alatt 40 százalékkal drágult termékek kerülhetnek e körbe. Márpedig ez a jellemzés kéttucat árucikkre vonatkozik, ezzel szemben csak kettőre került ársapka, ráadásul azokra, amelyek áremelkedésének – legalábbis hivatalosan – nem is a legnagyobbak közé tartozik, a maguk 56, illetve 44 százalékos rátájával. Ezek ismeretében aligha meglepő, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mindössze 0,1 százalékpontosre becsülte azt a hatást, amennyivel a tojás és a krumpli árának a hatósági befékezése mérsékelheti a fogyasztóiár-indexet.
De ha így van, akkor egyáltalán mi értelme van az újabb ársapkáknak? Legalább a korábbiak, a hat élelmiszerre már február 1-jétől, a benzinre és a gázolajra pedig tavaly november 15-étől érvényben lévő hatósági árkorlátozástól a kormány körülbelül 4 százalékpontos mérséklő hatást várt. Más kérdés, hogy az infláció így sem torpant meg, sőt, csak még feljebb ment, olyannyira, hogy az Európai Unióban már csak a balti államokban magasabb a pénzromlás, mint Magyarországon, az élelmiszerárak viszont messze nálunk emelkedtek a legnagyobb mértékben.
Mit hozhat a jövő? Várható-e a trend megfordulása és ha igen, mikor? Minek kellene ehhez teljesülnie? Mit tehet ezért a Magyar Nemzeti Bank és mit a Pénzügyminisztérium? Amelyek vezetőinek feladatául tette Orbán Viktor, hogy vigyék a felére az inflációt 2023 végére, lehetőleg egyszámjegyűvé. A remélt politikai előnyök mellett mekkora veszteség éri a vállalkozásokat az árbefagyasztás következményeként? Szabad-e egy kormánynak nem piackonform módon beavatkozni a keresleti-kínálati viszonyokba egy piacgazdaságban?
Egyebek mellett e kérdésekkel kapcsolatban kérjük ki Klasszis Klubunk következő élő, interaktív eseményén – mely során nézőink is feltehetik a kérdéseiket – Raskó György agrárközgazdász véleményét. Aki a külföldön – Algériában, Mexikóban, Brazíliában – szerzett munkatapasztalatai birtokában (is) itthon maga is gazdálkodik, tehát nemcsak elméleti ismeretei vannak a szektorról. Ráadásul arról is vannak személyes élményei, emlékei, mit tehet egy kormány, lévén, hogy az Antall-kabinet idején, 1991 és 1994 között a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára volt.
A mintegy egyórásra tervezett, online rendezvény időpontja: 2022. november 24., 15:30. Az eseményen, amelyen Olvasóink is feltehetik kérdéseiket, ingyenes a részvétel, ugyanakkor regisztráció szükséges. Regisztrálni itt lehet >> Minden kedves Olvasónkat szeretettel várjuk!
A korábbi Klasszis Klub rendezvények összefoglalóit alább találja:
Elmondta a szóvivő, hogy ki az, akivel biztosan nem fognak tárgyalni. 
