Takarékbank: a járvány sem törte meg a földárak növekedését

Tavaly sem tört meg az évek óta tartó drágulási trend, a földárak növekedése az előző évit is meghaladta. Egyedül a szőlőkért kértek kevesebbet, mint egy évvel korábban. Volt olyan régió, ahol több mint háromszorosára nőttek a termőföldek árai az elmúlt tíz évben - közölte a Takarékbank a szakértői által rendszervesen vezetett Takarék Termőföldindex adatai alapján.

Az elemzésben rámutattak, hogy óriási a különbség az egyes területek között, míg a legdrágább, Hajdúszoboszlói járásban több mint 3 millió forintért lehetett egy hektár szántóhoz jutni, Pétervásárai és az Aszódi járásban kevesebb mint 700 ezer forintért.

Átlagosan 6,6 százalékkal nőttek tavaly a termőföldárak az előző évi 5,7 százalékos áremelkedés után. A 2008-as bázisévhez viszonyítva 2020-ra majdnem megkétszereződtek a reálárak. A Takarék Termőföldindex értéke a 2019-ben mért 232,2-es szintről 247,5-re emelkedett, a fogyasztói árindexszel deflált érték pedig 174,6-ről 180,2-re nőtt 2020-ban.  

2020-ban is növekedett a szántók ára, hektáronként átlagosan 1,7 millió forintot kértek az eladók a 2019-es 1,59 millióval szemben, az emelkedés nominálisan országosan 6,8 százalékos volt. Minden régióban nőttek az árak, a drágulás mértéke 3 és 12,5 százalék között mozgott.

A déli és a keleti megyék most is jól szerepelnek a földpiacon (fotó: MTI)

A legtöbbet a Dél-Alföldön kellett fizetni a szántók hektárjáért (1,87 millió forintot), de nem sokkal maradt le az Észak-Alföld sem (1,81 millió forint), míg a legolcsóbbnak Észak-Magyarország számított, ahol valamivel több mint egymillió forintért lehetett egy hektár szántóhoz jutni.

Tavaly a legdrágább művelési ágak közé 1,85 millió forintos hektáronkénti árral a gyümölcsösök tartoztak, de nem sokkal maradtak le a szőlők (1,71 millió forint) és a szántók (1,7 millió forint) sem. A gyepek, rétek és legelők, illetve az erdők és fásított területek hektáronkénti árai 1 millió forint körül alakultak.

Megyei szinten a legdrágább terület 2020-ban ismét Hajdú-Bihar megye lett, ahol 2,25 millió forintba került egy hektárnyi szántóterület. Hasonlóan magas, 2 millió forint feletti fajlagos árakon cseréltek gazdát a szántók Békés és Tolna megyében, ahol 2,14, illetve 2,09 millió forint körül alakultak az árak hektáronként. A legnagyobb mértékben ugyanakkor Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében nőttek az árak 2019 és 2020 között. 

Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön és Dél-Alföldön az elmúlt tíz évben több mint 200 százalékkal nőttek a szántóföldek árai. A Dél-Dunántúlon 184 százalékos volt az áremelkedés, míg a Nyugat-Dunántúl 153 százalékos. A Közép-Dunántúlon a szántóföldek több mint száz százalékkal drágultak, míg a legkisebb árnövekedés Közép-Magyarországon volt, ahol az árak csupán 62 százalékkal emelkedtek 2010 óta.