„Ha nem égetően szükséges, ne adja el!” - tanácsolják minden szántó vagy erdőtulajdonosnak a termőföldpiacot jól ismerők. Ütésálló a mezőgazdasági- vagy erdőterület, így is mondhatnánk. Idén várhatóan nem lesz két számjegyű az átlagos drágulás, de az inflációt biztos meghaladja, így egy befektetési portfólióban továbbra is masszív és stabil részt érdemes tartani ebből.

Alátámasztja ezt a KSH napokban megjelent tavalyi összegzése is. Eszerint 2019-hez képest az eladott termőterületek átlagára 8,2 százalékkal emelkedett. Tavaly egy hektárnyi szántóterület átlagosan 1,7 millió forintért cserélt gazdát, ugyanakkor a bérléséért 64 400 forintot, a vételi ár 3,7 százalékának megfelelő éves díjat kellett fizetni.

Országos szinten összesen 63 ezer hektárnyi termőföldterületet értékesítettek 2020-ban, a teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású terület 1,0 százalékát. Ez a termőföldforgalom 8,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2019-ben. A magasabb árak ellenére a 2020-ban keletkezett forgalmi érték 1,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Az összes értékesített terület 72 százaléka szántó, 13 százaléka erdő, 11 százaléka gyep, míg a fennmaradó 4 százalék szőlő és gyümölcsös volt. Szőlőből és gyümölcsösből 21, gyepből 7,3 százalékkal nagyobb, ugyanakkor szántóból és erdőből 11–11 százalékkal kisebb területet adtak el. Az országos átlaghoz hasonlóan a megyék többségében is csökkent a gazdát cserélt terület nagysága, a legnagyobb mértékben Pest, Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Ezzel egyidőben Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala és Somogy megyében forgalomnövekedés volt tapasztalható.

Sáhó Ákos, a földpiaci értékelésekkel is foglalkozó Agrotax alapító ügyvezetője az általános drágulás folytatódására számít. A cég hagyományosan kora tavasszal közli a megelőző év tranzakciói nyomán kialakult elemzését, de lapunknak már most fontos trendeket vázolt az idei forgalomról.

Először azonban még elmondta, hogy a tranzakciók száma 2015 és 2020 között évente nagyjából azonos volt, nagyon enyhe csökkenést figyeltek meg, ami vélhetően idén is folytatódik, de ez nem számottevő. Ez is azt mutatja, hogy a tulajdonosok tisztában vannak a drágulás számukra jótékony hatásával.

„A rendszerváltáskor megvett föld aranykorona értéke 150 szeresére nőtt, bolond lenne eladni az, aki akkor vette és most nincs feltétlen szüksége pénzre” – érzékeltette  lényeget.

Külön rákérdeztünk a tulajdoni koncentrációra, ami a rendszerváltás óta annak ellenére is erősödött, hogy az osztatlan közös tulajdon, mint jogintézmény megléte erősen akadályozza a fejlődést. Egy szakmai becslés szerint ma Magyarországon legalább egymillió embert érint ez a helyzet.

Az ügyvezető szerint az idén januártól érvényes szabály (2020. évi LXXI. törvény), mi szerint könnyebb megszüntetni ezeket, eddig elenyésző ügyletet generált. Megyénként pár tíz tranzakcióról van szó, ez eltörpül az említett milliós nagyságrend mellett.

Sáhó Ákos – szakértőktől szerzett információkra utalva – sürgette, hogy legyen sokkal egyértelműbb az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének jogi és technikai módja. Mint mondta, sokan eleve megrettentek, amikor használni kellett a Nemzeti Földügyi Központ úgynevezett osztóprogramját. Egyébként egy tranzakcióhoz informatikai szakemberek, speciális ügyvédek és igazságügyi szakértők is kellenek, ez szerinte elriasztja a tulajdonosokat az egyezségtől.

Ráadásul továbbra sem tisztázottak az öröklési jog vonatkozó rendelkezései. Több ügyvédtől szerzett értesülésünk szerint a szaktárca odáig már eljutott, hogy elgondolkozott a módosítás szükségességén. Tovább azonban nem haladtak, pedig kellene, mert ez meggyorsítaná és egyszerűsítené az osztatlan közös tulajdonok megszüntetését.

A KSH szerint tavaly az áremelkedés minden művelési ágat érintett. A legnagyobb mértékben, 13 százalékkal a gyümölcsösök drágultak, amit a gyepterületek 12, a szántók 8,7, az erdők 6,5 és a szőlőterületek 4,3 százalékos áremelkedése követett. Továbbra is a szőlőért kellett a legmagasabb árat fizetni, átlagosan 2,4 millió forintot.

A szántók hektáronkénti ára Hajdú-Bihar, Békés, Tolna, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében a 2 millió forintos szintet is elérte. Ezzel szemben Heves, Zala és Nógrád megyében 0,9–1,1 millió forint között alakult az átlagár. 2020-ban a szántó átlagára minden megyében emelkedett, a legkisebb mértékű drágulás Bács-Kiskun (4,0 százalék), a legnagyobb pedig Vas megyét (16 százalék) jellemezte.

Sáhó Ákos érdemi elmozdulást lát Tolna és Hajdú megyében, ahol kiugró árakkal lehet találkozni. Továbbra is népszerű terep a dél-alföldi térség. Akár külföldiek számára is, mert a magyar és a fejlett nyugati piacok közötti olló nem szűkült, hiába volt folyamatos áremelkedés nálunk. Becslése szerint Európában az alsó harmad tetején van a magyar átlagos árszint. Egyébként a nagyon szigorú hazai szabályozás miatt ma sokkal nehezebb nem magyar állampolgárnak földet vásárolni. Több befektető ezért például Romániába megy, ahol liberálisabb a feltételrendszer.

„A termőföld árát több tényező befolyásolja, például a természeti adottságok és az éghajlat, a lokális termelési tényezők, mint a talajminőség, a földfelszín, a csatornázás, a nemzeti szabályozás, valamint a kereslet és kínálat. Emiatt az Európai Unió tagállamaiban nagyon eltérőek a termőföldárak.” – emelte ki Tóth Péter, a KSH szakmai tanácsadója.

Míg Észtországban 4 ezer, addig Hollandiában 70 ezer euró/hektár volt a szántóátlagár 2019-ben. A rendelkezésre álló adatok alapján 2011 és 2019 között a legnagyobb mértékben Csehországban (négy és félszeresére), Romániában, Litvániában, Észtországban (több mint háromszorosára), Bulgáriában, Magyarországon és Lengyelországban (több mint kétszeresére) emelkedett a szántó ára. A többi tagállamot ennél kisebb mértékű drágulás jellemezte.

Az Agrárcenzus 2020 teljes körű mezőgazdasági összeírás adatai alapján a használt mező- és erdőgazdasági területek 40 százalékát bérleményként művelték a gazdák. A művelési ágak között a szántó esetében volt a legmagasabb a bérelt területek aránya (53 százalék). A gyep 40, a szőlő 21, a gyümölcsösök 22 százalékát használták bérlők. A termőföldárakhoz hasonlóan a földbérleti díjak emelkedése sem állt meg 2020-ban.

A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja átlagosan 7,3 százalékkal volt magasabb a 2019. évinél. Így egy hektár szántó éves bérleti díja 64 400 forint volt országosan, amely megyénként 41 200 forint/ hektár (Nógrád megye) és 85 000 forint/hektár (Tolna, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) között mozgott. Minden megyében emelkedett a szántó éves bérleti díja: Békés és Somogy megye kivételével legalább 5 százalékos volt a növekedés, miközben Baranya, Fejér és Komárom-Esztergom megyében a 10 százalékot is meghaladta.

Az Agrotax ügyvezetője erről azt mondta: a bérleti díj most már kisebb ütemben növekszik itthon, mint a termőföld ára. A bérleti díj azonban továbbra is jó bevételi forrás, így aki teheti, ezt a hasznosítási formát részesíti előnyben.