Ismét emelkedett Brazíliában az erdőirtás mértéke; az elmúlt egy évben 13 ezer négyzetkilométer erdő semmisült meg - derül ki az ország Nemzeti Űrkutatási Intézetének (Inpe) helyi idő szerint csütörtökön közzétett adataiból.
Az Inpe műholdfelvételei szerint 2020. augusztus eleje és 2021. július vége között 13 235 négyzetkilométerrel csökkent az erdők mérete a dél-amerikai országban, ami 22 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest, és 2008 óta a legnagyobb visszaesés az erdőterületek méretében.
Brazília esőerdőinek területe nagyjából Nyugat-Európa méretével azonos. Jair Bolsonaro, az ország elnöke az erdő által borított területekre elsősorban kiaknázatlan gazdasági erőforrásként tekint. Ám miután ennek a területnek jelentős szerepe van a klímaváltozás megfékezésében, Bolsonaróra jelentős nemzetközi nyomás nehezedik az erdők pusztításának leállítása érdekében.
Ígéretek vannak, az EU pedig már cselekedne is
A Glasgow-i COP26 klímakonferencián a nagyhatalmak meg is állapodtak, hogy 2030-ig a világon mindenütt véget vetnek az erdőirtásnak, illetve a visszájára is fordítják azt (tehát felpörgetik az erdősítést). Ehhez a paktumhoz pedig Brazília is csatlakozott. Maga a vállalás azért nagyon fontos, mert az új termőföldek és legelők nyerése érdekében történő erdőirtás felel a klímaváltozást okozó globális üvegházgáz-kibocsátás közel negyedéért.
Brazíliában elsősorban a marhatenyésztés és a szójatermesztés miatt irtják az erdőt, a másik kiugróan sok erdőpusztítást felmutató Indonéziában pedig a legtöbb fás területnek a pálamolaj-termelés miatt kell pusztulnia. Hogy az erdőirtás megfékezése ne maradjon meg puszta hangzatos vállalásként, hanem tényleg történjen is az érdekében valami, az Európai Unió a héten már konkrét lépéseket is tett. Bemutattak egy javaslatot, mely megtiltaná azoknak a termékeknek a behozatalát az unióba, amelyek az erdőpusztításhoz köthetők. Ezek a marhahús, a szója és a pálmaolaj mellett a kávé, a kakaó és a fa.
A még végleges kidolgozás alatt álló, "ízelítőként" bemutatott törvényjavaslat értelmében azoknak a kereskedőknek, melyek ezeket a termékeket értékesítik az EU piacán, igazolniuk kellene, hogy az árujuk semmilyen mértékben nem járult hozzá mezőgazdasági területek szerzése érdekében elkövetett legális és illegális erdőirtáshoz. Ilyen dokumentum híján nem férnének hozzá az unió közös piacához.
A brazil agrártermelők szervezete emiatt felháborodásának adott hangot, de kritizálta a tervezetet az erdővédő oldal is - ők azért, mert a kritikus termékkörök közé nem vették fel a gumitermékeket. Amikor megvan a végleges törvényjavaslat, arról az uniós országok kormányainak és az Európai parlamentnek is szavaznia kell majd.
(MTI, Financial Times)
Az ukrán pénzintézet válaszában több érdekesség is akad. 
