A tőkepiacok megnyugodni látszanak, a részvénypiacon jelentősebb pozitív korrekció is történt márciusban - a befalapokból 49 milliárd eltűnt ugyan, de túl vagyunk a nehezén
A tőkepiacok megnyugodni látszanak, a részvénypiacon jelentősebb pozitív korrekció is történt márciusban - a befalapokból 49 milliárd eltűnt ugyan, de túl vagyunk a nehezén
Nem csökkent tovább márciusban a befektetési alapok összesített vagyona, ami elsősorban a részvényalapok kiugró havi hozamának, és a zártkörű alapoknak volt köszönhető. Az intézményi befektetők bizalmát jelzi, hogy a zártkörű alapok vagyona a jelentős új tőkevonzás miatt is nőtt - tudatta szerkesztőségünkkel az Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).
A befektetési alapokból 49 milliárd forintot vontak ki összesen márciusban, a piaci teljesítmények viszont hasonló mértékben növelték az alapok vagyonát, így összességében a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon 2.491 milliárd forint maradt.
„A tőkepiacok megnyugodni látszanak, a részvénypiacon jelentősebb pozitív korrekció is történt márciusban. Mindez kedvező hatással van az alapok tőkéjére. Ugyan márciusban még összességében több volt a visszaváltás, mint az új befektetés, azonban úgy tűnik, a nehezén már túl vagyunk, a tőkekivonás üteme megállni látszik.”- hangsúlyozta Temmel András, a BAMOSZ főtitkára.
Az alapok összvagyonának 57 %-át kitevő nyilvános nyíltvégű értékpapír alapok vagyona márciusban 0,6 %-kal nőtt, a 23,6 milliárd forint tőkekivonást ugyanis az alapok több mint 31 milliárd forintos teljesítménye ellensúlyozta.
A hónap végén az alapok összvagyonának már 10 százalékát kezelték 32 zártkörű értékpapíralapban. Az intézményi befektetők töretlen bizalmát jelzi, hogy az alapok vagyona 12,4%-kal nőtt - márciusban újabb 8 milliárd forint érkezett az alapokba -, miközben az alapok teljesítménye is 19 milliárd forinttal növelte a vagyont. Csak a zártkörű garantált alapok vagyona csökkent, míg leggyorsabban a zártkörű pénzpiaci alap vagyona nőtt. A hónap végén a zártkörű alapok összvagyona 246 milliárd forintot tett ki.
A nyilvános alapok közül az 59 részvényalap vagyona nőtt a legdinamikusabban márciusban (9,1 %-kal), a hónap végén 231 milliárd forintot tett ki. A hónapban mintegy 200 millió forintot vontak ki az alapokból, a piaci teljesítmények viszont – a mind a hazai, mind a nemzetközi részvénypiacokon tapasztalható márciusi felívelés következtében – 19,5 milliárd forinttal növelték a vagyont. A hónap során a tiszta részvényalapok vagyona 150 millió forint friss tőke és 4 milliárd forint hozam hatására 7,7 %-kal nőtt. A részvényalapok 75 %-át kitevő részvénytúlsúlyos alapok vagyona 9,6 %-kal nőtt, az alapokból 370 millió forint tőkét vontak ki, az alapokon viszont 15,5 milliárd forint hozam keletkezett. Leggyorsabban a közép-kelet európai részvényalapok vagyona nőtt.
A pénzpiaci alapok száma márciusban egy garantált alap átsorolásával 44-re emelkedett, az alapokból ugyan 8,4 milliárd forint tőkét vontak ki a hónap során, de a hozamok ennél nagyobb mértékben, több mint 10 milliárd forinttal növelték a vagyont, ami a hónap végén 922 milliárd forintot tett ki. A kategória 76 %-át jelentő likviditási alapok vagyona 1,4 %-kal nőtt, és közel 3 milliárd forint új tőke mellett a hozamok is 6,7 milliárd forintot tettek ki. A hazai pénzpiaci alapok mellett csak az euróövezeti likviditási alapokból vontak ki tőkét márciusban, a leggyorsabban viszont a forint euróhoz viszonyított leértékelődése miatt az euróövezeti pénzpiaci alapok vagyona nőtt.
A 24 ingatlanalap vagyona 2,7 %-kal csökkent, összvagyonuk a hónap végén 324 milliárd forint volt, ez az alapok összvagyonának 13 %-a. Az alapokból 4,3 milliárd forint tőkét vontak ki (ez kevesebb a februári értéknél), s az alapok vagyonát 4,8 milliárd forint veszteség is csökkentette. A hazai ingatlanalapok alapjainak vagyona a hónapban 6,2 %-kal csökkent, vagyonuk mintegy 59 milliárd forintot tett ki.
Az ingatlanalapokkal kapcsolatban megjegyzendő, hogy a 90 forgalmazási napos visszaváltási időszakot alkalmazó nyíltvégű alapok április elejétől kezdik kifizetni a korábban leadott visszaváltási megbízásokat, így áprilistól az alapok tőkéjének erőteljesebb csökkenése várható. Áprilistól két nagyobb alap is zárt végűvé alakul, ezek esetében további jelentősebb vagyoncsökkenés nem várható, mivel az átalakulás kapcsán visszaváltó befektetők helyébe a mögöttes bankok fognak belépni.
A hónapban a nyilvános garantált alapok száma nem változott, miután két új alap indult, egy a futamidő végével megszűnt, egyet pedig likviditási alappá alakítottak - a 154 alap összvagyona márciusban 5,1 %-kal csökkent, 475 milliárd forintos hó végi vagyonuk az összvagyon 19 %-a. A 28,7 milliárd forint tőkekivonás – ami a lejáró (megszűnő és átsorolt) alapok mellett egy szintén a futamidő végével nyíltvégűvé alakított alapból kivont jelentős tőke volt – mellett a piaci teljesítmények mintegy 3 milliárd forinttal növelték az alapok vagyonát.
A 24 kötvényalap összvagyona márciusban 6,6 %-kal csökkent, a hónap végén 135 milliárd forintot tett ki, ennek oka a hazai kötvényalapokból történt tőkekivonás volt, az egyéb nemzetközi hosszú kötvény alapok vagyona viszont nőtt. A hónap során mintegy 7,8 milliárd forintot vontak ki a kötvényalapokból, és az alapok összességében 1,7 milliárd forint veszteséget is elszenvedtek. A kötvényalapok vagyonának 44 %-át jelentő rövid kötvényalapok vagyona 10,3 %-kal csökkent, 6,3 milliárd forint tőkekivonás és mintegy félmilliárd forint veszteség hatására. A hosszú kötvényalapok 1,5 milliárd forint tőkekivonást, és 1,2 milliárd forint veszteséget szenvedtek el márciusban, ezek hatására vagyonuk 3,4 %-kal csökkent.
A kisebb alapkategóriák vagyona is csökkent márciusban. A 46 vegyes alap vagyona 3,2 %-kal csökkent, és március végén 94 milliárd forint volt. A hónap során 5,6 milliárd forintot vontak ki az alapokból, a piaci teljesítmények viszont 2,4 milliárd forinttal növelték az alapok
Hogyan fizetik ki azokat, akik részt kívánnak venni a zártvégű alapban, illetve azokat, akik nem? Részletek >>>
vagyonát. A 9 egyéb alap vagyona a hónapban 2,4 %-kal csökkent, március végén az alapok vagyona 29 milliárd forint volt. Az alapokból mintegy 1,6 milliárd forint tőkét vontak ki, míg az alapok mintegy 850 millió forint hozamot értek el. A nyilvános származtatott alapok száma ugyan 23-ra nőtt, az alapok vagyona viszont 0,5 %-kal csökkent, március végén 36 milliárd forint volt. A hónap során 920 millió forintot vontak ki a befektetők az alapokból, míg a piaci teljesítmények mintegy 730 millió forinttal növelték az alapok vagyonát.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Már a standokon a Piac & Profit legfrissebb száma! Gyémánt, mint alternatív befektetési forma? Erről és számos más érdekes témáról olvashat a februári lapban. Körbejártuk a magánegészségügy kérdéseit, beszélgettünk az Erste Bank vezérigazgatójával, írtunk a kiberbiztonságról, de olvashat a Nemzetközi Beruházási Bankról is a magazinban.
A bennfentesek jegyzékének jogsértő módon történő összeállítása miatt, emellett a T-Systems anyacégével, a Magyar Telekom Nyrt.-vel szemben is hozott intézkedést az MNB.
Ami a költségvetés kiadásait akár több száz milliárd forinttal mérsékelné – állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországról kiadott legfrissebb jelentése. Az nem tartja jó ötletnek, hogy a büdzsé kizárólag belföldről finanszírozza magát, mivel a mélyponton lévő kockázati felárunk miatt a külföldi forrásbevonás most jóval olcsóbb.
Holnap lejár a banki azonosítás határideje, bajba kerülhet, aki ezt elmulasztja. Sok nyugdíjas és a külföldön élők is a veszélyeztetettek körébe tartoznak. Az első határidő idén június 26 volt, de mivel az érintettek egy nagyon jelentős hányada - több százezer magánszemély, illetve vállalkozás - késlekedett a procedúrával, a kormány úgy döntött, hogy október 31-ig meghosszabbítja az eredeti határidőt.
Javában folyik a munka a kormányzati színfalak mögött annak érdekében, hogy megvalósuljon a Varga Mihály által 2018 végén megjelölt cél: a január végén közel 5900 milliárd forintos lakossági állampapír-tulajdon öt év alatt megduplázódjon. A jelet a pénzügyminiszter tavaly novemberben adta meg, bejelentve egy újfajta, nyugdíj-előtakarékossági magyar állampapír kibocsátását.
Több mint 43 ezer magánszemély összességében immár csaknem 5 ezermilliárd forintos vagyonát fialtatta 2018 végén a 16 hazai privátbankári szolgáltatónál.
A tőkepiacok megnyugodni látszanak, a részvénypiacon jelentősebb pozitív korrekció is történt márciusban - a befalapokból 49 milliárd eltűnt ugyan, de túl vagyunk a nehezén 
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
