.jpg)
Azonnali és meredek kamatcsökkentésre szólították fel a brit jegybankot londoni elemzők a brit gazdaságot fenyegető súlyos recessziós kockázatra hivatkozva. Azonnali és meredek kamatcsökkentésre szólították fel a brit jegybankot londoni elemzők a brit gazdaságot fenyegető súlyos recessziós kockázatra hivatkozva.
Kedden ismét meredek árfolyamveszteségeket szenvedtek a brit bankok a londoni tőzsdén azokra a hírekre, hogy több milliárd font tőkepótlást kértek a kormánytól. New York polgármestere londoni nyilatkozatában a "követhetetlen" számítógépes kereskedést nevezte a "példátlan" árkilengések egyik fő okának.
A Centre for Economics and Business Research (CEBR), az egyik legnagyobb független londoni gazdaságelemző ház kedden kiadott, szokatlanul éles megfogalmazású állásfoglalásában arra szólította fel a Bank of Englandet, hogy "nem csütörtökön, hanem már szerdán" csökkentse jelenleg 5 százalékos alapkamatát egy teljes százalékponttal.
A CEBR szerint a brit gazdaság "szinte bizonyosan már recesszióban van", és a jegybank - ha nem vár a csütörtökön esedékes hivatalos kamatdöntő ülésig, hanem már szerdán bejelenti a kamatcsökkentést - demonstrálhatná a piacnak, hogy "átérzi a helyzet sürgető mivoltát".
A londoni elemző központ súlyos bírálatokkal illeti a brit pénzügyi vezetést, mondván: miközben az amerikai hatóságok - függetlenül attól, hogy a 700 milliárd dolláros banki portfólió-takarítási program működőképes lesz-e - gyorsan és határozottan cselekedtek, a brit kormány "azt a benyomást kelti, hogy mindig meglepetésként érik a piaci fejlemények".
A CEBR alig burkoltan a hozzáértés hiányát rója fel a brit pénzügyi vezetésnek, megállapítva, hogy nem a gyakorlati vagy intézményi tapasztalat a szempont a kulcsfontosságú hatóságok vezetőinek kijelölésében.
A keddi elemzés szerint a Bank of England kormányzója - Mervyn King - és mindkét helyettese korábban az egyetemi és a közszolgálati szférában dolgozott, a Monetáris Tanács "viszonylag ismeretlen" emberekből áll, a pénzügyminisztérium operatív államtitkárát pedig más, tapasztaltabb jelöltek feje fölött átnyúlva azért választották ki, mert "ő volt a legbaloldalibb jelölt". Nem csoda, hogy a brit pénzügyi hatóságok "öregurakból álló asztaltársaság" benyomását keltik, és nem olyan emberekét, akik értik, hogyan kell kezelni a törékeny bizalmat a pénzügyi szektorban, áll a CEBR elemzésében.
A Brit Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (BCC) szintén kedden Londonban kiadott, több mint ötezer brit vállalatra kiterjedő negyedéves állapotfelmérő jelentése úgy fogalmaz, hogy "kivételesen rosszak" a brit gazdaság mutatói, az adatok arra utalnak, hogy a recesszió már elkezdődött Nagy-Britanniában és a visszaesés egyre súlyosabb.
A BCC szerint a növekedést fenyegető azonnali veszélyek most már kritikusabbak, mint az infláció, és az erőteljes, sürgős korrekciós lépések elmaradása hatalmas károkat okozó mély recesszió kockázatával járna. A brit jegybanknak a kamarai szövetség szerint is "haladéktalanul" legalább fél százalékponttal, négy hónapon belül összesen legalább egy százalékponttal csökkentenie kell alapkamatát.
A BCC is szinte nyíltan bírálja a brit pénzügyi vezetés eddigi gyakorlatát, mondván: hiteles és átfogó cselekvési terv kell a bajba kerülő pénzintézetek megsegítésére, a jelenlegi "eseti és részenkénti megoldások" helyett. A kamara szerint a mérsékelt brit recesszió most már nagy valószínűséggel elkerülhetetlen, de a legsúlyosabb következmények még enyhíthetők megfelelő gazdaságpolitikai lépésekkel, például a társasági adó csökkentésével.
Kedden folytatódott a bankok kivéreztetése a Londoni Értéktőzsdén, amelyen elterjedt az a hír, hogy három brit nagybank, a Royal Bank of Scotland, a Lloyds TSB és Barclays egyenként 15 milliárd font (4500 milliárd forint) állami tőkepótlást kért a brit pénzügyminiszterrel és a jegybank vezetőjével tartott előző napi tanácskozáson.
A találkozó tényét hivatalos helyről nem cáfolták, de a Barclays kedden kategorikusan visszautasította azt az értesülést, hogy tőkejuttatást kért volna; a másik érintett két bank nem kommentálta az erről szóló beszámolókat.
A nagybankok papírjai a londoni tőzsdén mindenesetre kedden is nagyot zuhantak. A Royal Bank of Scotland vesztesége a korai kereskedésben megközelítette a 40 százalékot - ezt a pénzintézetet a nemzetközi hitelminősítők előző nap leértékelték -, és a bank részvénye a kora délutáni forgalomban is még 18 százalék feletti mínuszban járt.
A tőzsde irányadó FTSE-100-as árfolyamindexe - amely előző nap minden idők legnagyobb pontveszteségével, 391 pontos, csaknem 8 százalékos mínuszban zárt - kedden szélsőséges ingadozással, plusz 130 pont és mínusz 40 pont között mozgott; délután éppen 50 pont nyereségben járt.
Michael Bloomberg, New York polgármestere - maga is nagybefektető üzletember -, aki kedden Gordon Brown brit miniszterelnökkel tárgyalt a Downing Streeten, a megbeszélés utáni sajtóértekezleten kijelentette: éppen ezek a rendkívüli árfolyamkilengések teszik igen nehézzé a jelenlegi válság kezelését.
Hozzátette: a kilengések egyik oka az, hogy "számítógépek hozzák meg azokat a döntéseket, amelyeket a múltban emberek hoztak meg". A New York-i városvezető szerint korábban is voltak visszaesések és bizalmi válságok, de a jelenlegihez mérhető árfolyamkilengéseket "még senki nem látott".
Bloomberg szerint a mostani piaci bizalomhiány gyakorlatilag társadalmi problémává nőtt, mivel a társadalom működése az egymás iránti bizalomra, a törvényesség betartására épül. Ha a legtöbben fizetik az adójukat, akkor "el lehet kapni azt a néhányat, aki nem fizeti", de vannak országok, amelyekben "senki nem fizet adót", ami már megoldhatatlan probléma, fejtegette a polgármester.
A kapzsiság miatt tart itt a világ
Bankbetétek: megtöbbszöröznék a védettséget
Kamat-slamasztika: parázs viták várhatók
Veres: az EU fogjon össze a válság ellen!
Bajnai: megbírkózunk a válsággal
Dublin beszedi a brit válságmilliárdokat
Kedden ismét meredek árfolyamveszteségeket szenvedtek a brit bankok a londoni tőzsdén azokra a hírekre, hogy több milliárd font tőkepótlást kértek a kormánytól. New York polgármestere londoni nyilatkozatában a "követhetetlen" számítógépes kereskedést nevezte a "példátlan" árkilengések egyik fő okának.
A Centre for Economics and Business Research (CEBR), az egyik legnagyobb független londoni gazdaságelemző ház kedden kiadott, szokatlanul éles megfogalmazású állásfoglalásában arra szólította fel a Bank of Englandet, hogy "nem csütörtökön, hanem már szerdán" csökkentse jelenleg 5 százalékos alapkamatát egy teljes százalékponttal.
A CEBR szerint a brit gazdaság "szinte bizonyosan már recesszióban van", és a jegybank - ha nem vár a csütörtökön esedékes hivatalos kamatdöntő ülésig, hanem már szerdán bejelenti a kamatcsökkentést - demonstrálhatná a piacnak, hogy "átérzi a helyzet sürgető mivoltát".
A londoni elemző központ súlyos bírálatokkal illeti a brit pénzügyi vezetést, mondván: miközben az amerikai hatóságok - függetlenül attól, hogy a 700 milliárd dolláros banki portfólió-takarítási program működőképes lesz-e - gyorsan és határozottan cselekedtek, a brit kormány "azt a benyomást kelti, hogy mindig meglepetésként érik a piaci fejlemények".
A CEBR alig burkoltan a hozzáértés hiányát rója fel a brit pénzügyi vezetésnek, megállapítva, hogy nem a gyakorlati vagy intézményi tapasztalat a szempont a kulcsfontosságú hatóságok vezetőinek kijelölésében.
A keddi elemzés szerint a Bank of England kormányzója - Mervyn King - és mindkét helyettese korábban az egyetemi és a közszolgálati szférában dolgozott, a Monetáris Tanács "viszonylag ismeretlen" emberekből áll, a pénzügyminisztérium operatív államtitkárát pedig más, tapasztaltabb jelöltek feje fölött átnyúlva azért választották ki, mert "ő volt a legbaloldalibb jelölt". Nem csoda, hogy a brit pénzügyi hatóságok "öregurakból álló asztaltársaság" benyomását keltik, és nem olyan emberekét, akik értik, hogyan kell kezelni a törékeny bizalmat a pénzügyi szektorban, áll a CEBR elemzésében.
A Brit Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (BCC) szintén kedden Londonban kiadott, több mint ötezer brit vállalatra kiterjedő negyedéves állapotfelmérő jelentése úgy fogalmaz, hogy "kivételesen rosszak" a brit gazdaság mutatói, az adatok arra utalnak, hogy a recesszió már elkezdődött Nagy-Britanniában és a visszaesés egyre súlyosabb.
A BCC szerint a növekedést fenyegető azonnali veszélyek most már kritikusabbak, mint az infláció, és az erőteljes, sürgős korrekciós lépések elmaradása hatalmas károkat okozó mély recesszió kockázatával járna. A brit jegybanknak a kamarai szövetség szerint is "haladéktalanul" legalább fél százalékponttal, négy hónapon belül összesen legalább egy százalékponttal csökkentenie kell alapkamatát.
A BCC is szinte nyíltan bírálja a brit pénzügyi vezetés eddigi gyakorlatát, mondván: hiteles és átfogó cselekvési terv kell a bajba kerülő pénzintézetek megsegítésére, a jelenlegi "eseti és részenkénti megoldások" helyett. A kamara szerint a mérsékelt brit recesszió most már nagy valószínűséggel elkerülhetetlen, de a legsúlyosabb következmények még enyhíthetők megfelelő gazdaságpolitikai lépésekkel, például a társasági adó csökkentésével.
Kedden folytatódott a bankok kivéreztetése a Londoni Értéktőzsdén, amelyen elterjedt az a hír, hogy három brit nagybank, a Royal Bank of Scotland, a Lloyds TSB és Barclays egyenként 15 milliárd font (4500 milliárd forint) állami tőkepótlást kért a brit pénzügyminiszterrel és a jegybank vezetőjével tartott előző napi tanácskozáson.
A találkozó tényét hivatalos helyről nem cáfolták, de a Barclays kedden kategorikusan visszautasította azt az értesülést, hogy tőkejuttatást kért volna; a másik érintett két bank nem kommentálta az erről szóló beszámolókat.
A nagybankok papírjai a londoni tőzsdén mindenesetre kedden is nagyot zuhantak. A Royal Bank of Scotland vesztesége a korai kereskedésben megközelítette a 40 százalékot - ezt a pénzintézetet a nemzetközi hitelminősítők előző nap leértékelték -, és a bank részvénye a kora délutáni forgalomban is még 18 százalék feletti mínuszban járt.
A tőzsde irányadó FTSE-100-as árfolyamindexe - amely előző nap minden idők legnagyobb pontveszteségével, 391 pontos, csaknem 8 százalékos mínuszban zárt - kedden szélsőséges ingadozással, plusz 130 pont és mínusz 40 pont között mozgott; délután éppen 50 pont nyereségben járt.
Michael Bloomberg, New York polgármestere - maga is nagybefektető üzletember -, aki kedden Gordon Brown brit miniszterelnökkel tárgyalt a Downing Streeten, a megbeszélés utáni sajtóértekezleten kijelentette: éppen ezek a rendkívüli árfolyamkilengések teszik igen nehézzé a jelenlegi válság kezelését.
Hozzátette: a kilengések egyik oka az, hogy "számítógépek hozzák meg azokat a döntéseket, amelyeket a múltban emberek hoztak meg". A New York-i városvezető szerint korábban is voltak visszaesések és bizalmi válságok, de a jelenlegihez mérhető árfolyamkilengéseket "még senki nem látott".
Bloomberg szerint a mostani piaci bizalomhiány gyakorlatilag társadalmi problémává nőtt, mivel a társadalom működése az egymás iránti bizalomra, a törvényesség betartására épül. Ha a legtöbben fizetik az adójukat, akkor "el lehet kapni azt a néhányat, aki nem fizeti", de vannak országok, amelyekben "senki nem fizet adót", ami már megoldhatatlan probléma, fejtegette a polgármester.
A kapzsiság miatt tart itt a világ
Bankbetétek: megtöbbszöröznék a védettséget
Kamat-slamasztika: parázs viták várhatók
Veres: az EU fogjon össze a válság ellen!
Bajnai: megbírkózunk a válsággal
Dublin beszedi a brit válságmilliárdokat
MTI
Véletlen lenne, hogy ugyanazon a napon, pénteken beszélt Orbán Viktor reggeli rádióinterjújában az ukránok lehetséges atomfegyveréről, majd Putyin is ezzel kapcsolatban szólalt meg? 
