Leminősítés: túlzásba esett a Moody´s?

Az MTI-nek nyilatkozó mindkét elemző kiemelte: a nemzetközi hitelminősítő azzal indokolta a lépést, hogy a kormány átmeneti, rövid távú intézkedésekkel próbálja biztosítani a költségvetés egyensúlyát, de hiányoznak a hosszú távú egyensúlyt megteremtő lépések.

Kovács Mátyás, a Raiffeisen Bank elemzője kifejtette, hogy maga a lépés nem volt meglepő, a piac számított rá, hiszen a Moody´s a nyáron helyezte felülvizsgálat alá az ország hitelminősítését, és akkor jelezte, hogy november végéig döntenek a besorolásról. Az azonban kisebb negatív meglepetést okozott, hogy a hitelminősítő két fokozattal sorolta vissza a magyar államkötvényeket, és hogy a kilátás továbbra is negatív.

Hozzátette, hogy a Moody´s-nál és az S&P-nél ezzel egy szintre került Magyarország besorolása. Kérdés, hogy a harmadik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch is lép-e még az idén, ahogy azt egyébként két héttel ezelőtt jelezte is. A Fitch-nél jelenleg eggyel jobb Magyarország besorolása, mint a másik két hitelminősítőnél. Ha a Fitch is leminősíti egy fokozattal az országot, akkor mindhárom intézetnél már csak egy fokozatra lenne a bóvli kategóriától, jelenleg ugyanis Magyarország az utolsó, még befektetésre ajánlott kategóriában van a Moody´s-nál és az S&P-nél - jelezte az elemző.

Kovács Mátyás emlékeztetett: a nyári felülvizsgálat alá helyezéskor még azt lehetett gondolni, hogy az önkormányzati választások előtt nem játszik nyílt lapokkal a kormány, de pozitív volt a várakozás azzal kapcsolatban, hogy a választásokat követően érdemben hozzányúl a kiadásokhoz. Mivel nem ez történt, hanem a kormány csak átmeneti intézkedésekkel biztosítja rövid távon a költségvetés egyensúlyát, ez indokolja a leminősítést.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szintén kiemelte, hogy a várakozásokhoz képest erőteljesebb volt a Moody´s lépése, amellyel egyszerre két fokozattal minősítette vissza Magyarországot, és emellett továbbra is negatív kilátást adott a besorolásnak.

Az elemző ezt túlzásnak tartja. Úgy véli, hogy a hitelminősítők még kivárhattak volna, hiszen a kormány februárra ígérte a strukturális reformokat. De úgy látszik ez a türelem jelenleg nincs meg a részükről, ugyanis a hitelminősítők továbbra sem látják azokat az intézkedéseket, amelyektől hosszú távon fenntarthatóvá válik az ország költségvetése. Azt hangsúlyozzák: a deficit elszállhat annak következtében, hogy a kormány csak átmeneti intézkedésekkel, például válságadókkal próbálja betömni a hiányt. Közép- és hosszú távon azonban egyértelműen további intézkedések kellenek ahhoz, hogy fenntarthatóvá váljon a költségvetés konszolidációja.

Suppan Gergely úgy véli: ami megerősítené Magyarország besorolását, az egyértelműen a strukturális reformok bejelentése lenne. Minden azon múlik, hogy mennyire lesznek hatásosak a beígért reformok. Amennyiben ezekkel valódi kiadáscsökkentést lehet elérni, akkor akár fordulhat is a kocka, és később az adósságok feljebb minősítése is elindulhat.

Kövesse valós időben a piacokat! Real-time árfolyamok ingyenes hozzáféréssel a nap 24 órájában! Kattintson!