A hiteltartozások megnövekedett terhei akadályozzák a lakossági megtakarítások gyarapítását a közép-európai régióban, de még a fejlettebb nyugat-európai országokban is. Ha váratlanul nagyobb összeghez jutnának, a magyarok és a románok megosztanák családjukkal
A hiteltartozások megnövekedett terhei akadályozzák a lakossági megtakarítások gyarapítását a közép-európai régióban, de még a fejlettebb nyugat-európai országokban is. Ha váratlanul nagyobb összeghez jutnának, meglévő terheik mérséklésére, illetve hosszútávon befektetésekre a németek és franciák fordítanák, a magyarok és a románok megosztanák családjukkal, a csehek és a lengyelek pedig nyaralásra költenének - olvasható az Aviva Életbiztosító kutatásában.
A magyar lakosság csaknem 60 százaléka egyetlen fillért sem tud megtakarításra fordítani egy átlagos évben. Romániában és Lengyelországban ez az arány még rosszabb: 70 százalék fölötti. A cseheknél viszont – hasonlóan a fejlett nyugat-európai országokhoz – ez az arány 30 százalék alatt marad − derül ki az Aviva Életbiztosító által az idei évben készített nemzetközi kutatásból, amely 11 európai országot, köztük a közép-európai régió több országát is vizsgálja, reprezentatív mintavétellel.
Akik megengedhetik, hogy félretegyenek, azok között Magyarországon kiugróan magas, 80 százalék közeli azok aránya, akik a jelenleginél többet már nem tudnak megtakarítani. Az eladósodottság oly mértékű, hogy a tárgyalt közép-európai országokban a lakosság több mint fele, míg Olaszországban és Franciaországban valamivel kevesebb, mint 50 százaléka nem rendelkezik elegendő megtakarítással egy váratlan esemény elhárítására.
Az okok között a már meglévő kölcsönök anyagi terhe előkelő helyen áll. Magyarországon, Csehországban és Romániában a megkérdezettek negyede hivatkozik erre, míg Franciaországban és Olaszországban is közel egyötödük említi a korábban felvett hiteleket. Ezzel összhangban az összes vizsgált országban a lakosság 50 vagy e feletti százaléka tartja túl magasnak jelenlegi tartozásának összegét.
Azok között, akik mégis meg tudnak takarítani, Magyarországon 53 százalék véli úgy, hogy pénzét bankban vagy különböző befektetésekben érdemes tartania. Ez egybecseng a fejlett országok lakosságának véleményével: Olaszországban 51, Franciaországban 69 százalék adta ugyanezt a választ. Romániában azonban még mindig jelentős lehet a párnacihában tartott készpénz-mennyiség vagy a pénzintézetek iránti bizalmatlanság, hiszen csak 36 százalék választaná a bankokat a megtakarításai során, míg Lengyelországban és Csehországban ötven százalék közeli ez az arány.
A lakosság mindenütt óvatos a befektetési lehetőségek mérlegelése során, vigyáz már megszerzett vagyonára. Kivétel nélkül minden vizsgált országban a garantált hozamot jelölték meg az első helyen, mint a legfontosabb szempontot a pénz fialtatásánál, a második helyen az alacsonyabb, de biztonságosabb megtérülést hozó kamatláb szerepelt.
A költési szokásokat is vizsgálta az Aviva kutatása: feltették azt a kérdést, hogy mire költenének az emberek, ha hirtelen éves jövedelmük háromszorosához jutnának. A közép-európai régió vizsgált országaiban az első három hely egyikén a lakásfelújítás áll. Magyarországon és Romániában az első helyen a barátokkal és családdal való megosztás szerepel, míg a csehek és a lengyelek a nyaralást is előre sorolták. Ezzel szemben Franciaországban és Olaszországban a hosszú távú megtakarítás és a meglévő tartozások mérséklése áll a válaszok fókuszában. Egyedül a lengyel válaszadók mondták nagyobb számban (17 százalék), hogy saját vállalkozásba kezdenének - olvasható az Aviva közleményében.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Már a standokon a Piac & Profit legfrissebb száma! Gyémánt, mint alternatív befektetési forma? Erről és számos más érdekes témáról olvashat a februári lapban. Körbejártuk a magánegészségügy kérdéseit, beszélgettünk az Erste Bank vezérigazgatójával, írtunk a kiberbiztonságról, de olvashat a Nemzetközi Beruházási Bankról is a magazinban.
A bennfentesek jegyzékének jogsértő módon történő összeállítása miatt, emellett a T-Systems anyacégével, a Magyar Telekom Nyrt.-vel szemben is hozott intézkedést az MNB.
Ami a költségvetés kiadásait akár több száz milliárd forinttal mérsékelné – állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországról kiadott legfrissebb jelentése. Az nem tartja jó ötletnek, hogy a büdzsé kizárólag belföldről finanszírozza magát, mivel a mélyponton lévő kockázati felárunk miatt a külföldi forrásbevonás most jóval olcsóbb.
Holnap lejár a banki azonosítás határideje, bajba kerülhet, aki ezt elmulasztja. Sok nyugdíjas és a külföldön élők is a veszélyeztetettek körébe tartoznak. Az első határidő idén június 26 volt, de mivel az érintettek egy nagyon jelentős hányada - több százezer magánszemély, illetve vállalkozás - késlekedett a procedúrával, a kormány úgy döntött, hogy október 31-ig meghosszabbítja az eredeti határidőt.
Javában folyik a munka a kormányzati színfalak mögött annak érdekében, hogy megvalósuljon a Varga Mihály által 2018 végén megjelölt cél: a január végén közel 5900 milliárd forintos lakossági állampapír-tulajdon öt év alatt megduplázódjon. A jelet a pénzügyminiszter tavaly novemberben adta meg, bejelentve egy újfajta, nyugdíj-előtakarékossági magyar állampapír kibocsátását.
Több mint 43 ezer magánszemély összességében immár csaknem 5 ezermilliárd forintos vagyonát fialtatta 2018 végén a 16 hazai privátbankári szolgáltatónál.
.jpg)
A hiteltartozások megnövekedett terhei akadályozzák a lakossági megtakarítások gyarapítását a közép-európai régióban, de még a fejlettebb nyugat-európai országokban is. Ha váratlanul nagyobb összeghez jutnának, a magyarok és a románok megosztanák családjukkal .jpg)
.jpg)
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
