Magyarországon az ingatlanpiac lejtmenete már a világgazdasági válságot megelőzően elindult, 2006-ban a költségvetési hiány és a belpolitikai válság bizonytalanná tették a hosszú távú kilátásokat, aminek következtében jelentősen visszaestek az ingatlanpiaci tranzakciószámok. A helyzetet súlyosbította a világválság begyűrűzése: a 2009 és 2013 közötti recesszió mélyen megrázta az akkor már gyenge lábakon álló hazai ingatlanpiacot.
Míg a lakáspiaci tranzakciószámok alapján a válság mélypontja 2012-re tehető, addig a reálárak tekintetében egy évvel később, 2013-ban mérték a legalacsonyabb értékeket - mondja Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Ezen a ponton a társasházi téglalakások tranzakcióinak száma a 2007-es átlagérték 40 százalékára, a családi házaké és a panellakásoké pedig a 2007-es átlagérték 49 százalékára esett vissza - folytatja a szakértő.
2013-ban a fővárosi téglalakások és családi házak négyzetméterárai egyaránt 7 százalékkal estek vissza 2007-hez képest, míg a panellakások esetében 15 százalékos árcsökkenés volt tapasztalható. Ugyanebben az időszakban a vidéki városokban a téglalakások és a panellakások négyzetméterárai átlagosan 5, illetve 12 százalékkal csökkentek. Legnagyobb mértékben a vidéki városokban található családi házak vesztettek értékükből: egy négyzetméter átlagosan 18 százalékkal került kevesebbe, mint a válság előtti években.
Az értékesítési idő 2013-ban átlagosan 58 nappal nőtt meg 2007-hez viszonyítva. Legkisebb mértékben a panellakások forgási ideje változott: a 30 nappal megnövekedett értékesítési idő azt mutatja, hogy erre a típusú ingatlanra ebben az időszakban is nagy mértékű kereslet irányult. Társasházak esetében 42 nappal növekedett meg az adásvételig eltelt idő, a családi házak értékesítése pedig közel 3 hónappal több időt vett igénybe a válság évei alatt – mondja Soóki-Tóth Gábor.
Az ingatlanpiac 2014-ben kezdett újra növekedni és az idei évben jellemző árak már megközelítik a 2008. évi szintet. Budapesten - ahol 2014 óta a legnagyobb mértékű áremelkedés történt - az árak meghaladják a válság előtti szintet, míg vidéken reálértéken az árak még elmaradnak a tíz évvel korábbi értékektől – mutat rá az Otthon Centrum elemzési vezetője.
Még mindig nincs meg a válság előtti szint
Az országosan mért tranzakciószámok azonban továbbra sem érték el a válság előtti szintet: átlagosan 20 százalékkal értékesítenek kevesebb ingatlant, mint 10 évvel korábban, de megyénként jelentős különbségek tapasztalhatók. Budapest kerületeiben az adásvételek száma még mindig a válság előtti érték 45-70 százaléka, ami elmarad a vidéken jellemző 90 százalékos értékkel szemben. A fővárosi tranzakciós értékek az országban egyedülálló módon az elmúlt 3 évben ismét csökkenésnek indultak és 2015-höz viszonyítva idén 3 ezerrel kevesebb adásvételt várnak a szakértők. A tranzakciós számok összesen 9 megyében tudták meghaladni a 2007-ben regisztrált értékeket, ezek közül is kiemelkedik Vas megye, ahol a tavalyi évben 250 százalékkal teljesítette túl az ingatlanpiac a válság előtti önmagát.
Az építőipar 2014 után kapott új lendületet, azonban az újépítésű lakások száma csak később, 2016-tól kezdett el nőni, arányaiban pedig továbbra is elmarad a 2007. évi szinttől. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy a válság előtti 16-17 ezer helyett jelenleg csupán 5-6 ezer lakás épült a vállalkozók által az utóbbi két évben – számol be az Otthon Centrum szakértője.
Estére valamennyire magára talált a magyar fizetőeszköz. 
