A koronavírus-járvány hatása a megjelenése után azonnal megjelent a lakáspiacon. Például a rövid távra kiadó lakáshotelek kihasználtsága drasztikusan csökkent, így megugrott az albérletpiaci kínálat. Kialakulni látszik egy új trend, a “karanténhatás”: a kijárási korlátozások miatt sokan otthoni karanténba kényszerültek, ennek eredményeként pedig országos szinten is átrendeződött a házak, lakások és nyaralók iránti kereslet - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.
Alapos átrendeződés
“A karanténhatás következtében megugrott a kertes, zöldövezetben található ingatlanok, elsősorban házak és nyaralók iránt érdeklődők súlya a lakóingatlanok iránti keresleten belül. Ezzel párhuzamosan a lakások iránt érdeklődők aránya pedig csökkent.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: Az eladó lakóingatlanok iránt összességében kevesebben érdeklődtek a járvány magyarországi megjelenése előtti, februári helyzethez viszonyítva, de az érdeklődések száma folyamatosan emelkedik a március közepén tapasztalt mélyponthoz képest.”
Az ingatlan.com adatai szerint ugyanis áprilisban országos kínálatban megtalálható lakóingatlanok iránt érdeklődők több mint 51 százaléka érdeklődött házak iránt, ez jóval meghaladja a járványt megelőző szinteket. Az idén februárban és tavaly áprilisban is csak 43-44 százalékos volt az arányuk a teljes keresleten belül. A nyaralók iránti kereslet szintén látványos növekedést mutat: a korábbi időszakokban 3-4 százalékos volt a súlyuk a keresleten belül, ez most áprilisban már 6 százalékra nőtt, tehát a másfélszeresére, duplájára emelkedett az arányuk. “A nyaralók esetében a növekedéshez hozzájárult, hogy tavasszal eleve többen érdeklődnek irántuk, de a bővülésben a karanténhatás is fontos szerepet játszhat” - tette hozzá Balogh László.
Így marad?
A mostani bizonytalan kilátások miatt azt még nem lehet látni, hogy mennyire lesz tartós a kertes házak - családi házak, nyaralók - népszerűsége, de a korábbi szintekhez képest valószínűleg hosszabb távon is erősebb érdeklődés figyelhető meg ezen ingatlanok iránt.
Ennek eredményeként pedig országos szinten olyan települések is felkerülhetnek a lakáspiaci térképre, amelyek eddig nem számítottak felkapottnak, vagy csak marginális szerepük volt. A trend erősödéséhez pedig akár a falusi csok is hozzájárulhat.
Drágulás, árcsökkenés, árak, tavak
Az ingatlan.com elemzéséből kiderül az is, hogy a nyaralórégiókban április végén mennyiért kínálták az eladók lakásokat, családi házakat és nyaralókat a tulajdonosok. A Velencei-tó partján lévő Gárdonyban április végén az eladó lakóingatlanok átlagos kínálati négyzetméterára 544 ezer forintot tett ki, Velencén pedig 507 ezer forintnál jártak, a februári szinthez képest mindkét ár lényegében stagnálást jelent. A gárdonyi településen lévő lakóingatlanok átlagos kínálati értéke 37 millió forint volt, ami viszont 5 százalékos csökkenést jelent, a velenceieké pedig maradt 44 millió forint.
A Balatonon vegyes a kép az az ingatlan.com árkörképe szerint. Balatonfüreden április végén 675 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, egy-egy eladó lakóingatlanért pedig átlagosan 65,5 millió forintot kértek, előbbi 1 százalékos, utóbbi 4 százalékos csökkenést jelent két hónapos távlatban. Siófokon viszont szerény drágulás látható februárhoz képest, az átlagos kínálati négyzetméterárak 1 százalékkal 610 ezer forintra, a lakóingatlanok átlagos értéke pedig ugyancsak 1 százalékkal 49,9 millió forintra emelkedtek. Ugyanakkor a Budapesthez legközelebb eső tóparti városok közé tartozó Balatonalmádiban drágulás ment végbe, a kínálati négyzetméterárak februárhoz képest 5 százalékkal 498 ezer forintra, az eladásra kínált lakóingatlanok átlagos értéke pedig 13 százalékkal közel 55 millióra emelkedett februárhoz viszonyítva.
Fájó pontként jellemezte az ágazatot a miniszter. 
