Alapvetően tájékozatlanok a devizahitelesek a fizetési nehézség esetén a helyzetük rendezését lehetővé tévő különféle megoldásokkal kapcsolatban – derül ki a Lakásfókusz ingatlanpiaci blog 500 devizahitelest érintő reprezentatív felmérésből. Az adósok gyakorlatilag csak két megoldást ismernek: az árfolyamgátat és a fizetési átütemezést a bankkal történő megállapodás alapján. A felmérés rámutat: a devizahiteleseket rövid távú szemlélet jellemzi, az olyan, hosszú távon is megnyugtató megoldások, mint a kisebb ingatlanba költözés, vagy az albérlet, nem részei a köztudatnak.
Az úgynevezett intézményes megoldások kiemelkedően magas említettségét önmagában jó jelnek tekintjük, hiszen arra utal, hogy a devizahitelesek aktívan foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy miként tudnának helyzetükön javítani. Ezek a rövid-közép távra szóló megoldások mindenképpen alkalmasak arra, hogy az igénybevételükkel az adósok lélegzetvételnyi időhöz jussanak, ami alatt helyrehozhatják anyagi helyzetüket” – értékeli az eredményeket Csernok Miklós, a Lakásfókusz blog szakértője. Véleménye szerint mindemellett nem szabad megfeledkezniük az adósoknak arról, hogy olyan megoldásokon is gondolkozzanak, amelyek véglegesen rendezhetik a helyzetüket, ez a felmérés eredményei szerint ugyanis jelenleg nem jellemző rájuk.
Összességében a válaszok alapján a fizetési gondokkal küzdő devizahitelesek elsősorban az állam segítségében bíznak, illetve abban, hogy a bankoktól további haladékot kaphatnak, szinte minimális, egy százalék alatti volt az olyan megoldások spontán említése, amelyekben komolyabb áldozatot kellene vállalnia az adósnak – például eladni a lakását, hogy kisebbe, vagy albérletbe költözzön. Az pedig, hogy a válaszadók 20 százaléka szerint nincs valós lehetőség a nehéz helyzetük megoldására, az általános elkeseredettség mellett azt is jelentheti, hogy az adósok egy része nem is próbál aktívan tájékozódni a rendelkezésre álló eszközök között.
Regionális eltérések
Érdekes eltérések mutatkoztak a devizahitelesek által adott különböző válaszok között a lakóhelyük földrajzi elhelyezkedésének függvényében. Az Észak-Kelet Magyarországon élők például átlagot meghaladó mértékben érzik úgy, hogy nincs reális alternatíva a problémáik megoldására, ami mutatja, hogy ezen a környéken lehet a legégetőbb a bajba jutott devizahitelesek kérdése. A bankkal kötött fizetési átütemezésben a leginkább az Észak-Dunántúlon lakók bíztak, közel 25 százalékuk említette ezt a lehetőséget, míg az országos átlag 20 százalék volt, legkevésbé pedig Észak-Kelet Magyarországon, itt kevesebb mint 18 százalékuk említette meg ezt lehetséges megoldásként. Az árfolyamgátat, mint potenciális megoldást legnagyobb arányban Dél-Dunántúlon, Dél-Kelet Magyarországon, illetve a Közép-Magyarország régióban lakó devizahitelesek említették meg.
A kutak magasabb árakban bíznak. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
