Az ingatlanok árát döntő mértékben elhelyezkedésük határozza meg. A pörgő piac és a magasabb ár a városokra jellemző, ám a fűtés típusa az összes településtípus esetében hasonlóképpen befolyásolja az ingatlan értékét.
Az épületek energetikai teljesítménye a hőszigeteléstől, a nyílászárók minőségétől és az energiaellátást garantáló gépészeti rendszertől függ. A szabványok az évek során folyamatosan szigorodtak, ami hatással volt az építés költségeire is. Ma a korábbi előírásnál majdnem kétszer vastagabb hőszigeteléssel burkolt homlokzat, illetve a drágább anyagok használata, de a megújuló energiaforrásokat használó gépészeti rendszerek beépítése is növeli az árakat.
Az se mindegy, hol van az ingatlan
Az Otthon Centrum szakértője szerint a fűtési mód nagymértékben függ a település méretétől, elhelyezkedésétől: „A használt lakások nagy részét Budapesten és a vidéki városokban is gázzal fűtik, míg a kisebb vidéki településeken jellemzően hagyományos fatüzelésű kályhák és kazánok biztosítanak meleget” – ismertette az Otthon Centrum felmérését Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető. Mint mondta, a gázfűtés a lakótelepeken és a régebbi családi házaknál leginkább konvektoros fűtést jelent, de ahogy fiatalodnak az ingatlanok, egyre gyakoribbá válnak központi kazánok. A legkorszerűbbek a füstgázzal távozó hőt is hasznosító kondenzációs típusok.
A fűtés és a lakóingatlanok ára között is kimutatható összefüggés. „Egyértelműen érezhető a használt ingatlanoknál, hogy a fűtési mód befolyásolja az árat” – hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor, aki megjegyezte: a hagyományos fatüzelésű megoldások jellemzően régebbi, kevésbé korszerű épületek sajátja, ahol nem csupán a fűtési mód, de a ház vagy lakás általános műszaki állapota is befolyásolja az árazást. Az Otthon Centrum statisztikai adatai szerint az év első kilenc hónapja alatt nem volt olyan településtípus, ahol a fűtés típusa ne jelentkezett volna az árban. A gázcirkó fűtéses családi házak az átlagos négyzetméterárnál 10-20 százalékkal magasabb áron keltek el, míg a faszén vagy vegyes tüzelésű otthonok négyzetmétere az átlagárhoz képest 20-40 százalékkal kevesebbet ért.
Népszerű a hőszivattyú
A vevők az újépítésű lakások esetében díjazzák igazán a korszerű fűtési rendszereket: legalábbis erre enged következtetni az a tendencia, amely szerint a gáz cirkó kazánnal felszerelt újépítésű ingatlanok a kategóriában megfigyelt átlagos négyzetméterárnál 5-10 százalékkal alacsonyabb áron keltek el. Ezzel szemben a korszerű hőszivattyús újépítésű lakások esetében az átlagos négyzetméterárnál 5 százalékkal magasabb árat is hajlandók fizetni a vevők. Budapest belvárosában sajátos helyzet, hogy a meglévő távhő-hálózatra kötnek rá az új lakóházak, ezzel is hozzájárulva a levegőszennyezés csökkentéséhez.
A megújuló energiaforrások fűtési célú felhasználása az elmúlt tíz évben vált népszerűvé. Főleg Budapesten alkalmaznak talajszondás rendszereket, ez a technológia főleg a társasházak esetében terjedt el: ebben az esetben a talaj mély rétegeinek egyenletes hőmérsékletét egy hőszivattyú segítségével használják fel fűtési energia előállítására. A talajszondás rendszer mellett a levegős hőszivattyúk terjednek a felsőbb kategóriás társasházak esetében, újabban pedig már a családi házaknál is egyre népszerűbb, mivel ezzel a műszaki megoldással a lakás fűtési költsége jelentősen csökkenthető, ugyanakkor a beépítése sokkal egyszerűbb, mint a talajszondás megoldásé.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 322,56 pontos, 0,41 százalékos emelkedéssel történelmi csúcson, 79 551,80 ponton zárt pénteken. 
