2018 harmadik negyedévében a lakásárak éves növekedési üteme az előző időszaki 20,8 százalékról 23,5 százalékra gyorsult a fővárosban az MNB lakásárindex legfrissebb értékei szerint.
A vidéki városokban a fővároshoz képest alacsonyabb, 17,3 százalékos nominális drágulás volt mérhető éves alapon. A községekben az országos átlagtól több mint 10 százalékponttal elmaradó, mindössze 5 százalékos átlagos éves lakásár növekedés volt a harmadik negyedévben nominális értelemben, amivel még tovább nőtt a kisebb és nagyobb településeken kialakult lakásárszint közti különbség.
|
| A nominális MNB-lakásárindex településtípusonként megbontva (2010 átlaga = 100%) |
2018 harmadik negyedévében az aggregált MNB lakásárindex szerint országos átlagban nominális alapon 3,3 százalékkal emelkedtek a lakásárak, míg az éves nominális növekedési ütem 15,7 százalékot ért el, szemben az előző negyedévben mért 16,7 százalékos értékkel.
Negyedéves adat: lassult az áremelkedés
Reálértelemben a lakásárak éves növekedési üteme országos átlagban 11,7 százalék volt a vizsgált időszakban. Budapesten és a vidéki városokban lassult a hazai lakásárak negyedéves növekedési üteme az előző időszakhoz képest, míg a községekben már az árak kis mértékű csökkenése volt megfigyelhető.
Budapesten 2018 harmadik negyedévében nominális alapon átlagosan 5 százalékkal drágultak a lakások, ami 1,5 százalékpontos mérséklődést jelent az előző negyedév dinamikájához képest. Az éves növekedési ütem ugyanakkor az előző negyedévben tapasztalthoz hasonlóan tovább gyorsult, a fővárosban mért 23,5 százalékos emelkedés már 7,8 százalékponttal múlja felül az átlagos országos lakásár-drágulás mértékét. A vidéki városokban a harmadik negyedévben 4,5 százalékkal drágultak a lakásárak az előző negyedévhez képest, így az éves nominális lakásár emelkedés meghaladta a 17 százalékot.
A községekben az előző negyedévhez képest 50 bázispontos lakásár csökkenés volt megfigyelhető. Ezzel az éves növekedési ütem mértéke is csak 5 százalékot ért el a kisebb településeken, ami egy jelentős lassulás az előző negyedévben tapasztalt, 11,9 százalékos éves áremelkedéshez képest. Heterogén képet mutat a negyedéves laksásár-dinamika az ország régiói között.
|
| A városokra vonatkozó nominális MNB-lakásárindex régiónként megbontva (2010 átlaga = 100%) |
A vizsgált időszakban az egyes régiókban a legnagyobb emelkedés a dél-dunántúli városok esetén volt (7,6 százalék). Ezt követték a dél-alföldi (6,4 százalék) és az észak-alföldi (5,4 százalék) városok. Az észak-magyarországi, közép-dunántúli, valamint nyugat-dunántúli városokban szintén emelkedtek a lakásárak negyedéves alapon, azonban ezekben a régiókban lassult a növekedés üteme az előző negyedévben megfigyelt dinamikához képest.
Belehúztak a dél-alföldi városok
Éves alapon a dél-alföldi városok mutatták a legintenzívebb dinamikát a harmadik negyedévben (19,9 százalék), amelyet a közép-dunántúli (19 százalék) és a dél-dunántúli (18,5 százalék) városok követtek. Összességében a növekedési ütem a nyugat-dunántúli városokon kívül valamennyi régió városaiban meghaladta az átlagos éves országos lakásár-drágulás mértékét. A lakásárak alakulását országos átlagban bemutató aggregált MNB lakásárindex nominális alapon 3,3 százalékkal nőtt 2018 harmadik negyedévében, ami 80 bázisponttal alacsonyabb az előző időszak növekedési üteménél.
Reál értelemben az aggregált MNB lakásárindex 2,6 százalékkal emelkedett a harmadik negyedévben, ami az előző időszakban tapasztalttal közel azonos negyedéves dinamikát jelent. Az aggregált index éves növekedési üteme nominálisan 15,7 százalékot, míg reál értelemben 11,7 százalékot tett ki 2018 harmadik negyedévében.
Jön a fele részben állami, fele részben önkormányzati BKK. 
