Már negyedik éve tart a lakásépítések folyamatos csökkenése. 2009-ben Budapesten még annyi lakás épült (10385), amennyi most az egész országban összesen. A válság előtt, 2008-ban 17 ezer lakást építettek a vállalkozások, 2012-ben alig több mint 3 ezret.
Egyszer majd csak elérjük a gödör fenekét
Az elmúlt évek gyors visszaesését követően a lakásépítések és az építési engedélyek száma 2012-ben lassuló ütemben csökkent. 2011-ben még 39, 2012-ben már csak 17 százalékkal maradt el az épített lakások száma a megelőző évitől. A kiadott új építési engedélyek esetében az egy évvel korábbi 28 százalékos csökkenés után 2012-ben valamivel mérsékeltebb, 15 százalékos visszaesést figyelhettünk meg.
Budapesten volt a legnagyobb zuhanás
Budapesten meredeken esett tovább a befejezett lakások száma. 2012-ben 48 százalékkal kevesebb lakást vettek használatba, mint egy évvel korábban. Bár a megyei jogú városok átlagában 18 százalékos növekedés következett be, az élénkülés valójában csak néhány városra korlátozódott. Csupán Szegeden és Debrecenben épült 300-nál, Kecskeméten 200-nál több lakás. A többi városban és a községekben a csökkenés átlagos mértékű volt.
Valamennyi településtípusban kevesebb új lakás építését tervezik, mint egy évvel korábban, azonban a legnagyobb mértékben, 32 százalékkal Budapesten esett vissza az új építési engedélyek száma.
2008-ig a kiadott építési engedélyek száma mindig jelentősen meghaladta az ugyanazon évben használatba vett lakásokét. Ez a helyzet 2009-ben megfordult, és két éven át az építési engedélyek száma alatta maradt a befejezett lakásokénak (mintegy 3500-zal). 2011-re a két mutató értéke közel azonos szintre esett és ez jellemző a 2012. évi adatokra is, amikor az eltérés elhanyagolható mértékű (40 lakás).
Szinte senki nem fektet már lakásépítésbe - bérlakások sem épülnek
|
Még Lakásvásár sem volt Tíz év után először maradt el 2012-ben az őszi budapesti Lakásvásár. 2002-ben 40 kiállítóval indult a sikerszéria, a csúcsot pedig 2005-2006 jelentette, amikor csaknem 200 kiállító kínálta portékáit. Legutóbb, 2012 tavaszán ismét csupán 40 kiállító vett részt a vásáron, jelezve, hogy a piac haldoklik - írják akkori közleményükben a szervezők. |
Az építtetői kör összetételét továbbra is a vállalkozások súlyának csökkenése jellemzi. Az általuk épített lakások aránya 35-ről 30 százalékra csökkent 2011 óta. A természetes személyek által épített lakások aránya ennek megfelelően 63-ról 68 százalékra emelkedett. Az országos átlag mögött jelentős területi különbségek alakultak ki: Budapesten, ahol egy évvel korábban még 52 százalékot tett ki, most mindössze 26 százalékot ért el a vállalkozói lakásépítés részesedése, ezzel szemben a megyei jogú városokban 16-ról 28 százalékra, a többi városban 28-ról 41 százalékra nőtt a vállalkozások által épített lakások aránya. A községekben tavaly az új lakások 4, idén 5 százalékát építtették vállalkozások. 2012-ben mindössze 60 lakás épült önkormányzati megbízásból.
Az építtetői kör átrendeződésével összhangban tovább csökkent az értékesítésre szánt lakások aránya (38-ról 33 százalékra), míg a saját használatra épített lakásoké nőtt (60-ról 64 százalékra). A korábban említett területi eltérések itt is megmutatkoznak. Budapesten 65, a községekben 17, a többi városban csupán 5 százalékkal esett vissza az értékesítésre épített lakások száma, míg a megyei jogú városokban 42 százalékkal nőtt. Bérbeadásra a lakások 3 százaléka épült, ez egy évvel korábban 2 százalék volt.
Minden 10. lakást a lakosság épít - leáldozott a lakóparkok kora
A lakásépítés kivitelezők szerinti megoszlása alig változott: jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások 50 százalékának, az egyéni vállalkozások a lakások 34 százalékát építették (2011-ben 53, illetve 31%). Az új lakások 12 (egy évvel korábban 11) százaléka lakossági kivitelezésben készült el.
Az újonnan épült lakóépületek között 60-ról 64 százalékra nőtt az új családi házak aránya, ugyanakkor a többszintes, többlakásos épületeké kisebb lett (34 helyett 27%). A lakóparki lakások aránya 4 (egy évvel korábban 3) százalékos volt.
107 négyzetméterre nőtt az átlag
2012-ben a használatba vett lakások átlagos alapterülete 107 m2 volt, ez 4 m2-rel több, mint korábban. A 100 m2-nél nagyobb alapterületű lakások aránya 42 százalékról 46 százalékra nőtt. A növekedés oka az építtetői kör átrendeződése, ugyanis a recesszióra a vállalkozások sokkal érzékenyebben reagálnak, ezért válság idején a saját használatra épített lakások felé tolódik el a hangsúly. S mivel ez utóbbiak alapterületei nagyobbak, mint a vállalkozások által építetteké, összességében az átlagterület nő.
A vizsgált időszakban 2183 lakás szűnt meg, 21 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. 377 üdülőépületben 534 üdülőegységet építettek, és 398 üdülőépületben 537 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 8 százalékkal csökkent, az engedélyezetteké ugyanennyivel nőtt. Az új üdülők átlagos alapterülete 82 m2, a tavalyinál 6 m2-rel nagyobb.
6099 új otthonra kértek engedélyt
A KSH adatai alapján kiadott új építési engedélyek alapján 6099 lakóépület és 6142 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 12 százalékos visszaesést, a nem lakóépületeknél 17 százalékos növekedést jelent.
A nem lakóépületek közül 9 százalékkal nőtt az ipari, 18 százalékkal a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 13 százalékkal csökkent.
Szijjártó Péter leköszönő külgazdasági és külügyminiszter volt a Telex vendége, az interjúban több téma is előkerült.
