Az észak-keleti peremkerületek (XV., XVI., XVII. kerület) nem egyenletesen fejlődtek az elmúlt évtizedekben. Annyi közös bennük, hogy zömmel családi házi övezetek ezek, lazább beépítéssel, bár egyes helyeken megjelentek a lakóparkoknak nevezett nagyobb társasházi projektek, amik egyesek szerint rontják az élhetőséget. Vannak lakótelepek is, de létezésük inkább kiemeli a környező családi házak előnyeit, semmit ártana a piac egészének. Az árak itt is megugrottak, de még elviselhető tartományban vannak - derül ki sorozatunk mostani részéből.

A nyugati határszél sokat fejlődött az elmúlt évtizedben, Szombathely mégis azzal küzd, hogy kicsi az új társasházi lakások kínálata. Az eladó családi házak állapota vegyes, csak a műszakilag a top kategóriába tartozók tudták megtartani árukat, a nem korszerűek eladói kénytelenek voltak nagyobbat engedni az árból, mint gondolták – derül ki sorozatunk mostani részéből.  

Szépen feljött a kerületek népszerűségi versenyében a XVIII. Egyes részeit Buda elit környékei is megirigyelhetik. Az árak azonban egyelőre nem tartanak ott, a belvárosi nyüzsgés is távolabb van és javulóban a kereskedelmi és szabadidős infrastruktúra, amik mind értéknövelő tényezők. Nézzük, mit mennyiért vehetünk vagy adhatunk el Imrén és Lőrincen!

Sokan költöztek a budai agglomerációba az elmúlt két évtizedben. Megindult azonban egy visszaáramlás is, mégha nem is tömeges, mert sok idő autóval bejönni a fővárosba. Sorozatunk újabb darabjában ismét számok és szempontok jönnek eladóknak és vevőknek.

Viszonylag alacsony, de az elmúlt 2-3 évben erősen megnőtt árak vannak a két szektorban. Egyre többen települnek ide, de megindult egy visszaáramlás is a fővárosba. A fejlesztések is drágítják ezt a körzetet, de ha vállalja valaki a felújtást, akkor most sokat alkudhat.   

Csökkent a kereslet, de az árak nőttek az agglomerációs lakáspiacon.

Sorozatunk újabb darabjában is a számokra és a szempontokra összpontosítunk. Jönnek a budai családi házak, amiknél vannak speciális információk is. 

Az újépítésű lakások ára erősen közelíti a budapesti értékeket.

Folyamatosan növekszik a kínálat a használt otthonoknál, a korszerűtleneknél már ősszel beindulhat az eltérő mértékű árcsökkenés.

A K&H elsőként a piacon, új, zöld lakáshitel termékkel jelentkezik az energiafelhasználásukat csökkenteni kívánó ügyfeleik számára. Egyedi megoldásként ugyanabban a szerződésben hitelezhető az ingatlan megvásárlása és felújítása is.

A hazai ingatlanpiacon az egyik legnagyobb arányú áremelkedés realizálódott Békés megyében. A Duna House idén január-augusztusi adatait alapul véve átlagosan 35 százalékkal drágultak az ottani házak és lakások. Az elmúlt 10 év tekintetében a panelotthonok értéke több mint kétszeresére emelkedett. 

Növekszik a kereslet és ez felhajtja az árakat - mondta munkatársunk a Trend fm hétfői adásában.

Egyelőre kevesen áldoznak arra, hogy új családi házukban az építés után részben megújuló forrásból fedezzék az energiaellátást. A társasházi beruházásokat indító cégek sem jeleskednek ebben. Nem feltétlenül a legmodernebb műszaki tartalommal dobták piacra a lakásokat és csak mostanában kezdenek megfelelni a szigorodó követelményeknek. A plusz költségeket természetesen igyekeznek beépíteni az árakba.

Már az első negyedévben is 3-5 százalékos drágulás volt és további, legalább ekkora áremelkedés jöhet a lakásoknál. Mindegy, hogy új vagy használtról van szó.

Közpénzből és magánforrásokból milliárdok áramlottak a Váli-völgy településeire az elmúlt 10 évben. Az érintett falvak szépen profitáltak ebből. Vajon lesz-e robbanásszerű fejlődés ezek nyomán az ingatlanpiacon? A választ az Mfor.hu cikkéből lehet megtudni. 

Ütemesen növekszik a családi házak ára a budapesti agglomerációban és egyes nagyvárosaink közvetlen környékén. A tavalyinál akár 5-8 százalékkal magasabb áron tudják eladni a tulajdonosok az ingatlanjaikat – emelte ki a lakáspiac ezen szegletének fejleményeit munkatársunk, Mester Nándor a Trend FM műsorában. 

Magyarországon nem Pannónia és az Alföld között vannak a törésvonalak. Sokkal rosszabb a helyzet. Felerősödött az ország különféle térségeinek egymástól való elszakadása. Budapest és agglomerációja, a középdunántúli és az északnyugati körzetek kiemelkedtek, de az ipari erőközpontokban a város és a vonzáskörzet közötti különbség is nőtt. Mindez lenyomatot hagy a lakásárakban, a drágulás minden településtípust érintett, sok tízezer embert vándorlásra kényszerítve. Az ipari-szolgáltatási beruházások ráerősítettek ezekre a folyamatokra és a különbségek további növekedését vetítik előre továbbá azt is, hogy a belső vándorlás miatt a végképp leszakadó körzetekben egyre kevesebb lesz a forgalomképes ingatlan. A kormány megpróbál milliárdokat pumpálni a kisebb körzetekbe is, de a számok alapján látható: ezzel sem tudja megakadályozni az ország sok részre szakadását.

Ingyenmilliókat osztogat a kormány a lakásvásárlóknak és felújítóknak. De csak januártól érhetők el ezek a támogatások. Rossz hír a vásárlóknak, hogy az eladást nem sürgető tulajdonosok is kapcsolnak, és már idén feljebb vihetik a keresett romos családi házak árát, főleg az agglomerációban. Így a sok friss pénz biztosan nem ér majd annyit, mint ami a bankókra van írva.

Választási célt szolgáló kezdeményezések vagy átgondolt döntések azok, amiket csöpögtetve tett közzé a kormány az elmúlt napokban a lakáspiac feltámasztására? A kételyekre és a várható következményekre is igyekszik rávilágítani a Hét videójában munkatársunk. 

Milliárdokat költ az állam arra, hogy hiteles iránymutatást adjon a családoknak nemzeti karakterű házuk felépítéséhez. A Kádár-kockákat váltó tornácos mintatervekhez mindenki ingyen juthatna hozzá. De persze van azért, aki náluk is jobban jár.

A kibővített családi otthonteremtési kedvezmény és a kedvező piaci környezet kiváló lehetőséget kínál a családi házak értékesítésére. A legjobban azok járnak, akik Sopronban, Székesfehérváron vagy Debrecenben rendelkeznek ingatlannal, mivel ezekben a városokban sorban 258, 251 és 240 ezer forintot ért egy családi ház négyzetmétere tavaly.

A magyarok lakásvásárlási szokásai elsősorban élethelyzetük megváltozásához igazodnak. Azt gondolhatnánk, hogy a család bővülésével párhuzamosan válhat legégetőbbé a négyzetméterek növelése, azonban még azok számára sem biztos, hogy ez csak családi ház vásárlásával vagy építésével oldható meg, akik ezt megengedhetik maguknak.

A legtöbb magyar még mindig a családi házat helyezi előtérbe, ezzel azonban több probléma is van.

Javában benne járunk a nyárban, ebben a hőségben sokan elgondolkodnak egy medencés ház vásárlásán.

A lottó ötöst mindenki elkölti legalább egyszer, legalábbis fejben. Álmodozni mindenképp érdemes, hiszen ha ekkora vagyon szakad a nyakunkba, azt érdemes jól elkölteni – például lakásra fordítani. A magyar emberek majdnem fele azonnal elköltözne jelenlegi otthonából, ha ennyi pénzt nyerne, mintegy ötödük ráadásul biztosan külföldön kezdene új életet – derül ki az Otthon Térkép online felméréséből.

Megszűnik a kémények kötelező ellenőrzése.

Nem kellene engedély a fúrt kúthoz. Ez még csak javaslat, de ha kormánypárti képviselők terjesztik be, valószínűleg is fogadják.

Belátható időn belül bezárul az M0-ás körgyűrű: a tervek szerint 2022-re megépülhet a Megyeri-híd budai hídfőjétől az M1-es autópályáig tartó pályaszakasz is. Hogyan hat az érintett települések ingatlanáraira a beruházás? Ma még óriási eltérések vannak a négyzetméterárakban: Telkiben 430 ezer forintos, míg a tőle alig 7 km-re fekvő Perbálon 160 ezres négyzetméter áron kapható ház.

Nem tetszik az államfőnek a kötelező kéményseprés eltörlése.

Jókorát drágulhatnak a biztosítások az új kéményseprési törvény miatt.

A legtöbb családiház-építés sokkal tovább tart és sokkal többe kerül, mint azt az emberek többsége gondolná, méghozzá még a precíz németeknél is. Nem árt ráhagyni egy kicsit, hogy ne kerüljünk bajba. Az alacsony kamatok viszont nagyon sok embert motiválnak az építkezésre.

A magyarok 90 százaléka társasházi lakást vagy családi házat keres. Elsősorban a nagyobb, 2-3 szobás ingatlanokra lenne igény, többségünk pedig a fővárosban próbálna szerencsét. Külföldiekből kevés van a piacon, de a legnagyobb arányban épp egy szomszédos országból próbálnak Magyarországra költözni. Az Otthon Centrum elemzéséből kiderül, kicsodák.

A lakásokhoz képest bonyolultabb ügy egy családi ház megvétele vagy eladása, ugyanis sokkal több tényezőre kell figyelni. Bár négyzetméteráruk alacsonyabb a lakásokénál, de a nagyobb alapterület miatt nem feltétlenül jelentenek kisebb kiadást. Cserébe viszont jobb körülményeket nyújtanak.

Egyre népszerűbbé válik agglomerációban lakni, a Duna House felmérése szerint is. Az elmúlt három évben jócskán megugrott az agglomerációs családi házak ára négyzetméterenként is, ugyanakkor például a panellakások még mindig durvábban drágulnak. De kik keresik az agglomerációs házakat?

Új korszak kezdődik a második félévben az ingatlanpiacon: az új fejlesztési hullám elején elindított beruházások "beérnek", elkészülnek, végre közelíti a kínálat a keresletet. Bár továbbra is a fővárosban épül a legtöbb lakóingatlan, a vidéki városokban is komoly fellendülést láthatunk - ez pedig külön jót tesz a piaci egyensúlynak. Vidéken főleg családi házak épülnek.

Az elmúlt hónapokban folyamatosan növekedett a nagyméretű családi házak száma a piacon, egyre többen szeretnének megszabadulni a túl nagy ingatlanuktól. Az átlagos kínálati négyzetméterár 222 ezer forint, amit akkor lehet jelentősen meghaladni, ha komplex korszerűsítésen esett át az épület – derült ki az Otthontérkép.hu legfrissebb elemzéséből.

A megfelelően hőszigetelt családi házakat átlagosan 15 százalékkal drágábban lehet értékesíteni, mint a szigetelés nélkülieket. Egy 100 négyzetméteres házért így akár 3 millió forinttal is többet kaphatunk. Ráadásul amíg benne lakunk, a rezsin is spórolunk – a Knauf Insulation és az Otthontérkép.hu összegyűjtötte az okokat, amikért mindenképp megéri energiatakarékossá tenni a házat.

Ezrével adják ki a lakásépítési engedélyeket (vagy fogadják az egyszerűsített bejelentéseket), ám Budapesten mégis évek óta nem látott gyenge adat érkezett az első negyedévben megépült lakásokról. Míg ugyanis országszerte a családi házak hoznak szép növekedést, Budapesten a lakóparki lakások épülnek ezrével - ha több nagyprojekt egyszerre fejeződik be, akkor lesz igazi robbanás az adatokban.

Egy friss elemzés szerint, bár a budapesti családi házak átlagos négyzetméterára mintegy 9 százalékkal nőtt egy év alatt, ennél sokkal nagyobb drágulásra is volt példa a fővárosi agglomerációban és vidéken is. Ezzel párhuzamosan az értékesítési idő nőtt a tavalyi évhez képest, a leggyorsabban a budapesti családi házak találnak gazdára, a leglassabban pedig a községbeliek kelnek el.

Megjött a csoktól az építkezési kedv.

Ötmilliárdot ad a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Otthon Melege Program folytatásaként a családi házak energetikai korszerűsítésére.

Jövő tavasszal folytatódik az Otthon Melege program.

Tavaly a családi házak piacát is megcsapta a változás szele: míg másfél-két évvel korábban az ingatlanközvetítők még egy kezükön meg tudták számolni, hogy mennyi családi házat adnak el egy évben, ma már határozottan erős a kereslet. De mi az, ami különösen keresett, mit lehet könnyebben eladni?

A Borbás Péter építész tervei alapján Szentendrén épült ökologikus családi ház nyerte idén az Év háza országos építészeti pályázat díját.

Korszerűtlen családi házak felújítására lehet pályázni jövő tavasztól.

Ha azt hiszi, végleg beszakadtak az ingatlanárak és már nincs megállás, csak a csillagos ég, akkor lehet, hogy téved. A következő két negyedévben egyre többen dönthetnek úgy, hogy eladják lakásukat, a megnövekedett kínálat pedig az árakat is kordában tartja. Ugyanez azonban nem mondható el az albérletekről.

Szakemberek szerint a tervezett támogatás nem elég az energiafogyasztás 8 százalékos csökkenéséhez.

Míg tavaly az első félévben alig kaptak megrendelést a készházépítők, az idén júliusig 50 családi házra kötöttek szerződést.