A legnagyobb drágulást az eddig relatíve olcsóbb panellakásoknál mérte az Otthon Centrum.

Budapest déli agglomerációjának egyes településein már a főváros külső körzeteiben jellemző házárakkal találkozunk. A fővárosból való kiáramlás és a távolabbi megyékből jövő beáramlás továbbra is erős ebbe a térségbe, ami felerősíti a keresletet, tovább emelve az árakat. Ugyanakkor a közlekedési infrastruktúra erős lemaradásban van, Érden és Szigetszentmiklóson a túlépítettség jelei láthatók, az önkormányzatok már adminisztratív eszközökkel korlátozzák a betelepülést.

Elvileg azt gondolhatnánk, hogy az árvizek pusztító hatással vannak az ingatlanárakra is. De a közvetítők szerint az elmúlt 25-30 évben ez nem következett be és a mostani árvíz utóhatása sem lesz ilyen. Az viszont biztos, hogy a vevőjelöltek jobban megnézik, mennyire strapabíró egy adott lakóingatlan az ártereken vagy az ahhoz közeli településrészeken – derül ki sorozatunk mostani részéből.

Aki nem tudná, annak segítünk: a XVI. kerületben összekapaszkodott öt település (Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom) egy jelentősebb részét szokták így nevezni. Vannak, akik szerint Zugló érdemli ki ezt a címet, mások a József Attila lakótelepet is ennek hívják, de mi maradunk a legelsőnél, vagyis a XVI. kerületnél, az jobban betagozódott az ingatlanos szakmai világba, így sorozatunkba is.

A Balaton északi partjának középső részén mintha megállt volna az idő. Alig van ingatlanforgalom, az árak is befagytak, mert a tulajdonosok nem nagyon akarnak engedni. A drágasági versenyt egyelőre Aszófő nyeri, de ott liheg a nyakán Balatonszepezd és kicsit lemaradva a Badacsony alja – derül ki sorozatunk mostani részéből.

Jön a harmadik akkugyár Gödre, de nem jönnek a vásárlók. Legalábbis semmi nem mutat arra, hogy megfordulna az a csökkenő tranzakciós trend, ami épp a Samsung odatelepülése, vagyis a 2010-es évek vége óta tart. Elfogytak az akkorra megépített új otthonok, újak alig jöttek helyükbe, viszont lassan, de folyamatosan növekszik a használt házak kínálata. Ez még nem menekülés, de vannak már olyanok, akik nem kérnek a környezetszennyezésből, ráadásul úgy érzik, ingatlanuk értéke is megsínyli ezt, így jobb most kiszállni – derül ki sorozatunk mostani részéből.

Az észak-keleti peremkerületek (XV., XVI., XVII. kerület) nem egyenletesen fejlődtek az elmúlt évtizedekben. Annyi közös bennük, hogy zömmel családi házi övezetek ezek, lazább beépítéssel, bár egyes helyeken megjelentek a lakóparkoknak nevezett nagyobb társasházi projektek, amik egyesek szerint rontják az élhetőséget. Vannak lakótelepek is, de létezésük inkább kiemeli a környező családi házak előnyeit, semmit ártana a piac egészének. Az árak itt is megugrottak, de még elviselhető tartományban vannak - derül ki sorozatunk mostani részéből.

A nyugati határszél sokat fejlődött az elmúlt évtizedben, Szombathely mégis azzal küzd, hogy kicsi az új társasházi lakások kínálata. Az eladó családi házak állapota vegyes, csak a műszakilag a top kategóriába tartozók tudták megtartani árukat, a nem korszerűek eladói kénytelenek voltak nagyobbat engedni az árból, mint gondolták – derül ki sorozatunk mostani részéből.  

Szépen feljött a kerületek népszerűségi versenyében a XVIII. Egyes részeit Buda elit környékei is megirigyelhetik. Az árak azonban egyelőre nem tartanak ott, a belvárosi nyüzsgés is távolabb van és javulóban a kereskedelmi és szabadidős infrastruktúra, amik mind értéknövelő tényezők. Nézzük, mit mennyiért vehetünk vagy adhatunk el Imrén és Lőrincen!

Sokan költöztek a budai agglomerációba az elmúlt két évtizedben. Megindult azonban egy visszaáramlás is, mégha nem is tömeges, mert sok idő autóval bejönni a fővárosba. Sorozatunk újabb darabjában ismét számok és szempontok jönnek eladóknak és vevőknek.

Viszonylag alacsony, de az elmúlt 2-3 évben erősen megnőtt árak vannak a két szektorban. Egyre többen települnek ide, de megindult egy visszaáramlás is a fővárosba. A fejlesztések is drágítják ezt a körzetet, de ha vállalja valaki a felújtást, akkor most sokat alkudhat.   

Csökkent a kereslet, de az árak nőttek az agglomerációs lakáspiacon.

Sorozatunk újabb darabjában is a számokra és a szempontokra összpontosítunk. Jönnek a budai családi házak, amiknél vannak speciális információk is. 

Az újépítésű lakások ára erősen közelíti a budapesti értékeket.

Folyamatosan növekszik a kínálat a használt otthonoknál, a korszerűtleneknél már ősszel beindulhat az eltérő mértékű árcsökkenés.

A K&H elsőként a piacon, új, zöld lakáshitel termékkel jelentkezik az energiafelhasználásukat csökkenteni kívánó ügyfeleik számára. Egyedi megoldásként ugyanabban a szerződésben hitelezhető az ingatlan megvásárlása és felújítása is.

A hazai ingatlanpiacon az egyik legnagyobb arányú áremelkedés realizálódott Békés megyében. A Duna House idén január-augusztusi adatait alapul véve átlagosan 35 százalékkal drágultak az ottani házak és lakások. Az elmúlt 10 év tekintetében a panelotthonok értéke több mint kétszeresére emelkedett. 

Növekszik a kereslet és ez felhajtja az árakat - mondta munkatársunk a Trend fm hétfői adásában.

Egyelőre kevesen áldoznak arra, hogy új családi házukban az építés után részben megújuló forrásból fedezzék az energiaellátást. A társasházi beruházásokat indító cégek sem jeleskednek ebben. Nem feltétlenül a legmodernebb műszaki tartalommal dobták piacra a lakásokat és csak mostanában kezdenek megfelelni a szigorodó követelményeknek. A plusz költségeket természetesen igyekeznek beépíteni az árakba.

Már az első negyedévben is 3-5 százalékos drágulás volt és további, legalább ekkora áremelkedés jöhet a lakásoknál. Mindegy, hogy új vagy használtról van szó.

Közpénzből és magánforrásokból milliárdok áramlottak a Váli-völgy településeire az elmúlt 10 évben. Az érintett falvak szépen profitáltak ebből. Vajon lesz-e robbanásszerű fejlődés ezek nyomán az ingatlanpiacon? A választ az Mfor.hu cikkéből lehet megtudni. 

Ütemesen növekszik a családi házak ára a budapesti agglomerációban és egyes nagyvárosaink közvetlen környékén. A tavalyinál akár 5-8 százalékkal magasabb áron tudják eladni a tulajdonosok az ingatlanjaikat – emelte ki a lakáspiac ezen szegletének fejleményeit munkatársunk, Mester Nándor a Trend FM műsorában. 

Magyarországon nem Pannónia és az Alföld között vannak a törésvonalak. Sokkal rosszabb a helyzet. Felerősödött az ország különféle térségeinek egymástól való elszakadása. Budapest és agglomerációja, a középdunántúli és az északnyugati körzetek kiemelkedtek, de az ipari erőközpontokban a város és a vonzáskörzet közötti különbség is nőtt. Mindez lenyomatot hagy a lakásárakban, a drágulás minden településtípust érintett, sok tízezer embert vándorlásra kényszerítve. Az ipari-szolgáltatási beruházások ráerősítettek ezekre a folyamatokra és a különbségek további növekedését vetítik előre továbbá azt is, hogy a belső vándorlás miatt a végképp leszakadó körzetekben egyre kevesebb lesz a forgalomképes ingatlan. A kormány megpróbál milliárdokat pumpálni a kisebb körzetekbe is, de a számok alapján látható: ezzel sem tudja megakadályozni az ország sok részre szakadását.

Ingyenmilliókat osztogat a kormány a lakásvásárlóknak és felújítóknak. De csak januártól érhetők el ezek a támogatások. Rossz hír a vásárlóknak, hogy az eladást nem sürgető tulajdonosok is kapcsolnak, és már idén feljebb vihetik a keresett romos családi házak árát, főleg az agglomerációban. Így a sok friss pénz biztosan nem ér majd annyit, mint ami a bankókra van írva.

Választási célt szolgáló kezdeményezések vagy átgondolt döntések azok, amiket csöpögtetve tett közzé a kormány az elmúlt napokban a lakáspiac feltámasztására? A kételyekre és a várható következményekre is igyekszik rávilágítani a Hét videójában munkatársunk. 

Milliárdokat költ az állam arra, hogy hiteles iránymutatást adjon a családoknak nemzeti karakterű házuk felépítéséhez. A Kádár-kockákat váltó tornácos mintatervekhez mindenki ingyen juthatna hozzá. De persze van azért, aki náluk is jobban jár.

A kibővített családi otthonteremtési kedvezmény és a kedvező piaci környezet kiváló lehetőséget kínál a családi házak értékesítésére. A legjobban azok járnak, akik Sopronban, Székesfehérváron vagy Debrecenben rendelkeznek ingatlannal, mivel ezekben a városokban sorban 258, 251 és 240 ezer forintot ért egy családi ház négyzetmétere tavaly.

A magyarok lakásvásárlási szokásai elsősorban élethelyzetük megváltozásához igazodnak. Azt gondolhatnánk, hogy a család bővülésével párhuzamosan válhat legégetőbbé a négyzetméterek növelése, azonban még azok számára sem biztos, hogy ez csak családi ház vásárlásával vagy építésével oldható meg, akik ezt megengedhetik maguknak.

A legtöbb magyar még mindig a családi házat helyezi előtérbe, ezzel azonban több probléma is van.

Javában benne járunk a nyárban, ebben a hőségben sokan elgondolkodnak egy medencés ház vásárlásán.

A lottó ötöst mindenki elkölti legalább egyszer, legalábbis fejben. Álmodozni mindenképp érdemes, hiszen ha ekkora vagyon szakad a nyakunkba, azt érdemes jól elkölteni – például lakásra fordítani. A magyar emberek majdnem fele azonnal elköltözne jelenlegi otthonából, ha ennyi pénzt nyerne, mintegy ötödük ráadásul biztosan külföldön kezdene új életet – derül ki az Otthon Térkép online felméréséből.

Megszűnik a kémények kötelező ellenőrzése.

Nem kellene engedély a fúrt kúthoz. Ez még csak javaslat, de ha kormánypárti képviselők terjesztik be, valószínűleg is fogadják.

Belátható időn belül bezárul az M0-ás körgyűrű: a tervek szerint 2022-re megépülhet a Megyeri-híd budai hídfőjétől az M1-es autópályáig tartó pályaszakasz is. Hogyan hat az érintett települések ingatlanáraira a beruházás? Ma még óriási eltérések vannak a négyzetméterárakban: Telkiben 430 ezer forintos, míg a tőle alig 7 km-re fekvő Perbálon 160 ezres négyzetméter áron kapható ház.

Nem tetszik az államfőnek a kötelező kéményseprés eltörlése.

Jókorát drágulhatnak a biztosítások az új kéményseprési törvény miatt.

A legtöbb családiház-építés sokkal tovább tart és sokkal többe kerül, mint azt az emberek többsége gondolná, méghozzá még a precíz németeknél is. Nem árt ráhagyni egy kicsit, hogy ne kerüljünk bajba. Az alacsony kamatok viszont nagyon sok embert motiválnak az építkezésre.

A magyarok 90 százaléka társasházi lakást vagy családi házat keres. Elsősorban a nagyobb, 2-3 szobás ingatlanokra lenne igény, többségünk pedig a fővárosban próbálna szerencsét. Külföldiekből kevés van a piacon, de a legnagyobb arányban épp egy szomszédos országból próbálnak Magyarországra költözni. Az Otthon Centrum elemzéséből kiderül, kicsodák.

A lakásokhoz képest bonyolultabb ügy egy családi ház megvétele vagy eladása, ugyanis sokkal több tényezőre kell figyelni. Bár négyzetméteráruk alacsonyabb a lakásokénál, de a nagyobb alapterület miatt nem feltétlenül jelentenek kisebb kiadást. Cserébe viszont jobb körülményeket nyújtanak.

Egyre népszerűbbé válik agglomerációban lakni, a Duna House felmérése szerint is. Az elmúlt három évben jócskán megugrott az agglomerációs családi házak ára négyzetméterenként is, ugyanakkor például a panellakások még mindig durvábban drágulnak. De kik keresik az agglomerációs házakat?

Új korszak kezdődik a második félévben az ingatlanpiacon: az új fejlesztési hullám elején elindított beruházások "beérnek", elkészülnek, végre közelíti a kínálat a keresletet. Bár továbbra is a fővárosban épül a legtöbb lakóingatlan, a vidéki városokban is komoly fellendülést láthatunk - ez pedig külön jót tesz a piaci egyensúlynak. Vidéken főleg családi házak épülnek.

Az elmúlt hónapokban folyamatosan növekedett a nagyméretű családi házak száma a piacon, egyre többen szeretnének megszabadulni a túl nagy ingatlanuktól. Az átlagos kínálati négyzetméterár 222 ezer forint, amit akkor lehet jelentősen meghaladni, ha komplex korszerűsítésen esett át az épület – derült ki az Otthontérkép.hu legfrissebb elemzéséből.

A megfelelően hőszigetelt családi házakat átlagosan 15 százalékkal drágábban lehet értékesíteni, mint a szigetelés nélkülieket. Egy 100 négyzetméteres házért így akár 3 millió forinttal is többet kaphatunk. Ráadásul amíg benne lakunk, a rezsin is spórolunk – a Knauf Insulation és az Otthontérkép.hu összegyűjtötte az okokat, amikért mindenképp megéri energiatakarékossá tenni a házat.

Ezrével adják ki a lakásépítési engedélyeket (vagy fogadják az egyszerűsített bejelentéseket), ám Budapesten mégis évek óta nem látott gyenge adat érkezett az első negyedévben megépült lakásokról. Míg ugyanis országszerte a családi házak hoznak szép növekedést, Budapesten a lakóparki lakások épülnek ezrével - ha több nagyprojekt egyszerre fejeződik be, akkor lesz igazi robbanás az adatokban.

Egy friss elemzés szerint, bár a budapesti családi házak átlagos négyzetméterára mintegy 9 százalékkal nőtt egy év alatt, ennél sokkal nagyobb drágulásra is volt példa a fővárosi agglomerációban és vidéken is. Ezzel párhuzamosan az értékesítési idő nőtt a tavalyi évhez képest, a leggyorsabban a budapesti családi házak találnak gazdára, a leglassabban pedig a községbeliek kelnek el.

Megjött a csoktól az építkezési kedv.

Ötmilliárdot ad a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Otthon Melege Program folytatásaként a családi házak energetikai korszerűsítésére.

Jövő tavasszal folytatódik az Otthon Melege program.