Egy készülő ház. (Kép forrása: MTI)

A magyarországi lakóingatlan-piacon belül a lakások piacán a legnagyobb a kínálat, de a családi házak piaca is élénknek mondható. Ez nem meglepő annak fényében, hogy a vevők jelentős része családi házba tart. A KSH legutóbbi felmérése szerint költözést tervezők 12 százalékának a legfontosabb tényezőként említette azt, hogy családi házban szeretne lakni. A családi házak országos piaca meglehetősen változatos képet mutat, országszerte sok településen emelkedtek az árak tavaly februárhoz képest - derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből.

Olcsóbb községek, drágább városok

Az elemzés településtípusonként is vizsgálta az átlagos négyzetméterárakat, így kiderült, hogy csak a községekben csökkent a családi házak átlagos négyzetméterára, 1 százalékkal 95 ezer forintra. Ezzel szemben a városokban áremelkedés ment végbe az elmúlt egy évben. A megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban átlagosan 8 százalékkal 199 ezer forintra emelkedett a családi házak négyzetméterára a kínálati piacon, ezzel párhuzamosan a vidéki városokban 2 százalékkal 140 ezer forintra emelkedett az átlagár.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a községekben látható minimális árcsökkenés nem meglepő és beleillik az elmúlt évek ingatlanpiaci trendjébe.

“A vidéki községekből egyre többen szeretnének a közelebbi vagy távolabbi városba költözni, ugyanakkor az ottani ingatlanok iránt visszafogott a kereslet. Közben pedig a városokban egyre többen szeretnének lakást vagy családi házat vásárolni” - tette hozzá a szakember.

Ezt a trendet alátámasztja az értékesítési idő alakulása. Az ingatlan.com adatai szerint egy családi házat átlagosan 170 nap alatt lehetett eladni. A leggyorsabban a budapesti házak keltek el, átlagosan 139 nap alatt találtak gazdára. Ezzel szemben a községekben lévő családi házak eladása akár háromnegyed évig is eltarthat, a megyeszékhelyeken és vidéki nagyvárosokban átlagosan 150-160 napig tarthat az értékesítés.

Balogh László azt is elmondta, hogy a lakások piacához hasonlóan valamennyi településtípuson nőtt az értékesítési idő a tavalyi évhez képest. Ráadásul a családi házakra általánosságban is igaz, hogy ezekre lassabban érkeznek a vevők, mint a lakások esetében.

Budapest lemaradásban

A családi házak országos piacán Budapesten idén februárban 320 ezer forint volt a családi házak átlagos négyzetméterára a kínálati piacon, ami 9 százalékos áremelkedést jelent. A fővároson belül azonban a különböző kerületekben nagyon eltérőek az árak, a budai kerületekben az átlagos négyzetméterár 500-700 ezer forintot is elérheti, miközben a pesti oldal külső kerületeiben jóval alacsonyabb átlagárak vannak, a XVIII. és XXIII. kerületben például 281 ezer, illetve 227 ezer forintért kínálták a családi házakat. A fővárosi családi házak 9 százalékos drágulásánál jóval nagyobb tempójú drágulás következett be több megyeszékhelyen is. Szekszárd és Kecskemét könyvelhette el a legjelentősebb áremelkedést, mindkét városban 24-24 százalékkal 180 ezer forintra, illetve 247 ezer forintra drágult a családi házak négyzetmétere az elmúlt egy évben.

A harmadik helyen álltak az ingatlan.com elemzése szerint a veszprémi családi házak, amelyek négyzetméterára tavaly február óta 15 százalékkal 244 ezer forintra emelkedett. Ugyanakkor Szolnokon, Békéscsabán és Zalaegerszegen 8-10 százalékkal 131-165 ezer forintra mérséklődött az átlagos négyzetméterár a családi házak piacán.

Agglomerációs toplista

Országos szinten is kiemelkedő drágulást ért el több település a fővárosi agglomerációban. Dunakeszi vezeti ezt az listát: az ottani családi házak átlagos négyzetméterára 42 százalékkal 365 ezer forintra emelkedett. Törökbálint volt a második 36,2 százalékos drágulással, így az átlagos négyzetméterár 346 ezer forintra nőtt, a harmadik pedig Budakeszi, ahol 35,7 százalékkal 353 ezer forintra nőttek. A legdrágább három település az idén februárban Nagykovácsi, Budaörs és Dunakeszi volt, 365-398 ezer forintba került átlagosan egy négyzetméter.

“Nagykovácsiban ráadásul úgy nőttek az árak, hogy a kínálat is bővült, azaz nőtt az eladásra hirdetett családi házak száma” - mondta Balogh László.

Gödöllőn, Gyálon és Gödön csökkentek az átlagárak egy év alatt, mégpedig 5-20 százalékkal, így egy négyzetméter 203-274 ezer forintot tett ki most februárban. A legolcsóbb három agglomerációs település pedig Vecsés, Kerepes és Szigethalom, utóbbiaknál 180-198 ezer forint volt az átlag.

Stabil maradhat a családi házak piaca

Az ingatlan.com előrejelzése szerint a nagyvárosokban, fővárosban és az agglomerációban továbbra is stabil kereslet várható a családi házak piacán. Az árak alakulása már érdekesebb, erre nehéz prognózist adni, ha egy-egy településen nagyon megugranak az árak, akkor a vevőjelöltek másik, olcsóbb települést választhatnak maguknak. Balogh László az árak alakulásáról azt is elmondta, hogy a családi házaknál alacsonyabb a négyzetméterár, mint az azonos lokációban lévő lakásoknál, de előbbiekből jellemzően nagyobb alapterületűeket vásárolnak. Fontos az is, hogy a legnépszerűbb, központi városrészekben lévő - akár kisebb alapterületű - lakások árából sokszor kijöhet egy nagyobb alapterületű családi ház a külső kerületekben vagy az agglomerációban. Az ingatlan.com szakembere szerint emiatt a városok központja felé tartók mellett megfigyelhető egy tábor, akik pont ellentétes irányban keresnek maguknak lakóingatlant, jellemzően családi házat.