A felmérés szerint országos átlagban minden ötödik családi házat tüntetnek fel energiatakarékosként, vagyis megfelelően hőszigeteltként. Érdekesség ugyanakkor, hogy az észak-keleti országrészben több hirdető utal ingatlanának energiahatékonyságára. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a hirdetések 28,9 százalékában, Hajdú-Bihar megyében 28,5, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 23,6, Bács-Kiskun megyében pedig a hirdetések 30 százalékában jelzik a tulajdonosok, hogy a ház hőszigetelt, vagy, hogy rendelkezik energiahatékonysági tanúsítvánnyal.
Fontos ugyanakkor, hogy ezekben a megyékben az átlagosnál rosszabb az ingatlanállomány, így a hőszigetelés megléte fontosabb, és nagyobb árfelhajtó hatással is bír, tudta meg a Privátbankár.hu. Míg a hőszigetelés nélküli családi házakat országosan, átlagosan 204.000 forintos négyzetméteráron lehet értékesíteni, addig a hőszigetelt ingatlanok 15 százalékkal magasabb, négyzetméterenként 233.000 forintos átlagáron kelnek el. Ahol rosszabb az ingatlanok minősége, ott akár 20-25 százalék is lehet a különbség egy azonos tulajdonságokkal bíró hőszigetelt és nem hőszigetelt családi ház ára között.
Ötmillió pluszt is hozhat – nagyon nem mindegy
Nem csak megyei szinten, de településtípusonként is különbségek mutatkoznak a hőszigetelt és a nem hőszigetelt családi házak áraiban. Míg a megyei jogú városokban 10, a városokban pedig 14 százalék a hőszigetelés árnövelő hatása, addig a községekben már akár 24 százalékkal drágábban is értékesíthető egy megfelelően hőszigetelt, rezsibarát és pénztárca kímélő otthon. Egy gyakorlati példában így Bács-Kiskun megyében egy 100 négyzetméteres, hőszigetelt ház 5,5 millió forinttal többért kelhet el, miközben egy ekkora épület leszigetelése 1,5 millió forintba kerül, fűzte hozzá Aszódy Tamás.
A Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója szerint ráadásul az értéknövekedés mellett a rezsin is visszajön az ár. Egy 15-20 centiméteres hőszigeteléssel rendelkező otthon fűtési rezsije akár 40-50 százalékkal is csökkenthető, ami azt jelenti, hogy a szigetelés költsége akár 8-10 év alatt megtérülhet, sőt annak 30 éves élettartama alatt minden, a hőszigetelésbe fektetett forint további 3-7 forint hasznot hoz a tulajdonos számára, fűzte hozzá a szakember.
Drágább, mégis viszik
Ugyan azt gondolnánk, hogy a magasabb ár miatt nehezebben találni vevőt a szigetelt ingatlanokra, az Otthontérkép.hu kimutatása szerint ez korántsincs így, sőt: gyakorlatilag változatlanul, 90-100 nap alatt találnak vevőt a házakra, épp úgy, mint a nem hőszigetelt, de olcsóbb családi házakra. A szakember szerint az ingatlan vásárlók a legtöbb esetben valamelyest átalakítják újonnan vásárolt otthonukat, bizonyos adottságokat, mint a hőszigetelés, azonban egyre inkább elvárnak a kiszemelt otthontól. Ezért a hőszigetelt ingatlanok magasabb átlagáron értékesíthetők, de ennek ellenére ugyanannyi idő alatt találnak új gazdára, mint a nem szigeteltek, mondta el Mester Nándor, az Otthontérkép.hu vezető elemzője.
Ritka, mint a fehér holló?
Magyarországon mintegy 2,85 millió családi ház épült, amelyekben közel 7 millió ember él. Iparági statisztikák szerint ezen lakóingatlanok 80 százaléka energiahatékonysági szempontból korszerűtlen, és a vizsgált lakcímkék alapján a családi házak alig 0,7 százaléka érte el az AA vagy annál nagyobb AA+ és AA++ minősítési fokozatot, közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynek (BB kategória) csupán az ingatlanok 1, míg korszerű (CC és DD kategória) minősítést mindössze a családi házak 16 százaléka kapott.
Átlagos (FF kategória) vagy annak környékén mozgó (EE és GG kategória) besorolást a tanúsított a családi házak 19 százaléka ért el, míg az ingatlanok 53 százalékát ennél rosszabb (HH, II, JJ) kategóriába sorolták, vagyis jelentős korszerűsítést igényelnek.
Egy megjelent lista miatt.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
