|
| Kép forrás: MTI, Turbéky Eszter |
A budai körzet kedvelt és felkapott, javarészt zöldövezeti, családi házas lakónegyedeit közvetlenül érinti a hír, hogy a Nemzeti Infrastruktúrakezelő Fejlesztő Zrt. előkészíti az M0-ás autóút nyugati szektorának megépítését. A fővárost tehermentesítő elkerülő út eddig hiányzó, 20 kilométeres, 2×2 sávos gyorsforgalmi szakasza a nyomvonaltól függően 5-10 kilométeren alagútban fog vezetni.
A hírek szerint a nyomvonal kiválasztása után még idén kijelölhetik a kivitelezőt, és a beruházás 2022-re befejeződhet. Amennyiben valaki az M0-s újonnan épülő szakasza környéken tervezi ház vásárlását vagy áll építkezés előtt, nem árt, ha a szokásosnál is alaposabban tájékozódik az útépítési tervekről – figyelmeztet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Új területek nyílnak meg
Az új közlekedési lehetőség kialakítása nyilvánvalóan jelentős hatást gyakorol majd a Pilisi-hegység és a Zsámbéki-medence településeire. Ezek jelentős része eddig csak nehézkesen volt megközelíthető, mint például Csobánka vagy Nagykovácsi, melyek értékét szépségükön kívül éppen a védettségük, elzártságuk adja.
Az M0-ás új szakasza különbözőképpen érinti a környék ingatlanait. Eddig távolinak számító települések kerülnek a főváros közvetlen vonzáskörzetébe, itt várhatóan lassú növekedésnek indulnak az ingatlanárak. Ilyen lehet a gyönyörű tájakon fekvő Pilisjászfalu-Perbál-Tinnye-Tök tengely, de számos, már eddig is kedvelt pilisi település is. Perbálon, Tinnyén és Tökön 2016-ban 150-170 ezer forintos négyzetméter áron lehetett házat venni, de a jóval ismertebb Zsámbékon se sokkal drágábban. A jobban megközelíthető Pilisjászfalun viszont már 220 ezer forint volt ugyanez az ár, csak úgy, mint Pátyon, ahol 274 ezer. (Telki, a maga luxus lakóparkjával kiugróan magas, bőven 400 ezer forint feletti négyzetméterárat produkált 2016-ban.)
Előnyök és hátrányok
Kedvező hatás várható azokon a településeken, amelyeket az M0-ásnak köszönhetően lehet majd megközelíteni, ugyanakkor az autóúttal járó zaj- és környezetterhelés elkerüli majd őket; vagy éppen a most áthaladó járműáradattól szabadulnak meg végre. Ezeken a tájakon az ingatlanárak dinamikus emelkedésével lehet számolni.
Tipikus példája ennek Budakeszi, ahol az OTP Értéktérképe szerint a négyzetméterárak a 2016-os 295 ezer forintról idénre 315 ezerre szöktek fel, a tendencia vélhetőleg nem is fog alábbhagyni. Ahogy Ürömön is már jócskán meghaladják a tavalyi négyzetméter-átlagárakat, átlépve a négyszázezres határt.
Természetesen lesznek olyan településrészek, tájak is, amelyek nem minden tekintetben járnak jól. Az M0-ásra felvezető alsóbbrendű utakon megnövekedhet a forgalom. A leendő autóút nyomvonala mentén, vagy az arra rálátó telkeken minden védőintézkedés ellenére növekedhet a zajterhelés. Az alagutak nyilván kedvező megoldást jelentenek ebből a szempontból, de azoknak is vannak kiszolgáló létesítményei, például szellőző kürtői.
Ezek elhelyezkedése mindenképpen befolyásolhatja az ingatlanok árát, és nem mindig kedvezően. Az autóút nyomvonalán nyilván szükség lesz telkek, ingatlanok kisajátítására is – erre azonban csak azok spekuláljanak, akiknek első kézből származó, biztos információik vannak, vagy éppen nagyon kedvelik a kockázatot.
A kutak magasabb árakban bíznak. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
