Drágább lehet a lakás a családi háznál: hol, mit érdemes venni?

A Kovács D. Barnabás építész tervei alapján épült PortusHome Dörgicsén 2018. október 3-án. A nyaralóépület első díjat nyert az Év háza verseny családi ház és lakóépületek kategóriájában. MTI Fotó: Mohai Balázs

A magyarok átlagosan három alkalommal adnak-vesznek lakást életük során és ezek időpontja elsősorban az élethelyzetük megváltozásához köthető: az első lakás vásárlása az önállósodás jegyében, a második ingatlan vásárlása a család bővülésével, végül a gyermekek önálló életkezdésével jellemzően ismét kisebb lakást keresnek. Lakás vagy ház, panel vagy tégla? Sokakban merülnek fel ezek a kérdések vásárlás előtt, a döntésben pedig rengeteg szempont játszik szerepet, a környék adta lehetőségektől, számos érzelmi tényezőn át az anyagi lehetőségekig. Abban azonban, hogy melyik településen milyen ingatlantípust érdemes választani, az OTP Ingatlanpont piaci adataira is támaszkodhatnak az érdeklődők.

Forgalom

A legtöbb hazai lakóingatlan-tranzakció – a KSH adatai szerint az adás-vételek körülbelül 96 százaléka – a használtpiacon történik. Ezen belül a családi házak és lakások forgalma országosan kiegyenlített, 2017-ben például nagyjából fele-fele arányban oszlott meg. Tekintve, hogy a hazai lakásállomány 61 százaléka családi ház, így kijelenthető, hogy az önálló lakóépületek kevesebbszer cserélnek gazdát.

A 2017-es évben csaknem 154 ezer lakóingatlan-tranzakció történt Magyarországon, ennek kicsit kevesebb mint negyede a fővárosban. Itt volt a legkisebb a családi házak aránya a forgalomból – 10 százalék alatti – ebből következik, hogy, aki Budapesten nézne családi házat, annak lesz az országban a legnehezebb dolga. Akit a szűk piac nem tántorít el, annak leginkább a XVI. és a XVII. kerületben, valamint Soroksáron (XXIII. kerület) érdemes keresgélnie, ezekben a városrészekben ugyanis bő egyharmados a házak forgalma az összes tranzakción belül. Ha azonban az érdeklődők a Pest megyei agglomerációt sem zárják ki a keresésből, sokkal nagyobb eséllyel találhatnak maguknak megfelelő ingatlant, hiszen a megyében az adásvételek kétharmadában családi ház cserélt gazdát.

A megyei jogú városokban valamivel egyszerűbb a családi házra vágyók dolga, itt a tranzakciók több mint 20 százalékát, kisebb városokban már csaknem 60 százalékát adják az önálló házak. Nem meglepő, hogy a legtöbb családi házat a községekben találni, a forgalom nagyjából 95 százalékát ezek adják. A megyeszékhelyek között Tatabányán vannak a családi házra vágyók a legnehezebb, Békéscsabán pedig a legkönnyebb helyzetben, előbbi esetében csak minden nyolcadik-, utóbbiéban viszont már minden harmadik adásvételkor kerül családi ház új tulajdonoshoz.

Az árakon is meglátszik

Az átlagos négyzetméterárakat tekintve az ország legnagyobb részén magasabb a lakások árazása, mint a családi házaké. Kecskeméten, Kaposváron és Pécsen a legnagyobb a különbség: itt egy lakás négyzetméteréért átlagosan harmadával kell többet fizetni, mint egy családi ház esetében. Csupán három megyeszékhelyen olcsóbbak a lakások: Salgótarján, Tatabánya és Miskolc lakás négyzetméterárai alacsonyabbak csak a házakénál. Ennek oka, hogy ezekben a városokban a lakásállomány nagy része olcsóbb lakótelepi lakás, illetve ennek megfelelően szűk a családi ház kínálat. Budapesten ez a mutató a kínálattal és a presztízzsel van összefüggésben. A külső-pesti, olcsóbb családi házas övezetekben akár 20-30 százalékkal is drágább lehet egy lakás négyzetmétere egy házénál, míg a drágább budai kerületekben pont fordított az arány.

„Ha kizárólag a kínálatot és a négyzetméterárak arányát vesszük figyelembe, akkor lakást Tatabányán és Miskolcon, házat pedig Kecskeméten és Kaposváron érdemesebb vásárolni, míg Budapesten a legkönnyebben a XVI-XVII. kerületben és Soroksáron lehet önálló házhoz jutni” – összegezte az adatokat Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.